Szolgáltatott IT Infrastruktúra

Mogyorósi Tamás (2020) Szolgáltatott IT Infrastruktúra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of BA_Szakdolgozat_Mogyorósi_Tamás_BFEWS8.pdf] PDF
BA_Szakdolgozat_Mogyorósi_Tamás_BFEWS8.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Mogyorósi_Tamás_BFEWS8.pdf] PDF
BA_TO_Mogyorósi_Tamás_BFEWS8.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (868kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Szakdolgozatom témája a felhő alapú megoldások ismertetése a kezdetektől napjainkig, és az SAP, mint ezen a területen kiemelkedő helyzetű cég bemutatása. Az egyik legsikeresebb termékük a HANA, ami több technológiának is alapjául szolgál. Kvalitatív módszer segítségével megvizsgáltam a HANA fejlődését, a jelenlegi rendszer erősségeit és hiányosságait. Az elemzés után fejlesztési lehetőségeket kínáltam a jövőre nézve, remélve, hogy hozzájárulhatok a cég sikerességéhez és a termék fejlődéséhez. </p> <p> </p> <p>A szakdolgozatom elején a Big Data es az IoT fogalmát ismertettem az olvasóval a való életben is megjelenő példákon keresztül. Továbbá azt is előrevetítettem, hogy milyen célokat lehet elérni ezen technológiák fejlődésével. Képzeljünk el egy óriási, kereskedelmi kikötőt, ahol konténerek ezrei fordulnak meg egyetlen nap leforgása alatt. Modern szenzorok segítségével, amelyeket egy méhkasban helyezünk el, képesek lehetünk szimulálni egy ilyen logisztikai körforgást. Az innen kinyert információk és modellek segítségével a fejlesztők képesek egy olyan alkalmazás fejlesztésére, ami az ilyen bonyolult logisztikai folyamatokat egyszerűsíti le. </p> <p>A folyamatosan növekvő adatmennyiség szoros kapcsolatban áll az IoT-hez kapcsolódó eszközök számának növekedésével. Egyes előrejelzések szerint 2025-re több, mint 40 milliárd csatlakoztatott IoT eszköz lesz. A közeljövőben az intelligens otthonok és a hordozható eszközök erőteljes térhódítása várható. Sokan a negyedik ipari forradalomnak nevezik az IoT átterjedését az iparra, amiből az IIoT, azaz az Ipari Tárgyak Internete kifejezés alakult ki. A koncepció megegyezik az otthoni eszközök működésével, de ebben az esetben a szenzorok, a Big Data, a mesterséges intelligencia és az analitika kombinációjának használata az ipari folyamatok mérésére és optimalizálására szolgál. A fejlődés és az eszközök számának növekedése azonban növekvő biztonsági kockázatot is jelent, amivel ha nem foglalkoznak a vállalatok, azaz ügyfelek bizalmatlanságát okozhatja. </p> <p> </p> <p>            Az 1960-as években jelentkeztek az első olyan törekvések, amelyek a mai Cloud Computing alapjául szolgálnak. Az IBM 1966-ban megjelentette az OS család első operációs rendszerét, az OS360-at. Ők gyártották a számítógépeket az Apollo programhoz, ami rohamos fejlődéshez vezetett. Sikerült az első osztott erőforrás megvalósítása, amiket dumb termináloknak neveztek. Ezt követően 1970-ben az OS370 bevezette a virtuális memóriát, és  a 70-es évek végén az első LAN kapcsolatok is létrejöttek. A mai értelemben vett Cloud és Cloud Computing fogalmakat az ezredforduló hozta magával. Mára ez minden személy és vállalat hétköznapi, és üzleti életében elengedhetetlen. Ha csoportosítani szeretnénk a felhő alapú szolgáltatásokat, azt kétféle képpen tehetjük meg. Csoportosíthatjuk a szolgáltatási modellek és a telepítési modellek alapján. Mindkét csoportosítási szempontnak számos előnye és hátránya van. Szolgáltatási modellek alatt értjük az Infrastructure as a Service, a Platform as a Service és az említett kettőt magába ölelő Software as a Service megoldásokat. A telepítési modellek között négy modellt tartunk számon, név szerint a Public Cloudról, a Private Cloudról, a Hybrid Cloudról és a Community Cloduról beszélhetünk. Az utóbbi kettő esetében kevert modellekről kell beszélnünk, amiket a Public és a Private Cloud tulajdonságainak keverésével hoztak létre, olyan célok elérésében amikre külön-külön nem lett volna képes ez a két modell.    </p> <p> </p> <p>1972-ben öt korábbi IBM alkalmazott álmodott egy nagyot, és létrehozták a saját vállalatukat, az SAP-t. Közel 50 éves fennállása során a cég a vállalati szoftverfejlesztői piacion kiemelkedő helyet biztosított be magának. Elmondhatják, hogy mára több mint 440 ezer ügyféllel rendelkeznek a világ 180 országában. Szakdolgozatomban röviden ismertettem a vállalat fejlődését az első pénzügyi és számviteli szoftvertől kezdve, egészen a mai legsikeresebb termékekig. A HANA Cloud Platformról és ennek a rendszernek a biztonsági intézkedéseiről nyújtottam betekintő ismereteket.</p><p> </p> <p>            A cég egyik legsikeresebb terméke a HANA adatbázis, ami képes volt alapot adni olyan rendszereknek, mint a már említett HANA Cloud Platform vagy az SAP legújabb ERP rendszere, a S/4 HANA. Az áttörést az in-memory computing és a sor- és oszlopalapú keresési módok kombinációja nyújtotta. Ennek a technológiának hála, közel 100-szor gyorsabban hozzá lehet férni az adatokhoz, mint a hagyományos tárolási elven működő adatbázisok esetében. Megjelenésekor a HANA 1.0 többnyire csak alapfunkciókkal rendelkezett, mint az adatbázisok optimalizálása, lekérdezések gyorsabb lefutása. Ahogyan nőttek az üzleti igények és fejlődött a technológia, a HANA is óriási fejlődésen ment keresztül. </p> <p>A fejlődés menetéről és a HANA 2.0 újdonságairól illetve előnyeiről számoltam be részletesebben. Kvalitatív kutatásom és a HANA Support csapatnál eltöltött időszakom tapasztalatai alapján igyekeztem olyan fejlesztési lehetőségeket kínálni, melyekkel hozzájárulhatok az SAP jövőbeni sikereihez, a HANA termék fejlődéséhez. Ilyen fejlesztési lehetőségek közé tartozik például, a Cockpit rendszeren belüli kényszerű időzónaváltás okozta biztonsági mentés idejének megváltozása, és az ebből fakadó esetleges adatvesztés. A HANA Studio egy népszerű alkalmazás az adatbázisok kezelésére. Ha a parancssorból szeretnénk elindítani az alkalmazást, nincs lehetőségünk egyből a céladatbázisunkra belépni. Ezt a hiányosságot egy extra belépési paraméter bevezetésével könnyen ki lehetne küszöbölni. Ugyancsak a biztonsági mentéseknél felmerülő probléma, hogy a mentések tárolására a limit 2GB, ami egy 20 TB-os adatbázis esetében csekély méretűnek mondható. Ez adatvesztést és auditálási problémákat okozhat a jövőben. Számos ezekhez hasonló kisebb-nagyobb hiányosságra, logikai hibára lettem figyelmes, amikre szerintem sok esetben egy egyszerű megoldással lehetne reagálni. <b></b></p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Garai Ábel
Belső
egyetemi adjunktus, Gazdaságinformatika Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: big data, cloud, Hana, IoT, SAP
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 28. 06:23
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 09:15

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet