Az orosz-ukrán konfliktus néhány kérdése, és a konfliktus gazdasági aspektusai

Závodny Boglárka (2020) Az orosz-ukrán konfliktus néhány kérdése, és a konfliktus gazdasági aspektusai. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Závodny Boglárka_Szakdolgozat 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (914kB)
	PDF Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (201kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom elkészítése során azt a kérdést vizsgáltam, hogy vajon az Oroszország és Ukrajna között kialakult konfliktus, befolyásolja-e Ukrajna euro-atlanti integrációját. A szakdolgozatomban kitértem a konfliktusokra általában és világunkban, a gazdaságok szerepére az országok közötti kapcsolatokban, az orosz-ukrán viszony múltjára, a Krím-félsziget rövid történelmére, Ukrajna NATO tagságának kérdésére, problematikájára, az orosz-ukrán konfliktus gazdasági aspektusaira Oroszország és Ukrajna tekintetében, valamint a két fél gazdasági érdekeire. A szakdolgozatomat Ukrajna NATO tagságának jövőbeni kilátásaival, a konfliktus kapcsán eddig megvalósult diplomáciai lépésekkel, valamint a következtetések levonásával zártam. A szakdolgozatom hipotézise az, hogy Oroszország a kialakult konfliktussal sikeresen megakadályozta Ukrajna belátható időn belüli NATO csatlakozását.  A kutatómunkám során többnyire szekunder kutatást végeztem, melynek során használtam hazai és külföldi dokumentumokat, anyagokat egyaránt. A szakdolgozatom elkészítése során főként a NATO dokumentumait, Oroszország, valamint Ukrajna Külügyminisztériuma által kiadott dokumentumokat, a Külügyi és Külgazdasági Intézet által kiadott elemzéseket, továbbá bizonyos nemzetközi szervezetek, mint például az Európai Unió, a Kereskedelmi Világszervezet, a Világbank elemzéseit és dokumentumait használtam. Mindemellett segítségemre volt néhány könyv, számos folyóirat, publikáció és hiteles forrásnak bizonyuló hírportálok anyagai. Hírportálok közül leginkább a BBC, CNN, Euronews, New York Times, Világgazdaság és a Kitekintő oldalán fellelhető anyagokat használtam. A publikációk nagy részét az academia.edu oldalon találtam. A folyóiratok közül leginkább a Honvédelmi szemlét a Külügyi szemlét és a Biztonságpolitikai szemlét használtam. A szakdolgozatom elkészítése során többek között az alábbi könyveket dolgoztam fel: Ambrus Jenő et al.: Diplomáciai lexikon, Font Márta, Varga Beáta: Ukrajna történelme, Kovács Péter: Nemzetközi jog, Nógrádi György: Szerencsénk volt, túléltük… Világpolitika 1945-től napjainkig, Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus: Közgazdaságtan, valamint Tálas, Bakos, Gáspár: Katonai alapismeretek. A 2014 tavaszán kirobbant orosz-ukrán konfliktus tulajdon képpen még a mai napig nem zárult le teljesen. Azt, hogy az érintett felek között kialakult érdekellentét, hogyan és milyen irányba halad tovább a jövőben, nem lehet előre megjósolni. Ahogyan azt sem, hogy a konfliktust mikor sikerül véglegesen lezárniuk a feleknek. A két fél között létrejött konfrontáció tulajdonképpen kihat a NATO-ra, valamint az Európai Unióra is, továbbá a kialakult konfliktus új biztonsági kihívást jelent a 21. században. Mindazonáltal az orosz-ukrán konfliktus okozhat olyan hatásokat, amelyek közvetlenül kihathatnak a mindennapi életünkre, például fennáll a lehetősége annak, hogy gazdasági bevándorlók indulnak meg Európa felé. Az évek során egyértelművé vált, hogy a feleknek olyan megoldást kell találniuk, amely egyszerre kielégítik Oroszország biztonsággal kapcsolatos igényeit, valamint erősítik Ukrajna államiságát. A konfliktus lezárását nagyban befolyásolja a felek érdekérvényesítési szándéka. A konfliktus békés úton történő megoldását számos probléma megnehezíti: Ukrajna nem hajlandó elfogadni a Krím-félsziget nemzetközi joggal ellentétes annektálását, ugyanakkor Oroszország ezt önrendelkezési jogra és népszavazási eredményre hivatkozva vitatja, és sem hajlandó lemondani a kérdéses területről. Mindazonáltal Oroszország nem is hajlandó a Krím-félsziget kérdéséről tárgyalni sem, jelezve ezzel a területi vita lezártságát és a kialakult status quo megváltoztathatatlanságát.  További problémákat vet fel, hogy Oroszország hivatalosan a mai napig sem ismerte el, hogy köze lett volna a kelet-Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktushoz, valamint az is, hogy Ukrajna ugyan készen áll a kapcsolatainak rendezésére Oroszországgal, de az euro-atlanti integráció továbbra is kiemelt célkitűzése, amelyről nem kíván lemondani.  Ugyanakkor Oroszország továbbra is vissza akarja szerezni Ukrajnát saját érdekszférájába, ennek érdekében határozottan meg kívánja akadályozni Ukrajna euro-atlanti integrációját, tekintettel az abban rejlő potenciális fenyegetésekre Oroszország tekintetében. A NATO úgy véli, hogy Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi normákat a Krím-félsziget elcsatolásával, valamint a kelet-Ukrajnában létrejött fegyveres szembenállással, ezért a NATO követeli azok betartását Oroszországtól. A NATO szövetségesei határozottan elítélik, valamint nem ismerik el a Krím-félsziget annektálását, és a kelet-Ukrajna területén kialakult fegyveres konfliktusból Oroszország kivonulását követelik. Mindazonáltal a NATO szövetségesei támogatják a kialakult konfliktus békés rendezését, valamint egyetértenek azzal, hogy a minszki megállapodást minden érintett félnek be kell tartania. A konfliktus megoldása nem csak Ukrajnának és Oroszországnak fontos, hanem többek között az EU tagállamoknak és a NATO szövetségeseknek is, többek között azért, mert mind Oroszország, mind pedig Ukrajna kiemelt jelentőséggel bír a kelet-európai béke fenntartásában. Azt gondolom, hogy Oroszország és Ukrajna között a továbbiakban még várhatóak bizonyos diplomáciai lépések, ugyanis a múltból kialakult gazdasági, társadalmi és kulturális összefonódásuk, szomszédságuk, valamint Oroszország határozott akarata nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna teljes mértékben elszakadjon Oroszországtól. Úgy gondolom, hogy a felek között kialakult konfliktus megoldása rendkívül összetett feladat. Ahhoz, hogy az érintett felek között megállapodás születhessen, mind Oroszországnak, mind pedig Ukrajnának le kell mondania bizonyos érdekiről, mindazon által mindkettőjüknek lépést kell tenniük a másik fél érdekeinek érvényesülése érdekében. Oroszországnak bizonyos mertékig enyhítenie kell az Ukrajnára nehezedő orosz gazdasági, politikai és titkosszolgálati nyomásgyakorláson, és bizonyos kikötések mellett esélyt kell adnia Ukrajna nyugati integrációjára. Ugyanakkor Ukrajnának tiszteletben kell tartania, hogy történelme összefonódott Oroszországgal, és ezt nem lehet teljes mértékben leépíteni. Továbbá tiszteletben kell tartania a területén élő orosz, illetve egyéb népcsoporthoz tartozó kisebbség alapvető jogait, a többi kisebbségről, így a magyarról nem is beszélve. Éppen ezért Ukrajnának törekednie kellene, hogy visszaépítse kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, enyhítenie kellene kialakult és a konfliktus egyik, megújuló forrásaként szolgáló oroszellenes politikáján, és újra át kéne gondolna nyugati integrációs ambícióit. A feleknek megoldást kell találniuk arra, hogy megtalálják azt a közös pontot, amely érdekeiknek kölcsönösen megfelel. Továbbá a NATO-nak a keleti bővítése során figyelembe kell vennie Oroszország érdekeit is, annak ellenére, hogy a Szövetség hivatalos álláspontja szerint a NATO bővítése kizárólag a Szövetség és az aspiráns ország ügye; abba harmadik fél nem szólhat bele. A külpolitika említett szempontok szerinti megváltoztatása egyrészt hozzásegítheti a feleket a konfliktus megoldásához, illetve segíthet további fegyveres konfliktusok elkerülésében Oroszországgal. Természetesen Oroszországnak szintén tiszteletben kell tartania a NATO érdekeit, és törekednie kell arra, hogy a NATO ne tekintsen kihívásként az orosz külpolitikára, annak részeként Oroszország Ukrajna-politikájára. Úgy gondolom, hogy a kialakult ellentétet mindenképpen békés úton kell rendezni, és a fegyveres szembenállást fel kell számolni. Mindenesetre jelentős mértékben megnehezíti a konfliktus rendezését az, hogy az ennek kapcsán eddig létrejött megállapodások nem jártak hosszútávú sikerrel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	diplomácia, konfliktus, Oroszország, szankciók, Ukrajna, világgazdaság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 28. 06:20
Utolsó módosítás:	2022. Aug. 25. 12:20

Actions (login required)

Tétel nézet