Mezei Gábor József (2020) Munkahelyi vezetés egy szervezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
MezeiGábor-JBLJ6Q-szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
MezeiGábor-JBLJ6Q-Témavázlat-absztrakt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (390kB) |
Absztrakt (kivonat)
Fő témámnak azasszertivitást választottam, amellyel kapcsolatban az üzleti életben valóalkalmazhatóságának kérdését kezdtem kutatni, különböző hazai és külföldiszakértők írásainak vizsgálatával. Kíváncsi voltam a szó pontos jelentésére,tartalmára, hiszen ez is olyan fogalom, amelyet manapság gyakran használunk, denem minden esetben értünk pontosan. Ezt követően azt szerettem volnamegismerni, hogy a szakirodalom mit mond ennek a stílusnak azalkalmazhatóságáról, egészen pontosan annak korlátairól, olyan helyzetekről,amelyekben nem érdemes ilyen módon eljárni. Miután ezt is sikerült megismernem,logikusan azoknak az egyéb stílusoknak kellett utánajárnom, amelyek az iméntemlített, nem asszertív jellegű helyzetekben alkalmazandóak, vagyválaszthatóak.Az általános elméletek, kutatásokután pedig kimondottan a vezetői szerepre szűkítettem a témámat, vagyis, hogy avezetőknek kommunikáció szempontjából milyen lehetőségei vannak, a szakértőkkutatásaiknak megfelelően milyen javaslatokkal, tanácsokkal élnek aszakirodalom szerint. Végül ezt, a szűkítettebb vonalat vittem továbbkutatásomban, melyben az asszertív vezetők érvényesülésének két kérdésérekerestem a választ korábbi három munkahelyemen szerzett saját tapasztalataim,illetve volt kollégáimmal készített interjúk alapján.1. Milyen szervezeti kultúrában lehet sikeres egy asszertívvezető?2. Jobb-e az asszertív vezetők megítélése a beosztottjaikrészéről?A három vállalat teljes mértékbenkülönbözött egymástól mind profiljukban, szervezeti struktúrájukban ésszervezeti kultúrájukban egyaránt. A korábbi vezetőim mindenhol teljesen másbeállítottságúak voltak, ami nem meglepő, hiszen velük szemben a felsőbb vezetőségmás fajta elvárást támasztott, aminek természetesen meg kellett felelniük asiker eléréséhez.Ennek megfelelően a kutatásomeredményeként azt tudtam megállapítani, hogy a sikeresség nem feltétlenül akommunikációs stíluson, hanem a felső vezetők által közvetített elvárásoknak,értékeknek, kultúrának való megfelelésen múlik, azonban a beosztottakegyértelműen jobb vezetőnek ítélik meg azokat, akik inkább az asszertivitástalkalmazzák agresszió vagy passzivitás helyett. A munkám során több lehetőség isfelmerült bennem, amelyekkel még kiegészíthető a kutatás, vagy esetleg teljesenmás, új kutatási témának is megfelelnének. Rendkívül érdekesnek gondolnám atovábbi viselkedési és kommunikációs stílusok legalább ilyen mélységűvizsgálatát, majd az eredmények összehasonlítását. Emellett az asszertivitástémáját is lehetne tovább fűzni, például munkavállalói oldalról megvizsgálva,az ideális munkavállaló elképzelését kutatva, esetleg a munkatársak köztiviszonyokra fókuszálva.Úgy gondolom, hogy rendkívül sokúj információval és tudással gazdagodtam a dolgozatom megírása során, mely többesetben próbára tette a képzésem alatt megszerzett ismereteimet éskészségeimet. Volt olyan elképzelésem, amelyet sikerült alátámasztanom avezetők munkavállalók általi megítélésével kapcsolatban, illetve volt olyan is,amiről új nézőpontot sikerült elérnem, a vezetői stílust döntően befolyásolótényezőkről.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | asszertivitás, érzelmi intelligencia, vállalatvezetés, vezetés, vezetésértékelés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Dec. 28. 06:35 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 11:18 |
Actions (login required)
Tétel nézet |