A válság utáni modern gazdaság a posztkeynesi elmélet tükrében

Nagy Gábor (2020) A válság utáni modern gazdaság a posztkeynesi elmélet tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Nagy Gábor (E9BGVZ) szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nagy Gábor (E9BGVZ) szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (290kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomkeretében a 2007/2008 években kezdődő globális gazdasági válság utáni moderngazdaság jellemzőit vizsgálom John Maynard Keynes, klasszikus közgazdaságielméleteknek számos esetben ellentmondó, korai nézeteinek megvilágításábahelyezve. Fő kutatási célom a keynes-i elméletek és utalások azonosítása aválság utáni modern közgazdasági nézetekben a fiskális és monetárisirányvonalakra egyaránt vonatkozóan, melynek során a közelgő válság, recesszióelőrelátható sajátosságai kapcsán is törekszem a véleményformálásra. Ahazánkat 2008. III. negyedévében elérő globális gazdasági válság eredetilegegy, az amerikai kontinensen kirobbanó hitelválságból eredeztethető. Ennekkialakulásához az ún. subprime hitelezés (a klasszikus feltételek szerint nemhitelképes ügyfeleknek történő hitelnyújtás) nagyarányú elterjedése, valamint a2007-ig folyamatos emelkedő, ekkorra azonban stagnáló, majd csökkenőingatlanpiaci árak együttesen vezettek. A2020-ban kibontakozó és a globális gazdaságon szélsebesen végig vonulóválsághurrikán a COVID-19 névre keresztelt vírusjárványból eredeztethető. A2019 végén Kínából induló, 2020 elején a nagyfokú emberi mobilitásnak és azehhez kapcsolódó, gyakorlatilag az egész bolygót behálózó légiútvonalaknakköszönhetően Európában és hazánkban is nyomokban megjelenő vírusfertőzésnapjainkra Kína után Európát és Amerikát is jelentős gócponttá tette. Ez egybengazdasági válságot is szült. Hazánkban a lehetséges szegmensekben atipikusfoglakoztatási formák kerültek bevezetésre, a közoktatás digitális síkra álltát, termelőüzemek kezdték meg a leállásukat vagy a dolgozóik védelme, vagy azodaérő alapanyaghiány miatt, üzletek zártak be. Ezen válságokat és a hozzájukkapcsolódó válságkezelést mutatom be különböző gazdaságelméletimegközelítéseken keresztül.A ModernMonetáris Elmélet az alábbi alappillérekre épül: A jegybank pénzteremtésimechanizmusa magára a fizikai készpénzkibocsátásra értelmezhető, de a piaciforgalomban és a pénzügyi elszámolásokban használt pénz 90 százalékát képviselőpénzt a kereskedelmi bankok teremtik a hitelezési folyamatokon keresztül. Aközponti bank – jórészt a fentiekből adódóan – nem a pénzkínálatot, hanem akamatlábat határozza meg, befolyásolja. Egy saját nemzeti valutával rendelkezőállam a saját valutában kibocsátott adásága miatt nem mehet csődbe, mivel sajátmonopóliumával élve teremthet magának pénzt (hitelt) a szükségleteire, melyet abegyűjtött adóból fizet meg (semmisít meg). A klasszikus közgazdaságigondolkodás a jegybankhoz köti a pénzteremtés mechanizmusát, aminek kapcsánfelértékelődik a pénz mennyiségi szabályozásának jelentősége, eszköztára is. Aklasszikus értelmezés szerint a pénzkínálatot a jegybank határozza meg, addig aposztkeynesi nézeteket magában hordozó MMT-ben az egyes gazdasági szereplőkhitelkereslete alakítja. A neoklasszikus közgazdaság tanítása szerintaz állam kizárólag a bevételeinek erejéig költhet, hiszen e határon túllépvehitelt kell felvennie, vagy nagyobb adóbevételt kell generálnia.Keynes szerint ugyanakkor a kormányzata bevételein túl is költekezhet, mely állásfoglalását a kormányzatimegrendelések multiplikátor hatásával indokol. A hasznos beruházások ugyanisnövelik a nemzeti jövedelmet, amely fedezetet biztosít a korábbi, bevételekentúlmutató költekezésnek. A fentiek okán Keynes szerint az államnak a gazdaságiciklusokkal szembemenő (anticiklikus) gazdaságpolitikát kell folytatniuk:recesszió esetén az államnak a kormányzati megrendelések növelésével kelltöbbletkeresletet biztosítania a vállalatok számára (akár a bevételein túlmenőösszegben is), míg amikor az ennek révén a válságból ismét növekedésnek indulógazdaság már saját maga képes a konjunktúra generálására, az államiszerepvállalást csökkenteni kell. A 2008-as válságot kezelő hazai stabilizációs intézkedéseka keynes-i felfogástól eltérő módon kívánták visszaállítani a válság előttigazdasági állapotokat, tendenciákat. A 2009-es válságkezelő csomag mindKeynesnek, mind pedig a mainstream közgazdaságtannak ellentmondva szigorítófiskális intézkedések (adóterhek növekedése és egyéb szigorítások) bevezetésétjelentette. A 2010-es stabilizációs lépések a főáram ajánlásának megfelelőendöntőrészt könnyítő jellegű programokat valósítottak meg, ugyanakkor nemjárultak hozzá a gazdaság felpörgetéséhez.Ezzelszemben napjainkban azt látni, hogy a keynesi válságrecept ajánlásai a krízishelyzet kialakulását követő gyors reagálás keretében jelennek meg, ezek közöttszámos olyan nem szokványos elem is található – a jelen helyzetben véleményemszerint szintén fontos könnyítést jelentő főáramú adócsökkentések mellett -,melyek kifejezetten a kialakult sajátos helyzet megoldásra koncentrálnak.Összességébenarra a következtetésre jutottam, hogy a koronavírus miatti gazdasági válságfeltehetően gyorsabb és hatékonyabb kezelést kap hazánkban, mint a 2008-asválság, így remélhetőleg a hatási is enyhébbek lesznek. Azonban ez csakfeltételezés, hiszen ilyen válsággal korábban még nem találkoztunk.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ciklus(ok), gazdaságelmélet(ek), gazdasági válság, gazdaságpolitika, keynesi modell
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:31
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:40

Actions (login required)

Tétel nézet