A költségelszámolás és elemzés gyakorlata egy állami szolgáltató cég esetében - Középpontban a projektszerű feladatok

Polgár Georgina Eszter (2020) A költségelszámolás és elemzés gyakorlata egy állami szolgáltató cég esetében - Középpontban a projektszerű feladatok. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A költségelszámolás és elemzés gyakorlata egy állami szolgáltató cég esetében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Polgár_Georgina_NI6Y15.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (170kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Az infokommunikációs terület egy nagyon gyorsan fejlődő üzletág, mellyel a NISZ Zrt.-nek is lépést kell tartania függetlenül attól, hogy nem számít piaci szereplőnek (hiszen ebbe az irányba nem nyújt szolgáltatást). Az ügyfelek igényei gyorsan változnak, és a szükségletek kielégítése érdekében fontos a folyamatos fejlődés. A szükségletek kielégítéséhez nem csak fejlett rendszerekre, de képzett, tapasztalt munkaerőre is szükség van, akik a különböző rendszereket karbantartják vagy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó, élő munkaerőt igénylő feladatokat ellátják.</p> <p> </p> <p>Dolgozatom céljának az új projektstruktúra kialakításának szükségességét, megismerését és értékelését tűztem ki, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. kontrolling- és pénzügyi osztályhoz kapcsolódó folyamatok megismerésével.</p> <p> </p> <p>Az első fejezetekben bemutattam a kontrolling elméleti hátterét, amiben szót ejtettem a kontrolling legfontosabb építőelemeiről, melyek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. kontrolling igazgatóságának olajozott működésében is szerepet játszanak, valamint kitértem a kontrolling időbeli dimenzióira és alapvető gondolkodásmódjára. Bemutattam a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. elődjét, a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézetet, majd ennek 2012-es átalakulását Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-re.</p> <p> </p> <p>A projektszerű feladatok előtt szót ejtettem a szerződések két típusáról, a közszolgáltatási szerződésekről és a direkt finanszírozású szerződésekről. A közszolgáltatási szerződések tovább bonthatók üzemeltetési- és fejlesztési közszolgáltatási szerződésekre. Az üzemeltetési szolgáltatások esetén a folyamatosan nyújtott szolgáltatásokról beszélünk, míg a fejlesztési közszolgáltatási szerződések esetén egyszeri fejlesztésekről, beruházásokról.</p> <p> </p> <p>A második fejezet bevezető részében bemutattam a cégünknél alkalmazott két projekttípus, az európai uniós- és a fejlesztési közszolgáltatási szerződéses projektek sajátosságait, követelményeit.</p> <p>A projektekkel kapcsolatos kutatás során számos kollégával konzultáltam, akik a projektek különböző szegmenseiben (például eszközök kezelése, értékcsökkenés elszámolása) jártasak és bepillantást nyerhettem egyes folyamatok menetébe is. Ilyen volt a kontrolling zárás is, ahol én is részt vettem a munkafolyamatokban, ezáltal sikerült megismernem a költségfelosztással kapcsolatos lépések logikai felépítését.</p> <p> </p> <p>A régi projektstruktúra leváltásának egyik legfőbb oka az új projektek esetében felmerülő nagyszámú eszközbeszerzés volt. A beszélgetések során feltárt információk segítségével meggyőződhettem arról, hogy az új projektstruktúra kialakítása valóban szükséges volt, létrehozása az érintett területek közreműködésével sikeresen megtörtént. A fejlesztési közszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódó új struktúra már képes a projekt összes költségének egy objektumon való gyűjtésére (eszközök értéke, saját teljesítés, adók stb.), ami lehetővé tette egy komplex riport elkészítését a partnerek felé.</p> <p>Kitértem az eszközök kezelésére, a beszerzési igény elindításának folyamatától az eszközök aktiválásáig, valamint az ide kapcsolódó értékcsökkenési leírás szabályaira. Az eszközök a meghatározott projekt (PST) kódokon kerülnek aktiválásra, költségük itt jelentkezik. Fontos a költségallokálás, hiszen projekten alapuló számviteli és kontrolling tevékenységek során az analitikus nyilvántartás, és későbbi nyomon követés csak ebben a formában lehetséges.</p> <p>Kutatásom során feltártam, hogy az eszköz kezelési területen a legmagasabb az emberi erőforrás okozta hibák kockázata, illetve az információk hiánya. Ennek megoldására egy folyamat kialakítását javaslom a kontrolling terület részéről, a számvitel és a projektmenedzsment közreműködésével. A folyamat leírja az eszközök kezelésének időbeli és logikai sorrendjét, valamint az esetlegesen felmerült hibák okozta hatásokat. Az elkészült anyag bemutatásával és az érintett területekkel szervezett személyes megbeszéléseken felmerült kérdések/problémák átbeszélésével véleményem szerint csökkenthető a kockázat mértéke.</p> <p> </p> <p>A havi értékcsökkenés elszámolásakor az előzetes szimuláció alapján láthatók az adott hónapban aktiválandó eszközök. Minden eszközt egy anyagcsoporthoz kapcsolunk, majd ezeket az anyagcsoportokat szolgáltatásokhoz rendeljük. Ezt az összerendelési láncot nevezzük levezetési szabálynak. Az értékcsökkenés futtatása után a támogatott értékcsökkenés összegét el kell különíteni a normál terv szerinti értékcsökkenéstől, mivel ezek az eszközök előre finanszírozásra kerültek a megrendelő által. A fejlesztési közszolgáltatási szerződések speciális elszámolási viszonyt teremtenek megrendelő és szolgáltató között. A megrendelő Belügyminisztérium központi költségvetési gyakorlathoz igazított elvárása, hogy a beruházások pénzfogalmi szemléletben, a felmerüléskor jelentsenek kiadást eredményezték a fejlesztési közszolgáltatási szerződések létrejöttét. A fejlesztési KSZ-ekhez kialakított PST és elszámolási struktúra biztosítja a külső elvárások és a számviteli törvény előírásainak összhangját.</p> <p> </p> <p>A projektekhez kapcsolódó egyszeri bevételek elhalasztásra kerülnek, hogy feloldásuk a belőlük finanszírozott beruházások költségével együtt, egységesen kerüljön elszámolásra, illetve a költség és a bevétel időben egyszerre jelentkezzen. A halasztott bevétel feloldása tehát a beruházások értékcsökkenésének arányában történik, így a két érték összege a zárás végével nullás értéket mutat.</p> <p> </p> A dolgozatom megírása és a személyes beszélgetések során lehetőségem nyílt jobban megismerni a NISZ Zrt. projektszerű feladataihoz kapcsolódó folyamatait. Meglátásom szerint maradtak kiaknázatlan területek a témával kapcsolatban, amiket a későbbiekben szeretnék megvizsgálni.<br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államháztartás, EU projektek, fejlesztés(ek), költségelszámolási rendszer, projekt(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:35
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:12

Actions (login required)

Tétel nézet