A testdíszítéssel közvetített kommunikáció megítélése

Pécskövi Klaudia Napsugár (2020) A testdíszítéssel közvetített kommunikáció megítélése. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of A testdíszítéssel közvetített kommunikáció.pdf] PDF
A testdíszítéssel közvetített kommunikáció.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (894kB)
[thumbnail of Nyilatkozat.pdf] PDF
Nyilatkozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (330kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom írása során nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az önkifejezés minden egyén számára nélkülözhetetlen folyamat. Abban az esetben pedig, ha ez sérül valamilyen módon, esetleg az egyént megfosztják az önkifejezésének lehetőségétől, további lelki problémák merülhetnek fel az egyén életében és önmagáról kialakított képében. Ennek fényében csak megerősítést nyert bennem az a meglátás, hogy a különböző egyéneket nem szabad külsöjük és önkifejezési módjaik alapján megítélni. A testdíszítés az önkifejezés egyik legnépszerűbb eszköze, mely az elmúlt évek alatt divattá nőtte ki magát, mára pedig a világ összes lakójának mintegy 38%-a rendelkezik testdíszítéssel. (Dalia Research, 2018) Mivel a testdíszítések nem újkeletű jelenségek, ezáltal elmondható, hogy hosszú útja alatt egyaránt alakultak ki róla mind negatív, mind pedig pozitív vélemények is. Mára számtalan esetben művészetként ismerik el a testdíszítés jelenségét is, mégis fennállnak még negatív vélemények. Mind a munkahelyi szférában, mind a magánéletben jelenleg is van arra precedens, hogy a különböző testdíszítéseket nem látják szívesen, vagy esetlegesen nem fogadják el. Kutatásaim alapján azonban megállapítható, hogy ez számottevőbben jelenik meg a munkahelyi szférában, mint a mindennapi életben. Ott sokkal elfogadóbbnak bizonyul még az idősebb, konzervatívabb generáció is. Mindazonáltal, ahogyan arra fény derült, annak tekintetében, hogy a törvény nem hozott napjainkig olyan intézkedést, mely bármely módon jogilag diszkriminációnak minősítené a testdíszítéssel rendelkezők elutasítását, így a cégek maguk dönthetnek arról, miként állnak hozzá az ilyen egyénekhez. Ezáltal a testdíszített pályázók sikeressége kissé nehezebbé vált, hiszen mint saját kutatásom alapján is kiderült, akadnak olyan munkahelyek, főleg a közszférába tartozók, ahol nem fér bele sem egy fedhetetlen tetoválás, sem pedig egy orr- vagy szájkarika. Ugyanakkor, mint az a kutatásom elemzése során is körvonalazódott, a megítélés és az elfogadás is egyre inkább fejlődő tendenciát mutat, ami jó hír lehet a testdíszítéssel rendelkezők számára.   Véleményem szerint, annak érdekében, hogy a teljes elfogadás szintjét érjük el a testdíszítések irányába még hosszú utat kell megtennie a társadalomnak. Úgy gondolom, hogy mind a magánéletben, mind pedig a munkahelyi körben szükség van arra, hogy az egyént ne aszerint ítéljék meg, hogy milyen önkifejezési eszközzel él, legyen az akár öltözködés, akár egy tetoválás, hanem aszerint, hogy valójában milyen ember. A munkáltatóknak nem arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy milyen jelek találhatók meg egy egyénen, inkább azt kell elsősorban figyelembe venniük, hogy az állásra pályázó jelölt mennyire felkészült szakmailag, milyen tudással rendelkezik, és alapjaiban milyen egyéb személyiségi jellemvonások igazak rá. Egy munkaadónak nem szabad elsőre elítélnie egy pályázót, előítéletektől függetlenül kell hozzáállnia. Úgy gondolom, hogy amennyiben ezt sikerülne elérni, számottevően csökkenne azon munkahelyek száma, melyek nem alkalmaznak testdíszített jelentkezőt. Elengedhetetlen viszont ennek érdekében, hogy a vállalatok és cégek is belássák, hogy a testdíszítéssel való önkifejezés nem tér el egy személy öltözködési stílusától vagy választott hajszínétől. Egyértelműnek tartom persze, hogy mindezek mellett kulcsfontosságú ezt a sémát átvenni a magánéletbe is, ahol szintén nem szabad a külső jelzők alapján megítélni az egyéneket. Abban az esetben, ha ezt sikerül beültetni az élet minden területére, akkor mondhatja el a mai társadalom, hogy megfelelő úton halad a teljes elfogadás és az előítélet mentesség felé. Ugyanakkor bár természetes, hogy ezt nehéz, szinte lehetetlen megvalósítani egy egész világ társadalmának tekintetében, talán mégis lehet rá esély a mai felgyorsult világot és a témához kapcsolódó javuló tendenciákat alapul, valamint figyelembe véve. Ehhez azonban elengedhetetlen megértenie a társadalomnak, hogy az önkifejezés ezen módja nem tér el nagymértékben bármely másiktól, és attól még mert egy egyén nem csak a haját festeti, hanem éppenséggel tetoválást vagy testékszert is készített magának. Ettől a jelenségtől még nem válik senki bűnözővé, vagy rossz emberré, egész egyszerűen ily módon fejezi ki szívesen önmagát. A társadalomnak meg kell tanulnia elfogadni azt, hogy mindenki különböző, de ettől függetlenül egyaránt értékes.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Horváth Adrienn
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Krasztev Péter Lajos
NEM RÉSZLETEZETT
főiskolai docens, Kommunikáció Tanszék, KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: előítélet(ek), karrierépítés, kommunikáció, testdíszítés, önkifejezés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 05. 14:39
Utolsó módosítás: 2020. Dec. 05. 14:39

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet