Gyógyszeripari beruházás értékelése

Pálvölgyi László (2020) Gyógyszeripari beruházás értékelése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pálvölgyi László_Gyógyszeripari beruházások értékelése.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglalás_Gyógyszeripari beruházás értékelése_Pálvölgyi László.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (227kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájául egy gyógyszeripari beruházás értékelését választottam. A gyógyszeriparon belül pedig az onkológiát, egész pontosan egy vastagbélrák elleni gyógyszer kifejlesztésének értékelését. A beruházás célja a jelenlegi gyógymódoknál kisebb mellékhatást előidéző megoldások keresése.  Először szükséges megtekinteni azt a környezetet, amelybe a beruházásom be van ágyazva, azaz az egészségügyi iparban fellelhető folyamatokat, változásokat napjainkban. Elmondható, hogy a demográfiai változások, illetve a szakképzett munkaerő egyre égetőbb problémát jelent az iparág számára. Erre a problémára megoldást jelenthetnek az iparágba belépő Big Data vállalatok, amelyek az információ szisztematikus gyűjtése által segíthetnek bizonyos betegségek előrejelzésében vagy a megfelelő diagnózis felállításában. Még fontos formáló szerepet tölt be a mesterséges intelligencia előretörése is. Szintén fontos indikátor az egyes európai államok egészségügyi kiadásainak mértéke, illetve azoknak szerkezete. Elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a GDP-arányos költések szinte minden országban növekvő tendenciát mutatnak, illetve a beruházás szempontjából fontos kutatás-fejlesztési kiadások magában foglaló gyógyászati kiadások teszik ki a második legnagyobb hányadot az egészégügyi költések szerkezetében a gyógyító és rehabilitáló kiadások után.  A beruházást a 2020-as év elejétől tervezi végrehajtani a Roche budaörsi leányvállalata. A projekt élettartama várhatóan 14 év lesz, ebből az első két év az ígéretes vegyületek kutatására és ezek közül a legalkalmasabb kiválasztásával fog telni.  Az utána következő két évben már a szabadalom birtokában az állatokon végzett kísérletek következnek, az ezt követő időszakban az embereken végzett kísérletek fogják kezdetüket venni egészen 5 éven keresztül, ezen periódus utolsó évében pedig elindul az engedélyeztetési eljárás, amelynek sikeres lefolytatása előrevetíti a forgalmazás éveit. A vállalat 4 éven keresztül tervezi forgalmazni a gyógyszert, az utolsó évben pedig mindez szabadalom nélkül fog történni. A beruházást 90%-ban saját tőkéből és 10%-ban 2,5% kamaton kapott állami hitelből finanszírozzák. A kutatási-fejlesztési költségek 20%-a euróban, 80%-a forintban merül fel. A bevétel 70%-a euróban, 25% svájci frankban, 5%-a forintban fog felmerülni. Diplomamunkám legfontosabb célja a beruházás kiértékelésén keresztül azoknak a tényezőknek az azonosítása, amik a legnagyobb hatással vannak a beruházás jövedelmezőségére. A jövedelmezőség mérőszáma az eszközarányos nyereség a dolgozatomban, mert ezt megbízhatóbbnak tartottam a sajáttőke arányos nyereségnél, amely nagyobb eséllyel van kitéve manipulációs hatásoknak. A beruházástól 20%-os eszközarányos megtérülést vártam el. A jövedelmezőséget meghatározó makrogazdasági változók kiderítése érdekében vettem 1998tól 2019-ig bezárólag a Roche ROA adatait és a vizsgálatba bevont néhány makrogazdasági változót is ezen időintervallumban vizsgáltam. Két változó kerülhetett be az elemzésbe a korrelációs kapcsolat erőssége alapján, a munkanélküliségi ráta, valamint a CHF/USD devizapár. Mindkét esetben negatív kapcsolat volt kimutatható, azaz a munkanélküliségi ráta növekedése, valamint a svájci frank dollárral szembeni erősödése negatív hatással van a ROA-ra. E két változó az őket tartalmazó regressziós modell alapján 63,6%-ban határozta meg a ROA alakulását. A beruházás értékelésére számos módszert felhasználtam. Statikus és egyszerűbb dinamikus módszereket, forgatókönyv- és nyereségküszöb-elemzéseket, valamint a Monte Carlo szimulációt használtam dolgozatom során, továbbá kiegészítettem opciókkal is a beruházást. Alapesetben a beruházásnak közel 22 milliárd forintos nettó jelenértéke van, a belső megtérülési rátája pedig 13,51% (a súlyozott átlagos tőkeköltség 9,25%-ával szemben), az eszközarányos nyereség pedig 22,7%. Ezen adatokból arra számíthatunk, hogy nagyon is ajánlatos belefogni a beruházásba. Fontos megvizsgálni a fix költségek változása által implikált hatást a jövedelmezőségben. 10%-kal megnövelt fix költség növekedés esetén a nettó jelenértékben 32%-os, a ROA esetében 37,4%-os csökkenést idézett elő.   A forgatókönyv-elemzés keretében a svájci frank és a forint, illetve az euró és a forint közti árfolyamváltozás hatását vizsgáltam. A vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a forint bármely devizával szembeni gyengülése pozitív irányba befolyásolja a jövedelmezőséget.  Az opciókkal való kiegészítés esetében jelentős változás áll be a nettó jelenérték esetében. 3 esetben iktattam be opciót, a legkockázatosabbnak ítélt folyamatok végére lejáró határidővel. Az opciók minden esetben eladási és európai opciók voltak, a Roche a beruházás végrehajtása céljából beszerzett termelőeszközöket adta volna el opcionálisan egy klinikai kutatóintézetnek. Ebben az esetben 4 féle kimenetel lehet a projekt esetében, lehetséges az 1., a 2. vagy a 3. opció lehívása, illetve az is, hogy egyiket sem hívja le a Roche. Így a beruházás nettó jelenértéke az egyes kimenetelek nettó jelenértéke és valószínűségeik súlyozott átlagából jön ki, 9764,9 millió forintra. Ez úgy gondolom remekül szemléltetni a gyógyszeripari beruházások kockázatosságát, hiszen ez az érték az eredetinek kevesebb, mint fele. A legösszetettebb értékelési módszer a Monte Carlo szimuláció volt dolgozatomban. Ezen értékelési módszer teszi lehetővé a beruházást meghatározó tényezők nagy számú kombinációján keresztül elvégezni az értékelést. A szimulációba bevont változók ebben az esetben a bevételek, a költségek, illetve a tőkeköltség. Az elemzésből az derült ki, hogy a ROA-ra a legnagyobb hatással az amúgy legbizonytalanabb mértékű, legvolatilisabb bevételek voltak, ugyanis 86,5%-os magyarázóerővel bírtak a regressziós modell alapján, míg a stabilabb költségeket és tőkeköltségeket felvonultató modell esetében a töredéke volt a determinációs hányados, (9,9%, valamint 2,7%). A szimuláció alapján az átlagos ROA 8,03%-ra jött ki, az esetek majdnem kétharmadában (65%) pozitív, az elvárt 20%-os vagy afeletti jövedelmezőség pedig az esetek 31%-ban fordul elő. Ezek alapján pedig úgy gondolom, hogy a beruházást érdemes megvalósítani, hiszen az esetek döntő többségében növeli a vállalat értékét, valamint tekintélyes hányadban még az elvárt nyereség követelményének is eleget tesz.   

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	beruházás, beruházás gazdaságossága, beruházás hatékonysága, beruházás(ok), beruházás(ok) értékelése
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:28
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:58

Actions (login required)

Tétel nézet