Az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetésének első hazai tapasztalatai

Nagy Ádám (2020) Az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetésének első hazai tapasztalatai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf] PDF
Szakdolgozat_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18..

Download (2MB)
[thumbnail of BA_Titkosítási kérelem_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf] PDF
BA_Titkosítási kérelem_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (55kB)
[thumbnail of BA_TO_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf] PDF
BA_TO_Nagy_Ádám_KTJJ7Y.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18..

Download (181kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>A szakdolgozat az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetését és annak hatását, működését, illetve továbbfejlesztési lehetőségeit mutatja be. A témaválasztás legfontosabb szempontja az aktualitás és a sokakat érintő témakör volt. Az AFR mindkét feltételnek eleget tesz, hiszen az idei fejlesztés nagyban megváltoztatta az emberek bankolási és fizetési szokásait, hiszen a korábbi elszámolási módoktól eltérően már a 10 millió forint alatti összeggel rendelkező, elektronikusan benyújtott, egyedi megbízások azonnali utalásként teljesülnek, feltéve, ha nem tartalmaz terhelési napot, forint alapú számla terhére megadott, illetve bármilyen devizában vezetett számla javára történik. A felhasználóknak az egyik leghasznosabb újítás, hogy az új rendszer már az év minden napján 24 órában működik. A tranzakciók sikerességéről opcionális pozitív és kötelező negatív visszajelzés generálódik másodpercek alatt. Kiegészítő szolgáltatásként megjelent a másodlagos azonosítók használatának lehetősége, illetve a fizetési kérelem.</p><p>A fizetési tranzakciók túlnyomó többsége még mindig készpénzben történik, ami társadalmi és nemzetgazdasági szempontból kedvezőtlen. Az MNB célja tehát a legtöbb fizetési helyzetben megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét és az elektronikus fizetési módok használatának ösztönzését, ami kedvezően hatna a gazdaságra.</p><p>A rendszer kidolgozása és bevezetése a hazai bankrendszer eddigi legnagyobb projektje volt, ami már 2016-ban elkezdődött. A fejlesztés mögött a Magyar Nemzeti Bank és GIRO Zrt. állt, akik megalkották a szükséges szabálykönyveket, ami alapján a bankok kialakíthatták egyedi rendszereiket. 2019. július elsejét tűzték ki a bevezetés dátumának, azonban még akkor nem működtek teljes megbízhatósággal a rendszerek, melynek okán elhalasztották a bevezetést 2020. március másodikára. A fejlesztésre szánt idő ezzel már a nemzetközi viszonylathoz hasonló hosszúságú lett. A halasztás végül jó és felelősségteljes döntésnek minősült, hiszen a megnövekedett hosszúságú tesztelési fázis alatt ki lehetett javítani a hibák nagy részét, amivel a végeredmény már egy stabilan működő, megbízható rendszer lett. </p><p>Ez a stabilitás és megbízhatóság azonban nem jelent egyet a teljeskörű biztonsággal, hiszen a rendszer használatának akadnak kockázatai is. Ezek főként a rendszer gyorsaságából fakadnak, hiszen már öt másodperc alatt teljesülhet az utalás, azonban ugyanennyi idő szükséges ahhoz is, hogy egy offshore számlára kerüljön a pénz, ami megnehezítheti vagy ellehetetlenítheti is a korrekciót.</p><p>A dolgozatban összehasonlításra kerül a hazai Azonnali Fizetési Rendszer a külföldön alkalmazott módszerekkel, illetve kapcsolódó FinTech megoldásokkal. Ebből kiderül, hogy az AFR bizonyos tulajdonsági nagyban hasonlítanak a FinTech megoldásokra, továbbá, hogy az idei fejlesztéssel Magyarország az elsők között csatlakozott a módszereket alkalmazó országokhoz. A rendszer azonban még nem nyújt teljeskörű kiszolgálást, de ezt a jövőbeni fejlesztések megvalósíthatják.</p><p>A további fejlesztések között szerepel a szolgáltatás kiterjesztése a vállalati kötegelt átutalásokra, a rendszeres átutalásokra, értéknapos utalásokra, és a GiroFix keretein belül megvalósított számlabefizetés is lehetséges lesz a közműszolgáltató által küldött fizetési kérelemmel. A távolabbi célok között pedig a QR-kódra épülő adatbevitel és utalás szerepel. </p><p>Az AFR működésének leírása és folyamatábrákkal való bemutatása megtalálható a dolgozatban. Ez a fejezet részletesen bemutatja a tranzakciók elszámolását és teljesítését, a lebonyolítási folyamatokat fizetési helyzetenként, adatbeviteli folyamatokat és a szükséges adattartalmakat. A QR-kódok használatával kapcsolatos várható megvalósítás szintén bemutatásra kerül.</p><p>A dolgozatban szereplő jövőbeni tervek kapcsán főként a FinTech cégek által nyújtott szolgáltatások átvételére vonatkozóan, a biztonsági megoldásokkal és a gazdasági célokkal, illetve azok elérésével kapcsolatban került megfogalmazásra kritika.</p><p>A primer felmérés során megkérdezésre kerültek a rendszer hétköznapi felhasználói, illetve az informatikusok, akik ismerik a rendszert és annak működését. Előbbi kutatás esetében 208 válaszadó alapján, míg utóbbi esetében 25 informatikusként dolgozó személy válaszai alapján kerültek elemzésre a kapott válaszok. A hipotézisek vizsgálata ezen kutatások alapján történt, hiszen ezek a rendszer versenyképességére, biztonságára, illetve az új funkciók, tulajdonságok kedveltségére vonatkoztak.</p><p>A kapott eredményekből kiderült, hogy a felhasználók jól fogadták az új rendszert és elégedettek voltak vele. A legfontosabb tulajdonságnak a 0-24 órás működést gondolták, hiszen a korábbi rendszerhez képest ez nagy előrelépés. Az öt másodperc alatti teljesítés szintén fontos, azonban – ahogy sokan kiemelték felhasználói és szakértői oldalról – ezzel együtt a korábban említett új kockázat is megjelent. A fizetési kérelmek és másodlagos azonosítók megjelenését kevésbé tartották lényegesnek a megkérdezettek, azonban ezeket is pozitív változásnak könyvelték el. Ennek oka vélhetően abból fakad, hogy hazánkban nem elég elterjedtek ezek a megoldások, hiszen eddig csak FinTech cégek által kínált szolgáltatások részei voltak. Kiemelendő eredmény még, hogy a banki megoldások sokkal elterjedtebbek, mint a FinTech szolgáltatások.</p><p>A dolgozat összefoglalásában ismét nagy szerepet kap az összegzés mellett a szerző saját véleményének kifejtése, mely kiterjed a projektre, a kutatás eredményeire, a szerzett tudásra, illetve a jövőbeni tervekre. </p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Szigili Krisztina
Belső
Mestertanár, Gazdaságinformatika Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: AFR, Azonnali Fizetési Rendszer, átutalás, bank, e-banking, fizetések, mobil fizetési rendszer
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 28. 06:24
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 09:17

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet