A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete a gazdasági életben

Pázmándi József (2020) A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete a gazdasági életben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pázmándi József_TR2WY3_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Pázmándi_József_TR2WY3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (445kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Szakdolgozatomban a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetét elemzem. A vizsgálat során a gazdasági helyzet domborodik ki leginkább, de az emberi oldal és társadalom felelősségvállalása is szerephez jut. </p> <p>A dolgozat első részében fogalmi tisztázások kapnak helyet. Definiálom az egészségkárosodás, a fogyatékosság, a hátrányos helyzetet, az akadályozottság és a megváltozott munkaképesség fogalmait. A köznyelvben ezek gyakran szinonima szóként alkalmazzuk, pedig mind eltérő jelentéssel bírnak. Az MMK személyek esetében az iskola, mint az életre felkészítés helyszíne is fontos állomás. </p> <p>Úgy gondolom, hogy az általam vizsgált célcsoport gyakran elszenvedi a társadalom előítéletességét. A legtöbb ember csak sajnálattal és szánakozással néz rájuk, azaz a testi vagy szellemi sérülés meglétére irányul a figyelmük és ebből következtetnek és képesek felnagyítani a fogyatékosság tényét. Például, ha egy kerekes székes lányt látunk az utcán, aki szomorú. Egyből mindenki arra gondol, hogy azért kesereg, mert kerekesszékben kell ülni, pedig valójában lehet, hogy szerelmi bánata van. Azért, hogy egy jobb világban éljünk, szükség van a fogyatékkal élők számára megteremteni az esélyegyenlőséget, és el kell felejteni kialakult sztereotipiákat. Ezekkel mind csak visszatartjuk őket, hogy kitörjenek, megvalósítsák önmagukat és a munkájuk által a társadalom hasznára váljanak, hiszen képesek rá. Ezért kell bátorítanunk és támogatnunk őket!</p> <p>A dolgozat fő témája egy gazdasági elemzés volt, amelyben vizsgáltam, hogy csak pénzügyi tételeket górcső alá véve megéri-e MMK munkavállalót foglalkoztatni. Az igénybevehető támogatások és adócsökkentő tételeket összegyűjtve és részletesen bemutatva megállapítható, hogy megéri alkalmazni. A munkaképesség-csökkenést is figyelembe véve és azt, hogy a foglalkoztatásuk többletköltségekkel járhat véleményem szerint még így is megéri MMK dolgozót foglalkoztatni. </p> <p>A munkaerőpiacon az MMK-ok mellett sok nem MMK munkavállaló is keres munkát, akiknél nem rendelkeznek munkaképességcsökkenéssel. Akkor miért épp őket választanák a cégvezetők, ha van, aki jobb munkát végez valószínűsíthetőleg? Ebben az esetben már a pénzügy nem feltétlenül elegendő indok az MMK dolgozók mellett. Ilyenkor lép be az emberi oldal és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Fontos, hogy a cégek is tegyenek azért, hogy a sérült emberek is kaphassanak munkát. Az, hogy, a cégvezetők óckodnak az MMK munkavállalók foglalkoztatásától az valószínűleg hogy a célcsoportról kialakult információhiány miatt következett be. Véleményem szerint, ez lehet az oka a társadalom egy részének előítéleteinek is. Ezért gyorsítanak fel egyes emberek a zebránál, ha egy vak embert kellene átkísérni, mert nem tudják, hogy hogyan kell ebben az adott szituációban cselekedni. Ezért is örömteli azok a kezdeményezések, amikor a cégek a csapatépítőjüket egy érzékenyítő trénink keretein belül tartják meg. Úgy gondolom, hogy ezek megfelelő alkalmak arra, hogy a nem MMK dolgozók közelebbről is megtapasztalják, hogy milyen is valójában egy fogyatékkal élő ember élete. Tapasztalatot szereznek, formálódik az egyéniségük és fejlődik az érzelmi intelligenciájuk egyaránt. </p> <p>A szakirodalom gyakorlati alátámasztásához egy vezetői és munkavállalói interjúkat készítettem egy konkrét cégnél. Arra kerestem a válaszokat főként, hogy hogyan is néz ki a valóságban ez a foglalkoztatás, és működhet-e hatékonyan. 115 MMK személy dolgozik a vállalatnál és a vállalat évről évre nyereséges, a dolgozók saját elmondásaik alapján jól érzik magukat a munkahelyükön, elégedettek. Örülnek annak, hogy van munkahelyük, amelyek megbecsülnek, hiszen csak akkor távoznak a cégtől, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. A munkáltató is megerősítette ezt a munkavállalói véleményt. Elmondása szerint a dolgozók többsége motivált a monoton munkák iránt is, és szeretnek dolgozni. Fontos kiemelnem, hogy az általam leírt következtetések alapja egy mezőkövesdi cég és az általa alkalmazott tíz MMK munkavállaló véleménye. A kutatásom nem reprezentatív, nem általánosítható a sokaság egészére nézve. </p> A dolgozat írását megelőző szakirodalom tanulmányozása során egyre közelebb éreztem magam a témához. Úgy gondolom, hogy sikerült elmélyíteni és bővíteni a korábbi ismereteimet és rávilágítani a téma fontosságára. Én sem rendelkeztem sok tapasztalattal a vizsgált célcsoportot illetően, ezért is volt hasznos számomra, mind a munkáltatóval, mind a munkavállalókkal való interjú elkészítése. Élményt, tapasztalatot gyűjthettem, arról, hogyan élnek együtt a sérülésükkel az MMK munkavállalók és hogyan vállalnak munkát. A szakirodalom feldolgozása során ébredtem rá arra, hogy sajnos én is – ha akaratlanul is, de – előítéletekkel nézek a sérült embertársainkra. A kutatómunka ráébresztett arra, hogy a sztereotipiáimat tévhitekre alapoztam. Ezek a korlátok a dolgozat írásának előrehaladtával kezdtek lebomlani és mára már egy teljesen új szemszögből látom a sérült embereket.<br /><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábraelemzés, fogyatékkal élők, gazdasági helyzet, megváltozott munkaképesség, munkavállalás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:34
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:58

Actions (login required)

Tétel nézet