Labdarúgó klubok üzleti modelljei, stratégiái és a COVID-19 globális hatása a futballra

Ballus Norbert Szabolcs (2020) Labdarúgó klubok üzleti modelljei, stratégiái és a COVID-19 globális hatása a futballra. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Labdarúgó klubok üzleti modelljei, stratégiái és a COVID-19 globális hatása a futballra.pdf] PDF
Labdarúgó klubok üzleti modelljei, stratégiái és a COVID-19 globális hatása a futballra.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Nyilatkozat statusz-converted.pdf] PDF
Nyilatkozat statusz-converted.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (303kB)

Absztrakt (kivonat)

A sport összetartó erő, a sport mindannyiunk életében jelen van közvetve vagy közvetlenül.  Rengeteg helyen találkozunk vele, ismerőseink beszélnek róla, esetleg tévében hallunk egy hírt vagy városban sétálva elhaladva egy stadion mellett  láthatjuk a körülötte nyüzsgő embereket, ahogyan készülnek a mérkőzésre.             Ezek mindazok, amit csak egy hétköznapi ember, esetleg szurkoló kívülről tapasztal, de ha a dolgok mögé betekintünk láthatjuk mennyire komplex, illet többtényezős az hogy egy focicsapat rendeltetésszerűen működjön. Ezer meg egy taktikai döntés, stratégia kiválasztása, esetleg besorólás egy üzleti modellbe, ami erőteljesen hat a jövőre, illetve bevételeikre.             Megismerkedtünk az üzleti modellek fogalmával a futballban, illetve hogy mely lépések vezetnek oda, hogy behatároljuk klubunkat valamelyik modellbe. Az is fontos, hogy a legtöbb esetben nem csak önkéntesen döntés alapján születik meg a csapatok modellje, ugyanis anyagi háttér következtében is, amennyiben egy klub nem tehetős hiába próbálkozna a nagyobb klubok modelljét utánozni, nem tudná felvenni a harcot ezzel a modellel, hisz mindegyik más és más anyagi vonzattal jár.             Két ellentétes modellbe is mélyebb betekintést nyerhettünk, név szerint a Manchester City, a pénzben dúskáló újgazdag angol gigászéba, aki a gyors siker érdekében a legjobb játékosokat vásárolja és építi be a kezdő 11-be. Ellenpéldaként a modern fociban egyedülálló modellbe, a  baszk Athletic Bilbao  modelljébe is betekintést nyerhettünk, amely csak és kizárólag baszkföldi játékosokat igazol, illetve akik baszk klubnál nevelkedtek és tanultak focizni. Nehéz hasonló példát találni a mai focivilágban, ugyanis mindenki gyorsan szeretne sikeressé válni és nem képesek tartani ezt az elvet, amely egyrészről egyedülálló, másrészről nemzeti öntudatot kovácsol a játékosokba, ezáltal sokkal összetartóbb egyesületet képesek alkotni.             Természetesen a magyar klubok üzleti stratégiáiról, valamint problémáiról is szó esett, amely részletezi mindazt, ami a magyar futballcsapatokra jellemző és mi az ami hátráltatja őket, illetve, hogy évről évre egyre kevesebb néző jár ki a mérkőzésekre, egy két kivétellel ( FTC, esetleg Mol Vidi). Fontos szereplők a szurkolók is, hisz gyakorlatilag értük történik minden, bevételek mellett, de elengedhetetlen tényezők ők is, hisz bevétel egy részét ők generálják, souvenir vásárlásokkal, meccsbelépők megvásárlásával. Strukturális befektetések, szponzorok sokasága, valamint a fizetések és az átigazolási összegek is témaként szolgáltak, utóbbi években egyre kevesebb és kevésbé keresettek a magyar játékosok, valamint a történelem során legdrágábban eligazolt honfitársaink neve is rögzítésre került.             Nemzetközi klubok üzleti stratégiái is részét képezték a szakdolgozatnak, hisz a foci világában döntő többségében róluk szólnak a hírek,  leginkább az angol klubokra helyeződött a hangsúly, ugyanis Angliát tartják a foci őshazájának, valamint sokak véleménye szerint egyik legerősebb, legtehetősebb, valamint legtöbb nézőt megmozgató bajnokság, így az ő stratégiájuk került terítékre. Angliában rengeteg a befektető, nagy pénzek mozognak, viszont a bevétel is nagyobb, legtöbb bevételt a nemzetközi szereplésük, valamint az otthoni és nemzetközi közvetítési díjak  jelentik, példaként a 2015-ös említett adat, miszerint  a bajnokság összes csapat összesen 2 milliárd eurot zsebelt be csupán közvetítése díjakból egy szezon alatt. Természetesen a telt stadionok, játékoseladások, Anglián kívül lévő millió és millió szurkolók fanatizmusa is hozzájárul ahhoz, hogy a bevételi források növekedjenek.             Összességében elmondható, hogy a jegyárak alakulása is nagyban függ a csapat céljaitól, leginkább a játékosállományához is viszonyítva, ugyanis magas bérek és átigazolási összegek remek forrásaként is szolgál a jó jegybevétel, arról nem is beszélve, hogy sok klubnál, legfőképp a túlélő csapatokra jellemzően, a jegybevétel igencsak magas részét teszi ki az idény során az éves költségvetésnek.             Aktuálisabb témafeldolgozásként a COVID-19 (koronavírus)  is szerepelt, amely teljesen (remélhetőleg csak ideiglenesen) átírta a focivilágot, hisz mérkőzések maradtak el, csapatok oszlottak fel, valamint a játékoseladásokra is minden bizonnyal hatással lesz a közeljövőben. A téma kapcsán felkerestem egy játékosügynököt, aki által betekintést nyerhettünk  a foci világába, a színfalak mögé, valamint milyen forgatókönyvvel számolnak-számolhatnak a jövőben a klubok.             Kutatásokkal szerettem volna kibővíteni ismereteimet, ezért kettőt készítettem, egy akadémiai vezetőt kérdeztem meg a magyar klubok működésével kapcsolatosan, valamint a rájuk érvényes jogszabályokkal, támogatásokkal és egyáltalán miként kell elképzelni egy csapat menedzsmentjét, akár döntéshozatali szempontból.             Utolsó, egyben zárókutatásom a szurkolókhoz szólt, több mint 125 különálló véleményt összegyűjtve sikerült egy emberközelibb, szurkolói szemszögből megközelített témában választ kapnom, legyen az a jegyárak mozgásának érzékenysége, modelleknek a szimpátia-faktora, valamint a legújabb koronavírus hatásai következtében hozott döntések véleményezése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kaszab Zsófia Anna
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Marosán György
NEM RÉSZLETEZETT
óraadó tanár, Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék, KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: COVID-19, FIFA, Ferencváros, MLSZ, Premier League, Puskás Akadémia, UEFA, futball, futballmenedzsment, jegybevétel, koronavírus, szponzor, üzleti modell, üzleti stratégia
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 05. 14:41
Utolsó módosítás: 2020. Dec. 05. 14:41

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet