Emberek vezetésének változása az agilis szoftverfejlesztési szemlélet bevezetésével a magyar szoftverfejlesztő vállalkozásoknál

Pintér Viktor (2020) Emberek vezetésének változása az agilis szoftverfejlesztési szemlélet bevezetésével a magyar szoftverfejlesztő vállalkozásoknál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Pintér_Viktor_Szakdolgozat.pdf] PDF
Pintér_Viktor_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Probléma mátrix csoportosított.zip] Archive (ZIP)
Probléma mátrix csoportosított.zip
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (57kB)
[thumbnail of Pintér_Viktor_Nyilatkozat_Saját_munkáról.pdf] PDF
Pintér_Viktor_Nyilatkozat_Saját_munkáról.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (213kB)
[thumbnail of Pintér_Viktor_Összefoglalás.pdf] PDF
Pintér_Viktor_Összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (85kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>Szakdolgozatomban a magyarországi szoftverfejlesztéssel foglalkozó kis-, és középvállalkozásokat vizsgálom meg. Fő kutatási fókuszom, hogy az agilis szoftverfejlesztési szemlélet, amely az elmúlt közel két évtizedben népszerű irány lett a szakterületen, hogyan változtatja meg a hazai vállalatok vezetési stílusait.</p> <p>A szoftverfejlesztés menetének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a szemléletmód változást megértse az olvasó, így a dolgozat elején ismertetem a vízesés modellt, a V-modellt és az agilis szemléletet, ami egy felmérés alapján a leggyakrabban használt szemléletek Magyarországon. Az iteratív agilis szemléletnek két módszertanát részletesebben elemzem. A SCRUM és a Kanban módszertanok és azok eszközei elengedhetetlen az új folyamat megértése szempontjából az átalakulások vizsgálatához. A módszertan, mint egy eszközgyűjtemény, keretrendszer segít az azokat alkalmazó csapatoknak az agilis szemléletű működésre való törekvésre.</p> <p>Párhuzamot vonok a szoftverfejlesztési szemléletek fejlődése és a gyártási, vállalatirányítási és vezetés elmélet fejlődése között. A fejezetben ismertetem, hogy az 1970-ben megfogalmazott vízesés modellel elkezdődött fejlesztői szemléletmód váltások mellett milyen szemléletek születtek a szoftverfejlesztésen kívüli szakterületeken. Az elmúlt ötven évben számos elmélet következtében a dolgozók motiválása és a feléjük irányuló bizalom nagy részben hozzájárult a szemléletmód kialakulásához. A gyártási területen jó párhuzam a japán cégek által bevezetett Lean, ami egy nem tudás vagy kreatív munkavégzést igénylő területeken is sikereket ért el a vállalatoknál.</p> <p>Ismertetem az agilitás bevezetésének lehetséges előnyeit és hátrányait a hazai kis-, és középvállalkozásoknál. A kutatásom alapján alapvetően előnyös a helyzete a hazai vállalkozásoknak a méretük, ügyfélközpontúságuk és rugalmasabb szabályrendszerük miatt. Az agilis szemléletmód, viszont főleg emberi motivációt, szemlélet elsajátítást és vezetési átalakulást igényel.</p> <p>A magyar szoftverfejlesztő vállalkozásoknál bekövetkezett változásokat az emberek vezetésében mélyinterjúkkal tártam fel a szakirodalom mellett. Online interjút készítettem négy magyar szoftverfejlesztő kis-, és középvállalkozás szakértőjével. Az általuk említett példák során egy fejezetben a különböző interjún elhangzott nehézségek, kihívásokat és változásokat elemzem. Az interjúk példái rámutatnak az agilis szemlélet és azon belül is a leggyakrabban alkalmazott SCRUM módszertan alkalmazásának nehézségeire. Minden példa bemutatása után kitérek a vezetői átalakulásokra, mind a tulajdonosi és menedzsment oldalon, mind az agilis csapatok oldalán. A csapatokon belül is külön vizsgálom a szakmai csapat, a Product Owner és a Scrum Master szerepkörök kihívásait. Az utóbbi szerepkörök, mint egy SCRUM csapat elemzését fontosnak tartottam, mivel az agilis szemlélet változásai legjobban őket érinti. Teljesen új szerepbe kerülnek a szervezeti hierarchia alacsonyabb szintjén dolgozók és ennek következtében informális vezetői szerepek kialakulása elengedhetetlen egy általuk képviselt különálló csapatban.</p> <p>Ezután elemzem a csapatokat érintő problémákat. A problémáknak a feltárása fontos, hogy sikeresen tudják követni a módszertanokat és egyúttal a problémák azok, amik gyengíteni tudják az önszerveződést és SCRUM csapat tagjai közötti alá-fölé rendeltségi viszonyok kialakulásához vezethetnek. A SCRUM módszertan lényeges eleme, hogy naponta és rövid időnként lehetőséget biztosít a csapattagok számára, hogy ismertessék és elemezzék a problémáikat. Ezek megoldása fejleszti az önszerveződő csapatok működését. A problémák bemutatására egy mátrixot készítettem. A mátrixban a csoportosított probléma elemek általam feltárt ráhatásai láthatók az agilis kiáltvány négy értékére és tizenkét alapelvére. A mátrixot elemezve feltárhatók a szemlélet követésének javítása érdekében, hogy egy kiválasztott értéket vagy alapelvet milyen lehetséges problémák megvizsgálásával és megoldásával lehetne tökéletesíteni a csapatok számára.</p> <p>Végül az utolsó fejezetben összegzést adok az általam feltárt összefüggésekről az előző fejezetek alapján és további lehetséges kutatási irányt is megfogalmazok. </p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Csizmadia Péter
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: agilis módszertan, emberek vezetése, kanban, SCRUM, szoftverfejlesztés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 28. 06:32
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 10:43

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet