Málta, az Európai Unió legkisebb tagállama

Russo Alessandro (2020) Málta, az Európai Unió legkisebb tagállama. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Málta, az Európai Unió legkisebb tagállama.pdf Download (916kB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (386kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az Európai Unió 2004-es bővülése során – amikor Magyarország is csatlakozott –, az egyik legkisebb tagállam hogyan birkózott meg a csatlakozás feltételeinek megteremtésével. Megvizsgáltam, hogy földrajzi helyzete és mérete mennyiben jelent akadályt, vagy esetleg tud-e előnyt kovácsolni abból, hogy több földrészt hídként összekapcsolva Európa és Afrika irányába is terjeszkedhet gazdaságilag. Málta esetében az összekötő szerep egyértelműen pozitív, hasznára tudta fordítani földrajzi pozícióját. Kihasználja a tenger adta lehetőségeket (blue economy), kereskedik az Észak-Afrikai országokkal is és Európa országaiból rengeteg turistát fogad, hogy csak néhányat említsek a Máltát kedvelő országok közül, Nagy Britannia, Németország, Franciaország és nem utolsó sorban Magyarország. A Máltai Idegenforgalmi Hivatal információja alapján sikerült megtudnom, hogy országunkból évente közel 30 ezer turista keresi fel a szigetországot. Azt is fontosnak tartom ismét megemlíteni, hogy miniállamok esetében rendkívül lényeges, hogy milyen befolyásos ország támogatását birtokolják. Málta estében az Egyesült Királyság gyarmataként eltöltött évek mindenképpen előnyt jelentenek. Az ország gazdaságilag is megerősödött a brit uralom évei alatt, valamint infrastruktúráját, politikai rendszerét és külkapcsolatait is ekkor alapozta meg.  Megjegyzem, hogy a szigetország volt az egyetlen a tagjelölt országok közül, aki az Unióba való belépés előtt közjogi szempontból teljes mértékben felkészült a tagságra és már előre rögzítette parlamentje jövőbeli uniós feladatait. Ezt a lépést szakmai szempontból vizsgálva zseniálisnak tartom, még akkor is, ha az európai uniós csatlakozáshoz való felkészülési időszak Málta számára politikai szempontból vizsgálva sem volt könnyű.  Az ország belpolitikája zavaros volt a 2004-et megelőző pár évben, hiszen nem volt egység az országon belül a csatlakozási szándékot illetően, a Nemzeti Párt és a Munkás Párt között.  Az épp aktuális politikai vezetéstől függően ingadoztak a csatlakozás és a függetlenedés között való viták, ezért a lakosság is megosztott lett ebben a kérdésben. Végül egy népszavazás keretében Málta a csatlakozás mellett döntött, ezzel egy több évtizedes belpolitikai vita is véget ért. A szigetország gazdaságának fejlődését vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy az elmúlt 16 évben a máltai gazdaság és az életszínvonal nagymértékben növekedett és ezzel a progresszióval felzárkózott a fejlett EU-s országok gazdaságának szintjére. Tehát a GDP mutatók alapján utólag azt mondhatjuk, hogy a máltai kormány és a nép helyesen döntöttek, amikor az uniós tagságot választották. Szintén szakmai szempontból vizsgálva nekem is az a véleményem, hogy a szigetországnak nagy szüksége volt az uniós tagságra, mert az EU-s pénzügyi források, a kohéziós alapok nagymértékben megoldották az ország gazdasági problémáit. A szigeteken ugyanis olyan nagyszabású problémákat is meg kell oldani folyamatosan, amely az emberek mindennapi létét biztosítja, ez az ivóvíz ellátás, vagyis annak az előállítása, majd az elhasznált víz újra hasznosítása a mezőgazdaság számára, hiszen a máltai mezőgazdaság így is csak 20 %-os arányban képes kielégíteni a lakossági szükségleteket. Ezeknek a problémáknak a megoldása Máltán igen nagy feladat a mai napig szigetország mivolta miatt. Szintén EU-s forrásokból sikerült felzárkóztatni a máltai gazdaságot, mert a belépés előtti években a GDP alig növekedett, 1,2-1,6 % között mozgott. Ennek legfőbb oka a gyenge versenyképesség volt, a fő bevételi forrást jelentő turizmus hanyatlása, az exportban domináns elektronikai ipar válsága, a túlfogyasztás, a külkereskedelmi mérleg növekvő hiánya. A tavalyi évben prognosztizált adatok alapján felfelé íveltek a máltai gazdasági mutatók, amely szerint a szigetország az egyik leggyorsabban fejlődő tagja az EU-nak. Sajnos ebben az évben megjelent egy nem várt tényező, a jelenleg is zajló koronavírus járvány, amely éppen gyökerestül felforgatja a világgazdaságot. Nehéz megjósolni, milyen károkat szenvednek el az egyes országok. Máltán a lakosság arányához viszonyítva jónak tűnnek a jelenlegi adatok a betegek és elhunytak számát illetően, de pont azokban az országokban jók ezek a mutatók, ahol nagyon sokat költenek a járványgörbe ellaposítására, azaz a védekezésre. Így történt ez a szigetországban is. Mindenesetre a járvány okozta költségeket nyilván utólag kell majd megfizetnie minden országnak, és ez alól Málta sem lesz kivétel. Kutatásaim során megállapítottam, hogy az egyszerre európai és mediterrán identitású, sokféle kulturális hagyománnyal rendelkező állam, a sok nehézséggel küzdő földközi-tengeri medence mintaországává kívánt válni, annak ellenére, hogy csekély méretű és lakosságszámú ország. Azt is bebizonyította, hogy belpolitikáját tekintve mélyen megosztott ország is lehet eredményes. Ezt a tényt Málta már a csatlakozási tárgyalásokon is bizonyította azzal, hogy számára igen kedvező feltételeket harcolt ki és ezt a habitust uniós tagsága alatt is megőrizte. Málta folyamatosan törekszik arra, hogy a megteremtett európai színvonalú jólétet megtartsa azzal a feltétellel, hogy nem veszti el saját vonásait, megőrzi mediterrán arculatát, hagyományait és kapcsolatrendszerét. Ezzel az ideológiával egy kicsit más, mint a többi uniós ország, de talán ezek a különbözőségek teszik sikeressé az Európai Unió működését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, Málta, csatlakozás, lovagrend, népesség, szeretetszolgálat, tagállamok, turizmus
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 12. 14:24
Utolsó módosítás:	2022. Aug. 25. 12:11
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27778

Actions (login required)

Tétel nézet