Az Lpp Hungary Kft. vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata több év beszámolói alapján

Nagy Henrietta (2020) Az Lpp Hungary Kft. vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata több év beszámolói alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Az Lpp Hungary Kft. vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata több év beszámolói alapján.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 13.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem (6).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (183kB)
	PDF Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 13.. Download (314kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Záródolgozatom témája az LPP Hungary Kft. vagyoni-, pénzügyi-, és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata több év beszámolói alapján. Az elemzést az éves beszámolók és elemzőtáblák segítségével végeztem a 2016-2018-ig terjedő időszakra.</p> <p>Az első fejezetben bemutattam röviden az anyacéget, illetve a magyar leányvállalat működését, felépítését.</p> <p>Az elemzés a dolgozat második fejezetében kezdődött. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam a mérleg segítségével. A vagyon összetétele változott az évek során. Az eszköz oldalon 2016-ban a befektetett eszközök domináltak, a következő évtől már a forgóeszközök kerültek többségbe. A befektetett eszközök legnagyobb részét tárgyi eszközök képezik mindhárom évben. A forgóeszközök között a készletek jelentősen növekedtek az évek során, amely az üzletnyitásoknak és a növekvő forgalomnak köszönhető.</p> <p> A források között 2016-ban a saját tőkének meglehetősen alacsony volt az aránya, 15,85% az összes forráson felül. A külső forrásokra való támaszkodás veszélyes lehet egy vállalkozás számára. 2017-ben saját tőke emelésre került sor 1.100.000 eFt értékben, ettől az évtől kezdődően már a saját tőke aránya meghaladja az 50%-ot. Hosszú lejáratú kötelezettséggel nem rendelkezik a vállalkozás. A rövid lejáratú kötelezettségek között 2016-ban és 2017-ben a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló tartozás súlya a meghatározó, 73%. Ez az arány 2018-ra 45,03%-ra csökken.</p> <p>A kiemelt vagyonelemként megvizsgáltam a készletek forgási idejét. A vállalkozás a 60-80 napos forgási időt tartja megfelelőnek. A vizsgált időszakban mindhárom évben ezen tartományon belül volt a készletszint. A következő kiemelt vagyonelem a vevőfutamidő volt, amely a kiskereskedelmi tevékenység miatt igen alacsony mindhárom évben. Végül a szállítók futamidejét vizsgáltam. 2016-ban 91,5 nap volt a szállítói futamidő, amely meglehetősen magas. Ezen a következő években a vállalkozás javított, 2018-ban már 21,5 nap volt a mutató értéke. a vállalkozás megbízhatóbb képet mutat a szállítói felé, bár a mérlegben szereplő szállítóállomány egy pillanatnyi értéket mutat, pontosabb képet kapnánk, ha ismernénk a szállítóállomány éves átlagát.</p> <p>A harmadik fejezetben a vállalkozás pénzügyi helyzetét vizsgáltam. Először likviditási mutatókat használtam. A likviditási mutató, a likviditási gyorsráta és a pénzeszköz likviditás mutatók értéke javult az évek során. A likviditási mutatók és a nettó forgótőke mutató segítségével megállapíthatjuk, hogy a vállalkozás 2016-ban agresszív finanszírozási stratégiát követett, a vizsgált időszak végére már azonban konzervatív finanszírozási stratégiát alkalmazott.</p> <p>A következő lépés a cash flow kimutatás elemzése volt. 2016-ban a pénzkiáramlások értéke 166%-kal magasabb volt a bejövő pénzáramok értékénél. A külső források magas aránya a vállalkozás pénzügyi helyzetére is rossz hatással volt. A következő évben (leginkább a saját tőke emelésnek köszönhetően) a bejövő pénzáramok értéke meghaladta a felhasználásokét, azonban a pénzeszközfelhasználás túlnyomó részét még mindig a mindennapi működés biztosítására fordította a vállalkozás. 2018-ban rendeződött a helyzet a bejövő pénzáramok megnövekedtek, és ebben az évben a beruházási tevékenységre fordított pénzáramok aránya lett a magasabb.</p> <p>A dolgozat következő fejezete a jövedelmezőségi helyzet vizsgálata volt, amelynek során az eredménykimutatás és a mérleg adatait elemeztem. Az árbevétel arányos jövedelmezőséget, a tőke arányos jövedelmezőséget, a bérarányos jövedelmezőséget és az eszközarányos jövedelmezőséget vizsgáltam. A jövedelmezőségi mutatók mindegyike javult az évek során.</p> <p>Összegezve a vállalkozás javított mind a vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetén is. A saját tőke növelése elősegítette, hogy a vállalkozás ne adósodjon el külső gazdálkodók felé, a nettó forgótőke és a likviditási mutatók növekedése a nem várt események finanszírozását teszik lehetővé. Az adózott eredmény növekedésének köszönhetően a negatív eredménytartalék pozitív irányba halad.</p> <p> </p><br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábraelemzés, beszámolási kötelezettség, beszámoló(k) elemzése, cash flow elemzése, eredménykimutatás, mérlegelemzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:28
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:42

Actions (login required)

Tétel nézet