A megjelenés mint én-marketing elem hatása a karrierre továbbá szerepe az employer brandingben

Ország Anikó (2020) A megjelenés mint én-marketing elem hatása a karrierre továbbá szerepe az employer brandingben. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Marketing MSC.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (84kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban bemutatásra kerül a személyes marketing, személyes márka elméletének és céljának bemutatása valamint annak szerepének és fontosságának kifejtése a karrierépítésben. Képet kapunk arról, hogy mi a hasonlóság az én-márka és a termék márka kialakítása között és arról is, hogy a sok hasonlóság mellett mik a legfőbb megkülönböztetői a személyes márkáknak. Kutatások eredményei alapján képet kapunk arról, hogy milyen elemek kapcsolódnak a sikeres personal brandinghez, milyen lépéseket kell végig vennünk, ha azt építeni szeretnénk, továbbá arról, hogy milyen aspektusai vannak a személyi márkák és szervezeti márkák együttélésének. A személyes márka elemek közül további hangsúlyt kapott a megjelenés (mind személyes mind online), tovább azon belül a smink. Ezekkel kapcsolatban szó esik fontosságukról, arról, hogy mire érdemes odafigyelni, továbbá arról, hogy a sminknek milyen befolyásoló képessége van. Az elméleti rész másik témaköre szintén márkaépítés, de már nem a személyes, hanem a munkáltatói márkaépítés. Ennek kapcsán is megismerhetjük a vonatkozó elméletet annak alakulására, céljára, folyamatára, eszközeire, valamint mind a külföldi, mind a hazai kutatási eredményeket. A dolgozat kutatási része is ezen két területet fedi le.   A kutatás kvantitatív módszerrel, 35 kérdéses, online kérdőív keretében történt 2020.03.18. és 2020.04.18. között, amelynek eredményeként összesen 107 kérdőív lett kiértékelhető. A választ olyan személyektől gyűjtöttem, akik Cégvezetők, Döntéshozók, HR szakemberek, Fejvadászok vagy Szakemberként személyes kapcsolatba kerülnek jelöltekkel, azaz részt vesznek a munkaerő kiválasztási folyamat valamely szakaszában. A mintavételezés az online közösségi felületek (Facebook, LinkedIn), közvetlen link továbbküldéssel illetve messengerből történő megnyitás segítségével történt. A kérdőív kitöltése egyébiránt teljesen anonim volt, és önkéntes jelleggel ment végbe. Sem a minta, sem az eredmények nem reprezentatívak.   Az adatokat SPSS matematikai-statisztikai programmal egy- és többváltozós elemzésekkel dolgoztam fel. A kiértékelés során a skála jellegű kérdéseknél átlagokat és százalékos arányokat, mediánokat és szórásokat egyaránt számítottam, illetve kereszttáblák segítségével dolgoztam fel az adatokat. A szöveges válaszok esetében megvizsgáltam a leggyakrabban előforduló kifejezéseket. Az értékelés során leíró statisztikai számításokat is végeztem. Szignifikancia-vizsgálataim során p=5% tévedési valószínűséget engedtem meg. A többváltozós elemzések közül a klaszteranalízis, a khi-négyzet próba és K-közép számításokat alkalmaztam. Az esztétikusabb diagramok és ábrák készítéséhez Microsoft Excel programot használtam.   Az eredmények rámutattak arra, hogy a munkavállalói megjelenés fontos a kiválasztásban részt vevő, vagy döntéshozók számára. Megismerjük, hogy milyen problémákat látnak ezen a területen és azt is, hogy milyen szempontokat néznek a jelentkezők megjelenését illetően. Megismerhetjük, hogy a tisztaság, ápoltság kiemelt helyet élvez, ennek hiánya szinte azonnali elutasítással jár. A smink kapcsán kiderül, hogy annak fontossága az ápoltság, öltözet és frizura után azonnal következik, annak hibáit a férfiak másként („szigorúbban”) ítélik meg, mint a nők, valamint jelentős szerephez jut a munkakörnek megfelelő sminkelés. A válaszadók is érzékelik a smink benyomást módosító erejét, vonzóbbnak és versenyképesebbnek tekintik azokat, akik sminkelik magukat azokhoz képest, akik nem. A kutatásomban az előnyös smink megléte két karrierszintet jelentett a nem sminkelt fotó alapján megjelölt beosztáshoz képest, tehát nem elhanyagolható tényező. Az öltözködés kapcsán sem szervezeti kultúrára, sem szektorokra vetítve nem volt lehetséges szignifikáns eredményeket megállapítani azok jellemző öltözködési stílusára, de fontossága a megfelelő megjelenés kapcsán kétségtelen. Az employer branding kapcsán megállapítható, hogy valamivel kevesebb mint a válaszadók fele foglalkozik annak építésével és leginkább a munkaerő vonzásában és megtartásában játszik szerepet. Az employer brandinggel foglalkozó cégek általában nyitottak voltak a sminktanácsadás témájára, ami már egyfajta piackutatást jelentett és részletei kifejtésre is kerültek a dolgozat során. Az eredmények értékelése során három szegmensre lehetett még osztani a válaszadókat, egy „kritikus” (azaz akik szigorúan veszik a jó megjelenést és a hibákat is ennek megfelelően értékelik), egy „közömbös” (akik számára kevésbé releváns téma a megjelenés és a hibákkal sem foglalkoznak különösebben) és egy „szélsőséges” (kiemelkedően fontos a megjelenés náluk, ám kritikusságuk a hibák kapcsán elenyésző) szegmensre. Ezen szegmensek több aspektusból is vizsgálatra kerültek, amelynek eredménye egy-egy kapcsolódó marketing kommunikációs stratégia vezérfonal megalkotása lett.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	emberi erőforrások fejlesztése, karrierépítés, márkanév, márkaépítés, piackutatás, vállalkozói stratégia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:41
Utolsó módosítás:	2020. Dec. 05. 14:41

Actions (login required)

Tétel nézet