A válság utáni modern gazdaság a posztkeynesi elmélet tükrében

Nagy Gábor (2020) A válság utáni modern gazdaság a posztkeynesi elmélet tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy Gábor (E9BGVZ) szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nagy Gábor (E9BGVZ) szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (290kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Szakdolgozatom keretében a 2007/2008 években kezdődő globális gazdasági válság utáni modern gazdaság jellemzőit vizsgálom John Maynard Keynes, klasszikus közgazdasági elméleteknek számos esetben ellentmondó, korai nézeteinek megvilágításába helyezve. Fő kutatási célom a keynes-i elméletek és utalások azonosítása a válság utáni modern közgazdasági nézetekben a fiskális és monetáris irányvonalakra egyaránt vonatkozóan, melynek során a közelgő válság, recesszió előrelátható sajátosságai kapcsán is törekszem a véleményformálásra. </p> <p>A hazánkat 2008. III. negyedévében elérő globális gazdasági válság eredetileg egy, az amerikai kontinensen kirobbanó hitelválságból eredeztethető. Ennek kialakulásához az ún. subprime hitelezés (a klasszikus feltételek szerint nem hitelképes ügyfeleknek történő hitelnyújtás) nagyarányú elterjedése, valamint a 2007-ig folyamatos emelkedő, ekkorra azonban stagnáló, majd csökkenő ingatlanpiaci árak együttesen vezettek. </p> <p>A 2020-ban kibontakozó és a globális gazdaságon szélsebesen végig vonuló válsághurrikán a COVID-19 névre keresztelt vírusjárványból eredeztethető. A 2019 végén Kínából induló, 2020 elején a nagyfokú emberi mobilitásnak és az ehhez kapcsolódó, gyakorlatilag az egész bolygót behálózó légiútvonalaknak köszönhetően Európában és hazánkban is nyomokban megjelenő vírusfertőzés napjainkra Kína után Európát és Amerikát is jelentős gócponttá tette. Ez egyben gazdasági válságot is szült. Hazánkban a lehetséges szegmensekben atipikus foglakoztatási formák kerültek bevezetésre, a közoktatás digitális síkra állt át, termelőüzemek kezdték meg a leállásukat vagy a dolgozóik védelme, vagy az odaérő alapanyaghiány miatt, üzletek zártak be. Ezen válságokat és a hozzájuk kapcsolódó válságkezelést mutatom be különböző gazdaságelméleti megközelítéseken keresztül.</p> <p>A Modern Monetáris Elmélet az alábbi alappillérekre épül: A jegybank pénzteremtési mechanizmusa magára a fizikai készpénzkibocsátásra értelmezhető, de a piaci forgalomban és a pénzügyi elszámolásokban használt pénz 90 százalékát képviselő pénzt a kereskedelmi bankok teremtik a hitelezési folyamatokon keresztül. A központi bank – jórészt a fentiekből adódóan – nem a pénzkínálatot, hanem a kamatlábat határozza meg, befolyásolja. Egy saját nemzeti valutával rendelkező állam a saját valutában kibocsátott adásága miatt nem mehet csődbe, mivel saját monopóliumával élve teremthet magának pénzt (hitelt) a szükségleteire, melyet a begyűjtött adóból fizet meg (semmisít meg). A klasszikus közgazdasági gondolkodás a jegybankhoz köti a pénzteremtés mechanizmusát, aminek kapcsán felértékelődik a pénz mennyiségi szabályozásának jelentősége, eszköztára is. A klasszikus értelmezés szerint a pénzkínálatot a jegybank határozza meg, addig a posztkeynesi nézeteket magában hordozó MMT-ben az egyes gazdasági szereplők hitelkereslete alakítja.</p> <p> A neoklasszikus közgazdaság tanítása szerint az állam kizárólag a bevételeinek erejéig költhet, hiszen e határon túllépve hitelt kell felvennie, vagy nagyobb adóbevételt kell generálnia.</p> <p>Keynes szerint ugyanakkor a kormányzat a bevételein túl is költekezhet, mely állásfoglalását a kormányzati megrendelések multiplikátor hatásával indokol. A hasznos beruházások ugyanis növelik a nemzeti jövedelmet, amely fedezetet biztosít a korábbi, bevételeken túlmutató költekezésnek. A fentiek okán Keynes szerint az államnak a gazdasági ciklusokkal szembemenő (anticiklikus) gazdaságpolitikát kell folytatniuk: recesszió esetén az államnak a kormányzati megrendelések növelésével kell többletkeresletet biztosítania a vállalatok számára (akár a bevételein túlmenő összegben is), míg amikor az ennek révén a válságból ismét növekedésnek induló gazdaság már saját maga képes a konjunktúra generálására, az állami szerepvállalást csökkenteni kell. A 2008-as válságot kezelő hazai stabilizációs intézkedések a keynes-i felfogástól eltérő módon kívánták visszaállítani a válság előtti gazdasági állapotokat, tendenciákat. A 2009-es válságkezelő csomag mind Keynesnek, mind pedig a mainstream közgazdaságtannak ellentmondva szigorító fiskális intézkedések (adóterhek növekedése és egyéb szigorítások) bevezetését jelentette. A 2010-es stabilizációs lépések a főáram ajánlásának megfelelően döntőrészt könnyítő jellegű programokat valósítottak meg, ugyanakkor nem járultak hozzá a gazdaság felpörgetéséhez.</p> <p>Ezzel szemben napjainkban azt látni, hogy a keynesi válságrecept ajánlásai a krízis helyzet kialakulását követő gyors reagálás keretében jelennek meg, ezek között számos olyan nem szokványos elem is található – a jelen helyzetben véleményem szerint szintén fontos könnyítést jelentő főáramú adócsökkentések mellett -, melyek kifejezetten a kialakult sajátos helyzet megoldásra koncentrálnak.</p> <p>Összességében arra a következtetésre jutottam, hogy a koronavírus miatti gazdasági válság feltehetően gyorsabb és hatékonyabb kezelést kap hazánkban, mint a 2008-as válság, így remélhetőleg a hatási is enyhébbek lesznek. Azonban ez csak feltételezés, hiszen ilyen válsággal korábban még nem találkoztunk.</p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ciklus(ok), gazdaságelmélet(ek), gazdasági válság, gazdaságpolitika, keynesi modell
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:31
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:40

Actions (login required)

Tétel nézet