A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete a gazdasági életben

Pázmándi József (2020) A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete a gazdasági életben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pázmándi József_TR2WY3_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Pázmándi_József_TR2WY3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (445kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatombana megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetét elemzem. A vizsgálatsorán a gazdasági helyzet domborodik ki leginkább, de az emberi oldal éstársadalom felelősségvállalása is szerephez jut. Adolgozat első részében fogalmi tisztázások kapnak helyet. Definiálom azegészségkárosodás, a fogyatékosság, a hátrányos helyzetet, az akadályozottságés a megváltozott munkaképesség fogalmait. A köznyelvben ezek gyakran szinonimaszóként alkalmazzuk, pedig mind eltérő jelentéssel bírnak. Az MMK személyekesetében az iskola, mint az életre felkészítés helyszíne is fontos állomás. Úgygondolom, hogy az általam vizsgált célcsoport gyakran elszenvedi a társadalomelőítéletességét. A legtöbb ember csak sajnálattal és szánakozással néz rájuk,azaz a testi vagy szellemi sérülés meglétére irányul a figyelmük és ebbőlkövetkeztetnek és képesek felnagyítani a fogyatékosság tényét. Például, ha egykerekes székes lányt látunk az utcán, aki szomorú. Egyből mindenki arra gondol,hogy azért kesereg, mert kerekesszékben kell ülni, pedig valójában lehet, hogyszerelmi bánata van. Azért, hogy egy jobb világban éljünk, szükség van afogyatékkal élők számára megteremteni az esélyegyenlőséget, és el kellfelejteni kialakult sztereotipiákat. Ezekkel mind csak visszatartjuk őket, hogykitörjenek, megvalósítsák önmagukat és a munkájuk által a társadalom hasznáraváljanak, hiszen képesek rá. Ezért kell bátorítanunk és támogatnunk őket!Adolgozat fő témája egy gazdasági elemzés volt, amelyben vizsgáltam, hogy csakpénzügyi tételeket górcső alá véve megéri-e MMK munkavállalót foglalkoztatni.Az igénybevehető támogatások és adócsökkentő tételeket összegyűjtve ésrészletesen bemutatva megállapítható, hogy megéri alkalmazni. Amunkaképesség-csökkenést is figyelembe véve és azt, hogy a foglalkoztatásuktöbbletköltségekkel járhat véleményem szerint még így is megéri MMK dolgozótfoglalkoztatni. Amunkaerőpiacon az MMK-ok mellett sok nem MMK munkavállaló is keres munkát,akiknél nem rendelkeznek munkaképességcsökkenéssel. Akkor miért épp őketválasztanák a cégvezetők, ha van, aki jobb munkát végez valószínűsíthetőleg? Ebbenaz esetben már a pénzügy nem feltétlenül elegendő indok az MMK dolgozókmellett. Ilyenkor lép be az emberi oldal és a vállalatok társadalmifelelősségvállalása. Fontos, hogy a cégek is tegyenek azért, hogy a sérültemberek is kaphassanak munkát. Az, hogy, a cégvezetők óckodnak az MMKmunkavállalók foglalkoztatásától az valószínűleg hogy a célcsoportról kialakultinformációhiány miatt következett be. Véleményem szerint, ez lehet az oka atársadalom egy részének előítéleteinek is. Ezért gyorsítanak fel egyes embereka zebránál, ha egy vak embert kellene átkísérni, mert nem tudják, hogy hogyankell ebben az adott szituációban cselekedni. Ezért is örömteli azok akezdeményezések, amikor a cégek a csapatépítőjüket egy érzékenyítő tréninkkeretein belül tartják meg. Úgy gondolom, hogy ezek megfelelő alkalmak arra,hogy a nem MMK dolgozók közelebbről is megtapasztalják, hogy milyen isvalójában egy fogyatékkal élő ember élete. Tapasztalatot szereznek, formálódikaz egyéniségük és fejlődik az érzelmi intelligenciájuk egyaránt. Aszakirodalom gyakorlati alátámasztásához egy vezetői és munkavállalóiinterjúkat készítettem egy konkrét cégnél. Arra kerestem a válaszokat főként,hogy hogyan is néz ki a valóságban ez a foglalkoztatás, és működhet-ehatékonyan. 115 MMK személy dolgozik a vállalatnál és a vállalat évről évrenyereséges, a dolgozók saját elmondásaik alapján jól érzik magukat amunkahelyükön, elégedettek. Örülnek annak, hogy van munkahelyük, amelyekmegbecsülnek, hiszen csak akkor távoznak a cégtől, ha elérik anyugdíjkorhatárt. A munkáltató is megerősítette ezt a munkavállalói véleményt.Elmondása szerint a dolgozók többsége motivált a monoton munkák iránt is, ésszeretnek dolgozni. Fontos kiemelnem, hogy az általam leírt következtetésekalapja egy mezőkövesdi cég és az általa alkalmazott tíz MMK munkavállalóvéleménye. A kutatásom nem reprezentatív, nem általánosítható a sokaságegészére nézve. Adolgozat írását megelőző szakirodalom tanulmányozása során egyre közelebbéreztem magam a témához. Úgy gondolom, hogy sikerült elmélyíteni és bővíteni akorábbi ismereteimet és rávilágítani a téma fontosságára. Én sem rendelkeztemsok tapasztalattal a vizsgált célcsoportot illetően, ezért is volt hasznosszámomra, mind a munkáltatóval, mind a munkavállalókkal való interjúelkészítése. Élményt, tapasztalatot gyűjthettem, arról, hogyan élnek együtt asérülésükkel az MMK munkavállalók és hogyan vállalnak munkát. A szakirodalomfeldolgozása során ébredtem rá arra, hogy sajnos én is – ha akaratlanul is, de –előítéletekkel nézek a sérült embertársainkra. A kutatómunka ráébresztett arra,hogy a sztereotipiáimat tévhitekre alapoztam. Ezek a korlátok a dolgozatírásának előrehaladtával kezdtek lebomlani és mára már egy teljesen újszemszögből látom a sérült embereket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábraelemzés, fogyatékkal élők, gazdasági helyzet, megváltozott munkaképesség, munkavállalás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:34
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:58

Actions (login required)

Tétel nézet