L’apport de la culture à l’économie -la gestion des organisations culturelles en France et en Hongrie

Németh Renáta (2020) L’apport de la culture à l’économie -la gestion des organisations culturelles en France et en Hongrie. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Memoire_RenataNemeth.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat_Szakdolgozat.statusza_RenataNEMETH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (348kB)

Absztrakt (kivonat)

SYNOPSIS   L’objectif du mémoire est de présenter le secteur culturel du point de vue économique, ensuite, examiner dans quelle mesure le secteur culturel contribue à l’économie de la France et la Hongrie et présenter des aspects économiques du fonctionnement de certaines organisations culturelles publiques En premier lieu, voyons les caractéristiques du secteur culturel. Concernant les emplois, 3,6 % de la population active en France et 3,4% de la population active en Hongrie travaillent dans le secteur en 2018. Pour comparer ce pourcentage avec celui d'autres secteurs, en France le secteur agriculture donne emploi a environ 3%[1] de la population active, tandis que l'industrie assure de l'emploi à 13% de la population active. Le taux d’emploi des femmes en France aussi bien qu'en Hongrie est haut, plus élevé que dans l’emploi total, ce qui est positif. La main d'œuvre est qualifiée et le taux d'emploi des jeunes surtout dans le cas de Hongrie est élevé. Concernant la production des biens culturels, ce sont fabriquées en grande partie par des PMEs. Le ratio de survie des entreprises naissantes est haut, ce qui serait également un élément positif, cela dépasse celui des entreprises proposant des services économiques. Malgré les atouts présentés ci-dessous, on voit également des défis. L'un d'entre eux est la précarité de l’emploi surtout pour des artistes. A cela s’ajoute le fait que les écarts dans les salaires seraient très grands. En outre, les monopoles existent aussi dans le secteur culturel, ils mènent souvent des activités de programmation télévisuelle et de radiodiffusion. Outre des emplois créés, l'apport du secteur culturel à l’économie serait mesuré aussi en termes de la part des biens et services dans le PIB. En deuxième lieu, c’est cela qu’on présente. Les biens culturels constituent 3,4% du PIB de la France pendant qu’en Hongrie ils constituent 1,2% du PIB en 2007[2]. A la recherche des sources de différences, plusieurs facteurs ont été examinés, notamment le montant des dépenses publiques, des dépenses des ménages, le comportement des consommateurs, la production et le commerce des biens. Les dépenses des ménages, le comportement des consommateurs étant similaires, les dépenses publiques égales ou celle de Hongrie même dépassant les dépenses publiques de la France (pendant que la part de la culture dans le PIB en France est plus grande), ce sont la production et le commerce de biens qui expliqueraient l'apport différent de la culture au PIB, en faveur de la France. Les deux pays produisent de différents types de biens et ont d'autres partenaires. De plus, les recettes des entreprises françaises sont proportionnellement plus grandes à celles des hongroises. D'après ces informations, on présumerait que les entreprises françaises produisent des biens générant plus de recettes, choisissent leurs partenaires d’une meilleure façon, ou bien elles sont plus productives. Outre la contribution des biens culturels a l’économie, la culture participe également dans la diplomatie, contribuant a la promotion des relations extérieures ce qui serait favorable à l’économie. L’activité culturelle extérieure de Hongrie et de France est assurée par des services culturels des ambassades en Hongrie (depuis 2016, auparavant, c’était la responsabilité des instituts culturels Balassi, séparés des ambassades) et du réseau culturel français. A travers ces deux exemples, on observerait que les diverses activités de gestion (finances, gestion des relations humaines, communication marketing etc.) sont présentes dans des organisations culturelles diplomatiques et deviennent de plus en plus d’important au fil de temps. Concernant leur performance et l’importance de leurs activité du point de vue économique, certaines activités qu’elles mènent peuvent être mesurées tel que les recettes réalisées après des cours de langue. Cependant il en existe d’autres qui ne peuvent pas être quantifiées tel que l’apport des activités diplomatiques culturelles à l’économie et le succès et apport des événements culturels surtout quand ils dont gratuits. Même si beaucoup d’étrangères choisissent l’Etat comme lieu de vacances ou lieu d’études, ou encore la demande extérieure des produits nationaux augmentent, il reste justifié si ces choix sont dus à la diplomatie culturelle. Toutefois, des études justifiant l'importance des activités culturelles publiques et la diplomatie culturelle, la diplomatie d'influence commencent à apparaitre en plus grand nombre. Quand on évalue l'importance de la culture, il faut aussi prendre en compte les bienfaits sociaux de la culture. Elle renforcerait la confiance dans les associations et institutions publiques. En plus, selon une étude norvégienne elle favoriserait également la santé des citoyens.   SZINOPSZIS Az szakdolgozat célja a kulturális szektor gazdasági szempontból történő bemutatása, majd annak vizsgálata, hogy a kulturális szektor milyen mértékben járul hozzá a gazdasághoz Franciaországban és Magyarországon. Továbbá, azt is vizsgálja, hogy a diplomáciai kulturális szervezetek milyen menedzsment tevékenységet folytatnak és jelentlétük hogyan kapcsolódik az ország gazdasági jólétéhez. Elsőként a kulturális szektor jellemzőit szeretném ismertetni. A pozitív jellemzők közé tartozik az a tény, hogy a kulturális javak előállítását nagyrészt kis és közép vállalatok végzik. Az új vállalkozások fennmaradási rátája magas, meghaladja a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatokét. Ezenkívül a kultúra szektor a munkahelyteremtés szempontjából is fontos. A foglalkoztatást illetően, a statisztikák szerint, 2018-ban a francia munkavállalók 3,6% -a míg a magyarországi munkavállalók 3,4% -a dolgozott ebben a szektorban. Összehasonlításképp, Franciaországban a mezőgazdasági ágazat az aktív népesség kb. 3% -át foglalkoztatta abban az évben, és az aktív népesség 13 %- folytatott ipari tevékenységet. Szintén pozitívum, hogy a, nők foglalkoztatási aránya mind Franciaországban, mind pedig Magyarországon magas, meghaladja az átlagos foglalkoztatási arányt, továbbá, a munkaerő képzett. Ezenkívül a fiatalok foglalkoztatási rátája is magas, különösen Magyarország esetében. A fent említett pozitívumok ellenére, a kultúra szektor sajnos bizonyos kihívásokat, nehézségeket is rejt a munkavállalók számára Az egyik a foglalkoztatás bizonytalansága, ami főként a művészeket érinti. Ezenkívül a bérkülönbségek is nagyok. Bár a kultúraszektor legtöbb ágában a javakat és szolgáltatásokat főként kkv-k szolgáltatják, a monopóliumok is jelen vannak, a legtöbb közülük televíziós műsorkészítési és műsorszórási/-terjesztési tevékenységeket folytat, megnehezítve a kisebb cégek piacra lépését. A kultúra szektor gazdaságban betöltött szerepének értékelésekor, a munkahely teremtésen kívül, az is fontos adat, a kulturális javak (termékek és szolgáltatások) hány százalékban járulnak hozzá egy adott ország GDP-jéhez. Franciaország GDP-jének 3,4% -át teszik ki, míg Magyarországon GDP-jének 1,2% -a származik kulturális javakból 2007-ben, (az elérhető adatok ebből az évből származnak). A két százalék közötti eltérés okát kutatva, a következő tényezőket vizsgáltam: az állami kiadások kultúrára fordított összegét, a háztartások kultúrára fordított kiadásait, a fogyasztói magatartást, a kulturális javak előállítását kereskedelmét. A háztartások kiadásai, a fogyasztói magatartás hasonlóak voltak a két országban. Az állami kiadások szintén legalább azonos nagyságrendűek voltak, illetve az utóbb években a magyar állami (kultúrára fordított) kiadások meghaladták a francia közkiadásokat, ezzel ellentétben a kultúra nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez Franciaországban, mint Magyarországon. Ezek alapján a szektor sikere és a kultúra hozzájárulása a GDP-hez, nem vagy nem csupán az állami ráfordítástól függ. A megfigyelések/eim alapján, a kultúra GDP-ben való arányát, sokkal inkább a kulturális javak előállítása és kereskedelme határozza meg, amiben mutatkozik különbség Franciaország és Magyarország között. Az elállított javak és a partnerországok (különösen azok az országok, ahova exportálnak) különbözőek. Továbbá, a kultúrára szakosodott vállalatok forgalma és a hozzáadott érték (eurostat statisztikák alapján[3]) a francia vállalatok esetében arányosan nagyobb volt a magyar vállalatokénál. Ezen információk alapján feltételezhető, hogy a francia vállalatok olyan termékeket állítanak elő, amelyek több bevételt generálnak, jobban választják meg partnereiket, vagy termelékenyebbek. A kulturális javakon kívül, a kultúra, mint életmód vagy mint egy adott népcsoportra jellemző értékek összesége a diplomácia fontos eszköze lehet. A kulturális diplomácia célja a gazdaság számára kedvező a külkapcsolatok kialakítása és ápolása. Magyarország kultúrdiplomáciai tevékenységét, 2016 óta Magyarország nagykövetségeinek kulturális szolgálatai biztosítják, Franciaországét pedig a francia kulturális háló (a legnagyobb kultúrdiplomáciáért felelős háló), amely kulturális intézetekből (Instituts Francais és Alliances Francaises), a követségek kulturális szolgálatából és külföldi kutató intézményekből áll (IFRE). Mind a magyar mind a francia kulturális intézetek esetében megfigyelhetjük, hogy a különféle menedzsment tevékenységek (pénzügy, emberi kapcsolatok menedzsmentje, marketingkommunikáció stb.) jelen vannak ezekben a szervezetekben, sőt az utóbbi időben, egyre nagyobb szerepet töltenek be. Tevékenységük hasznosságát és működésük hatékonyságát a mérhető tevékenységek kapcsán könnyebb értékelni, például nyelvórák esetében az adott nyelvórák száma, a tanulók száma és a nyelvórák utáni bevétel, mind mérhető adat. Vannak azonban olyan tevekénységek, amelyeket nem lehet számszerűsíteni, például a kulturális diplomáciai tevékenységek gazdaságra gyakorolt hatása. A turisták és a külföldi tanulók száma utalhat a kulturális diplomácia sikerességére (Franciaország a turisták számát tekintve az első turisztikai célpont a világon és a harmadik a bevétel szempontjából 2019-es adatok szerint), csakúgy, mint a nemzeti termékek iránti kereslet külföldön. Azonban bizonyítani, hogy az ország és a termékek iránti érdeklődés a kulturális diplomáciának köszönhető, rendkívül nehéz. Szerencsére a soft power és a kulturális diplomácia szerepe egyre nő és ezzel párhuzamosan várhatóan egyre több tanulmány jelenik meg a témáról. Befejezésképp, a leírtak alapján, úgy gondolom láthatjuk a kultúra - mint kulturális javak és mint életmód értékek is - részt vesz a gazdaságban. Az elérhető munkahelyek szempontjából, a GDP-hez és az exporthoz való hozzájárulása alapján fontos szerepet tölt be. A direkt bevételeken kívül indirekt módon is hozzájárul a gazdasághoz, például a kulturális turizmus az európai turizmus 40%-át adja A kultúra diplomáciai szempontból is fontos szerepet tölt be, bár a kulturális diplomácia eredményessége nehezebben kimutatható. Bár elsősorban gazdasági szempontból igyekeztem bemutatni, vizsgálni a kulturális javak és tevekénységek fontosságát, azonban, a kultúra fontosságának értékelésekor a társadalomra gyakorolt hatásait is fontos figyelembe venni. A kultúra erősítheti az állami intézmények iránti bizalmat. Ezenkívül egy norvég tanulmány szerint a polgárok egészségére is pozitív hatással van. [1] Source: Statistiques de l’INSEE: https://www.insee.fr/fr/statistiques/3303413?sommaire=3353488 [2] les données accessibles sont issues de 2007 [3] Forrás kultúrára szakosodott vállalatokra vonatkozó statisztika, Eurostat:  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Culture_statistics_-_cultural_enterprises#Structural_business_statistics

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás (francia)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, Franciaország, Magyarország, diplomácia, gazdasági kultúra, kultúrmenedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 12. 14:23
Utolsó módosítás:	2020. Dec. 12. 14:23

Actions (login required)

Tétel nézet