A digitális forradalom hatásai a magyar bankrendszerre

Tóth Szabolcs (2020) A digitális forradalom hatásai a magyar bankrendszerre. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Tóth_Szabolcs_Szakdolgozat.pdf] PDF
Tóth_Szabolcs_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of szakdolgozat nyilatkozat.pdf] PDF
szakdolgozat nyilatkozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (187kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom „A digitális forradalom hatásai a magyar bankrendszerre” címet viseli. Ehhez köthetően két hipotézist állítottam fel: · H1: A magyar bankszektor digitális fejlettsége elmarad az európai átlagtól, sereghajtók vagyunk az új pénzügyi megoldások implementálása terén. · H2: A Fintech szereplők térnyerésének következtében a kereskedelmi bankok rá vannak kényszerítve az innovációra lakossági ügyfeleik megtartása érdekében. A szakirodalmakat tekintve elsősorban internetes forrásokra támaszkodtam, melyek magukba foglalnak kiadványokat, folyóiratokat, letölthető dokumentumokat, és cikkeket is. A Fintech fogalom bevezetését megelőzően, az első fejezetekben a hazai bankszektor fejlődését és a kettős bankrendszer kialakulásának folyamatát ismertetem röviden, hogy ezáltal könnyebben érthetővé váljanak a magyarországi viszonyok, sajátosságok a szférában. A kommunizmust követő privatizációs folyamatokat követően a hazai bankok túlnyomó része külföldi tulajdonba került, és megkezdték a korszakra jellemző versengést a fiókhálózataik bővítésében. Ezután a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően mutatom be a bankszektor legfőbb jellemzőit, és azokat az okokat, amelyek hozzájárultak az új pénzügyi megoldásokat kínáló Fintech vállalatok gyors térnyerésének. A krízis mellett az elavult core rendszerek és a bankok kedvezőtlen konstrukciói is szerepet játszottak abban, hogy az ügyfelek egy része elvesztette a pénzintézetekbe vetett hitét. A dolgozat ezen szakaszában ismertetem a szektor - még nem feltétlenül elterjedt - olyan lehetséges innovációit, melyek a szolgáltatások minőségének javulását, vagy a biztonság szintjének növelését eredményezhetik: E-banking, Big Data, Blokklánc technológia, Kriptovaluták, digitális bankok. Ezt követően részletesen bemutatom a Magyar Nemzeti Bank Fintech stratégiája alapján a hazai célok megvalósulásának lehetséges eszközeit és az ezeket befolyásoló makrokörnyezeti tényezőket, az Európai Unióban megfigyelhető trendeket és legjobb gyakorlatokat, és a szabályozói oldalon tett lépések lehetséges hatásait. Megvizsgálom a konkrét EU-s intézkedések (pl.: PSD2 bevezetése) hatásait a piaci versenyre nézve, és a digitális jelenlét megadóztatásának tervéről is szót ejtek. A hazai bankszektort illetően a jegybank által felállított és működtetett Regulatory Sandbox és Innovation Hub intézményével is foglalkozom, amelyek olyan platformok, amelyek lehetőséget biztosítanak a hazai Fintech startupoknak a valós körülmények közötti tesztelésre, és az aktív kommunikációra a szabályozó hatósággal. Ezt követően az MNB által megalkotott stratégia alappillérei mentén megvizsgálom a magyar Fintech szektor jelenlegi fejlettségi szintjét, a lakossági igényeket, a hazai pénzintézetek digitalizációs szintjét és a banki tevékenységre vonatkozóan lehetséges szcenáriókat vázolok fel a jövőre nézve. A kutatási munkálatok keretein belül lehetőségem adódott mélyinterjút készíteni Brezovszki Mátéval, egy hazai blockchain technológiával foglalkozó startup (Solidity Services Kft.) alapítójával, aki karrierje során szerzett tapasztalatainak köszönhetően rendkívül értékes gondolatokkal járult hozzá a dolgozathoz. Ezzel párhuzamosan elkészítettem egy online kérdőívet a Google Docs segítségével, amely során a hazai fogyasztók bankolási szokásait és a technológiai újításokhoz való hozzáállásukat kutattam. Az űrlapot 119-en töltötték ki, akiknek a legnagyobb hányada a fiatalabb korosztály képviselői közül került ki. A kérdőív kitöltésére két és fél hét állt rendelkezésre az érdeklődők számára. A primer kutatások eredményei többnyire megerősítették a szekunder források tartalmának idevonatkozó részeit, ezáltal érdemben segítették a dolgozat lezárásaként értelmezendő konklúzió megfogalmazását. A mélyinterjún elhangzottak segítették megértenem a hazai erősen követő magatartás okait és feltárni egyes olyan akadályokat a magyar bankszektorban, amelyek tovább erősítik ezt a tendenciát. Beszéltünk Mátéval a hagyományos és az új szereplők üzleti modelljeinek a különbségeiről, és az informatikai háttértámogató rendszerek fontosságáról, valamint arról, hogy ezeknek a korszerűtlensége mekkora problémát okoz a nagybankoknak az új megoldások implementálásában. Mindemellett szó esett az alternatív fizetőeszközök technológiai hátteréről és jövőjéről, valamint arról, hogy egy esetleges válság hogyan hatna a kriptovaluták iránti keresletre. A kérdőívből kiderült, hogy a hazai ügyfelek többnyire nyitottak az innovációra, rendszeresen kezdeményeznek átutalásokat, nagy arányban használják bankkártyájukat elsődleges fizetőeszközként, és sok esetben használják a bankjuk által fejlesztett applikációikat mobilbankolásra. Ezt követően az ügyfélszolgálati elégedettséget kutattam. A válaszadók általában elégedettek a saját pénzintézeteik ügyfélszolgálatával, de nem bánnák, ha több – rendszerint egyszerűbb – folyamatot online is el tudnának végezni. A szektor jövőjét a hagyományos és nem hagyományos szereplők együttműködésében látják. Az utolsó fejezetben az esszé tartalmi összefoglalása és a legfontosabb észrevételek, megállapítások helyes kontextusba helyezése következik. Sort kerítettem a kutatási kérdések megválaszolására, mely során megvizsgáltam, hogy mely tényezők állnak a bankok lassú innovációs politikájának hátterében és összevetettem a szolgáltatásaik minőségét a hazai igények tekintetében, felsoroltam a hazai szabályozói környezet hiányosságait, és tanulmányoztam, hogy hogyan befolyásolják Magyarország erősen követő magatartását, és megfogalmaztam néhány javaslatot annak érdekében, hogy a jövőben ne sereghajtók legyünk a Fintech-ben, majd végül a saját véleményem megfogalmazásával zártam le a szakdolgozatot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Szőke Brigitta
Belső
óraadó tanár, Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék, KKK
Dr. Vallyon Andrea
Belső
főiskolai docens, Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék, KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: bankstratégia, bankszektor, digitalizáció, digitális technológia, Magyar Nemzeti Bank
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Jan. 17. 05:53
Utolsó módosítás: 2021. Már. 18. 15:57

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet