Corporate lending trends and their key factors in Hungary from 2010 until today

László Csaba (2020) Corporate lending trends and their key factors in Hungary from 2010 until today. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Thesis_Corporate lending trends and their key factors in Hungary from 2010 until today_Csaba László_K03GJP.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz_László Csaba_K03GJP.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (828kB)

Absztrakt (kivonat)

Budapest Business School, Faculty of International Management and Business     International Economy and Business, mode of study: Correspondent     ABSTRACT   CORPORATE LENDING TRENDS AND THEIR KEY FACTORS IN HUNGARY FROM 2010 UNTIL TODAY   Academic supervisor:                                                                                    Author: István Csaba Moldicz Dr. PhD                                                           Csaba László   The main goal of my dissertation was to examine the trends of corporate lending in Hungary after the first shocks of the global financial crisis, from 2010 until 2019, and the first part of 2020 mainly because of the COVID-19 pandemic. I focused on the development of the corporate lending, including the volume, the structure of the portfolio, the price and non-price conditions and its impact on the country’s economy. I am convinced that this topic is important and relevant because I myself have been working in the corporate lending field for several years and I am believe that a healthy, well-functioning corporate lending activity of a country is essential to recover after a financial crisis and to reach a sustainable economic growth. I defined two hypotheses that I intended to prove in my dissertation. 1.)   During the period under review, the development of the corporate loan portfolio was significantly influenced by the targeted lending programs of the National Bank of Hungary. 2.)   As a result of the intensifying competition, the banks have significantly eased their lending conditions for corporate clients. During my work, I focused on the lending programs of the National Bank of Hungary, and I did not examine the effects of other available programs, such as lending programs provided by the Hungarian Development Bank, the Hungarian Export-Import Bank and other institutions. In the first part, I briefly presented the performance of the Hungarian economy in the period under review, as well as the structure, the main features and the profit-generating capacity of the Hungarian banking system. In the main part I analyzed the corporate lending from 2010. After the outbreak of the global financial crisis in 2008 the Hungarian banking sector suffered extremely high losses due to the rapid increase in non-performing loans and loan-loss provisions, mainly as a result of the high proportion of foreign currency portfolio. The non-performing loan ratio increased from 5 percent to 22 percent between 2008 and 2012. Furthermore, the weak performance of the economy deteriorated the banks’ willingness and ability to lend. Corporate lending activity shrank by 4-5 percent between 2009 and 2012 annually, therefore it could not contribute properly to the economic recovery. Banks had to focus on portfolio cleaning and they implemented a more conservative risk policy, therefore they tightened their conditions and lowered credit supply. The Small and Medium-sized Enterprises (henceforth: SME’s) became the most affected segment in this respect. The SME’s were highly dependent on bank funding, because they could not access any parent company financing unlike the international and multinational companies and they were unable to raise funds from the bond or stock market. Furthermore, many SME’s struggled with low productivity and lack of competitiveness due to their obsolete technology and structural problems. Therefore the National Bank of Hungary (henceforth: NBH) launched the first phase of the Funding for Growth Scheme (henceforth: FGS) subsidised lending program in June of 2013 to support the lending of SME’s. The main objective was to provide fixed and low interest rate (maximum 2.5 percent) Hungarian forint denominated investment and working capital financing and foreign currency loan refinancing loan for the companies to increase their competitiveness and to decrease their financial vulnerability. Due to the conversion of foreign currency loans into forint, the companies were able to get rid of the exchange rate risk and it had a positive effect on the portfolio quality of banks as well. The allocated limit reached HUF 700 billion, which was utilized 100 percent in 3 months. However, the corporate lending annual growth could not turn to positive in the year of 2013 (- 1.2 percent). After the successful first phase, NBH introduced the second phase of FGS in October 2013 with an allocated limit of HUF 500 billion which could be increased to HUF 2,000 billion. Thereafter, in 2014 was the first year after the crisis when corporate lending could increase for the full year (2.4 percent), which had positive effect on economic growth, too. In 2015 NBH launched the FGS+ to bolster lending of higher risk SME’s, then implemented the third phase of the program, under which companies with natural foreign currency hedge could apply for EUR-based financing, too. By the end of 2015 almost 31,000 enterprises took part in the FGS programs, while the disbursed amount reached approximately HUF 1,425 billion. In 2016, the NBH introduced the Market-based Lending Scheme (henceforth: MLS) to support economic growth and the transition to market-based lending, taking advantage of the low interest rate environment (the base rate lowered to 0.9 percent by 2016). The Monetary Council approved HUF 1,000 billion for the scheme during two tenders. The corporate loan portfolio grew by 4 percent in 2016, reached the best value since the outbreak of the financial crisis, driven by both large corporate and SME lending growth. In the improving economic environment, the competition between banks became more and more intense for customers, which resulted lower interest margins and an easing of price and non-price conditions, too. The interest rates fall from a particularly high level to below the average level of non Eurozone member neighboring countries, as a result of the low interest rate environment and shrinking margins. The banks were able to easing conditions because of the excellent portfolio quality from 2016. The non-performing loan portfolio decreased from approximtely 22 percent of 2012 to almost 2.5 percent by 2018. In order to retain and to acquire customers in a fierce price competition, there was a need for easing collateral requirements and increasing cross-selling activity to maintain profitability. The return on equity (ROE) ratio of the sector reached at least 12 percent in every year from 2016, which is favorable in international comparison, too. Between 2010 and 2015, the sector was characterized by zero profit or loss-making activity from year to year. In 2017 the total corporate lending growth reached 10.4 percent, continued to grow by 13.6 percent in 2018. The GDP growth was also exceptionel, reached 4.3 percent in 2017 and 5.1 percent in 2018. The high level of corporate investments substantially generated loan demand for credit institutions. In 2019, the NBH launched the Bond Funding for Growth Scheme program, in order to increase the liquidity of the corporate bond market. In summary, it can be stated that the subsidised programs introduced by the NBH remarkably increased corporate lending activity, especially in the case of SME’s. This has significantly contributed to the increasing investment activity and competitiveness. The companies hired more employees, thus increased employment, and then rising wages through household consumption had a positive impact on economic growth. In the last section I shortly summarized the potential economic impacts of the COVID-19 pandemic on the Hungarian economy. I examined the measures taken so far, such as the payment moratorium and the monetary policy measures taken to stabilize the exchange rate of the Hungarian forint. Furthermore I focused on the newly implemented COVID-19 related lending programs. It can be observe that the NBH has implemented mainly similar programs, which proved successful during the management of the previous crisis. However, their success and applicability to the current situation can only be realistically assessed after a few months or years. Overall, I believe that both of the defined hypotheses can be justified, because on the one hand, the lending programs launched by the NBH fundamentally contributed to an increase in the corporate loan portfolio. On the other hand, as a result of the improving economic environment and the more favorable capital and liquidity position, credit institiutions became eager to lend more and more intensively. In order to achieve their market share objectives in the strong competition, banks eased their price and non-price conditions continuously from 2013-2014. As a result, customers were able to access financing on more favorable, flexible terms. However, the structure of the new corporate loan portfolio has been much healthier than before the financial crisis, mainly due to the targeted lending programs. I am convinced that the sustainability of portfolio quality will be one of the key issues for corporate lending in the current situation, too. It is important to maintain the banks’willingness to lend for enterprises to support economic recovery.  Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol), levelező     ÖSSZEFOGLALÓ   A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATI HITELEZÉSI TRENDEK ÉS KULCSTÉNYEZŐIK 2010-TŐL NAPJAINKIG   Konzulens:                                                                                          Szerző: Dr. Moldicz István Csaba PhD                                                           László Csaba   Dolgozatom fő célja volt, hogy megvizsgáljam a magyarországi vállalati hitelezés tendenciáit a globális pénzügyi válság első sokkja után, 2010-től 2019-ig, továbbá elsősorban a COVID-19 világjárvány miatt 2020 első részére vonatkozóan is. A vállalati hitelezés fejlődésére fókuszáltam, ezen belül a volumenre, a portfólió összetételre, az ár- és nem ár típusú kondíciókra, valamint az ország gazdaságára gyakorolt hatásra. Meggyőződésem, hogy ez a téma fontos és releváns, mert én magam is évek óta vállalati hitelezési területen dolgozom, és úgy gondolom, hogy egy ország egészséges, jól működő vállalati hitelezési tevékenysége elengedhetetlen a pénzügyi válság utáni helyreállításhoz és a fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez. Kettő állítást határoztam meg, amelyeket igyekeztem bizonyítani dolgozatom során: 1.)   A vizsgált időszakban a vállalati hitelportfólió fejlődését jelentősen befolyásolták a Magyar Nemzeti Bank célzott hitelezési programjai. 2.)   Az intenzívvé váló verseny következtében a bankok nagymértékben lazítottak a vállalati ügyfelek hitelezési kondícióin. Munkám során a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) hitelezési programjaira fókuszáltam, nem vizsgálva a más elérhető programok hatásait, úgymint a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Export-Import Bank és más intézmények által nyújtott programokat. Az első részben röviden bemutattam a magyar gazdasági teljesítményt a vizsgált időszakban, valamint a bankrendszer struktúráját, fő tulajdonságait és profit-generáló képességét. A fő részben a vállalati hitelezést elemeztem 2010-től kezdődően. A globális pénzügyi válság kirobbanása után 2008-ban a magyar bankszektor extrém méretű veszteségeket szenvedett el köszönhetően a nem-teljesítő hitelek gyors növekedésének és a hitelezési veszteségek fedezésére képzett céltartaléknak köszönhetően, melynek elsődleges oka a nagyarányú deviza hitel állomány volt. A nem-teljesítő hitel állomány 5 százalékról 22 százalékra nőtt 2008 és 2012 között. Emellett a gazdaság gyenge teljesítménye tovább rontotta a bankok hitelezési hajlandóságát és képességét. A vállalati hitelezési aktivitás éves szinten 4-5 százalékkal csökkent 2009 és 2012 között, ezért nem tudott megfelelő mértékben hozzájárulni a gazdaság fellendüléséhez. A bankoknak a portfólió tisztításra kellett fókuszálniuk, és konzervatívabb kockázatkezelési politika került bevezetésre, melynek következtében szigorodtak a kondíciók és csökkent a hitelkínálat. A Kis és középvállalkozások (KKV) váltak a leginkább érintett szegmenssé ebben a tekintetben. A KKV-k jelentősen függtek a banki forrásoktól, mert nem volt hozzáférésük anyabanki finanszírozáshoz, úgymint a nemzetközi és multinacionális vállalkozásoknak, továbbá nem tudtak forrást bevonni a részvény és kötvény piacról sem. Ezenkívül, sok KKV alacsony termelékenységgel és versenyképességi hiányosságokkal küzdött az elavult technológiának és strukturális problémáknak köszönhetően. A K KV hitelezés támogatása céljából vezette be az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisát 2013 júniusában. A fő cél fixált, alacsony kamatozású (maximum 2,5 százalék) forint devizanemű beruházási- és forgóeszközhitel, valamint devizahitel kiváltó finanszírozás nyújtása volt a vállalkozások számára a versenyképességük növelése és pénzügyi kiszolgáltatottságuk csökkentése céljából. A devizahitelek forintra váltásának köszönhetően a cégek meg tudtak szabadulni az árfolyamkockázattól, illetve a bankok portfólió minőségére is pozitív hatással volt. Az allokált limit 700 milliárd forintot tett ki, melyet 3 hónap alatt 100 százalékban felhasználtak. Mindazonáltal, a vállalati hitelezés éves növekedése nem tudott pozitív tartományba kerülni 2013-ban sem (-1,2 százalék).       A sikeres első fázist követően az MNB a második fázist is bevezette 2013 októberében, 500 milliárd forint allokált limittel, amely 2.000 milliárd forintig bővíthető volt. Ezt követően 2014 volt az első olyan év a válságot követően, amikor a vállalati hitelezés növekedni tudott éves alapon (2,4 százalék), mely pozitív hatással volt a gazdasági növekedésre is. 2015-ben az MNB bevezetette az NHP+-t a magasabb kockázatú KKV ügyfelek hitelezésének támogatása céljából, majd az NHP program harmadik fázisa is bevezetésre került, melynek terhére EUR finanszírozást is igénybe tudtak venni a természetes deviza fedezettséggel rendelkező vállalkozások. A 2015. év végéig 31.000 vállalkozás vett részt a programban, míg a folyósított állomány elérte az 1.425 milliárd forintot. Az MNB 2016-ban bevezette a Piaci Hitelprogramot (PHP) a gazdasági növekedés és a piaci alapú hitelezésre való áttérés támogatása érdekében, az alacsony kamatkörnyezetből adódó előnyöket is kihasználva (az alapkamat 0,9 százalékra csökkent). A Monetáris Tanács 1.000 milliárd forint forrást allokált a programhoz kapcsolódó tenderekhez. Végül a vállalati hitelportfólió 4 százalékkal nőtt 2016-ban, a válság kitörése óta a legjobb eredményt elérve, mind a nagyvállalati, mind a KKV növekedésnek köszönhetően. A javuló gazdasági környezetben a bankok közötti verseny egyre intenzívebbé vált az ügyfelekért, amely alacsonyabb kamatfelárakat és az egyéb ár és nem ár jellegű kondíciók lazulását is eredményezte. A kamatlábak kifejezetten magas szintről a környező országok átlagos szintje alá csökkent az alacsony kamatkörnyezet és a csökkenő kamatfelárak eredményeként. A bankok a kiváló portfólió minőség hatására tudták lazítani az alkalmazott kondícióikat a következő években. A nem-teljesítő hitelállomány a 2012-es hozzávetőleg 22 százalékról 2018-ra 2,5 százalékra csökkent. Azért, hogy megtartsák ügyfeleiket és újakat tudjanak akvirálni a komoly árversenyben, szükséges volt a fedezeti követelmények lazítása is, továbbá a keresztértékesítés növelése a jövedelmezőség fenntartása érdekében. Mindazonáltal a hitelintézetek a megfelelő profitabilitást fenn tudták tartani, a szektor tőkearányos megtérülése (ROE) minden évben legalább 12 százalékot ért el 2016-tól (2010-től 2015-ig évről évre nulla eredmény, illetve veszteség jellemezte a szektort). 2017-ben a vállalati hitelnövekedés 10,4 százalék volt, melyet 13,6 százalékos növekedés követett 2018-ban. A GDP növekedés is kiemelkedő volt, 2017-ben 4,3 százalék, míg 2018-ban 5,1 százalék. A magas volumenű vállalati beruházási aktivitás jelentős hitelkeresletet generált a bankok számára. 2019-ben az MNB bevezette a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) is a vállalati kötvénypiac likviditásának növelése érdekében. Összességében megállapítható, hogy az MNB támogatott programjai jelentősen növelték a vállalati hitelezési aktivitást, különösen a KKV szegmensben. Ez nagymértékben hozzájárult a növekvő beruházási aktivitáshoz és a versenyképesség növeléséhez. A vállalatok több embert kezdtek alkalmazni, és a növekvő jövedelmekből adódó élénkülő lakossági fogyasztás kedvező hatással volt a gazdasági növekedésre. Az utolsó részben a COVID-19 járvány potenciális gazdasági hatásait foglaltam össze röviden, majd megvizsgáltam az eddigi intézkedéseket, a fizetési moratóriumot és a forint árfolyamának stabilizálása érdekében hozott akciókat. Továbbá az újonnan bevezetett COVID-19-hez köthető hitelezési programokat mutattam be. Látható, hogy az MNB a korábbi válságkezelés során már sikeresen alkalmazott programokhoz nyúlt a jelenlegi helyzetben is. A programok sikeressége és a jelenlegi helyzethez való alkalmazhatóságuk azonban csak néhány hónap vagy év elteltével lesz reálisan értékelhető. Összegezve, meggyőződésem, hogy mindkét feltevésem igazolható, mivel egyrészt az MNB által bevezetett hitelprogramok jelentősen hozzájárultak a vállalati hitelportfólió növekedéséhez. Továbbá a javuló gazdasági környezet és a kedvezőbb tőke- és likviditási helyzet hatására a bankok hitelezési aktivitása egyre intenzívebbé vált. Azért, hogy elérjék piaci részesedésre vonatkozó céljaikat az erős versenyben, a bankok lazítottak az ár jellegű és a nem ár jellegű kondícióikon is 2013-2014-től. Ennek hatására az ügyfelek kedvezőbb, rugalmasabb feltételek mellett tudtak finanszírozáshoz jutni. A felépített új hitelportfólió sokkal egészségesebb szerkezetben valósult meg, mint a válság előtt, nagyban a célzott hitelprogramoknak köszönhetően. Meggyőződésem, hogy a portfólió minőségének fenntartása kulcs tényező a jelenlegi helyzetben is annak érdekében, hogy a bankok ösztönözve legyenek a hitelezési aktivitás fenntartására.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás (angol)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	GDP, Magyar Nemzeti Bank, Magyarország, kis- és középvállalkozások, növekedési kötvényprogram
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:42
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 13. 12:12

Actions (login required)

Tétel nézet