Japán környezetvédelmi politikája

Mellényi Dávid László (2020) Japán környezetvédelmi politikája. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Mellényi Dávid László - Japán Környezetvédelmi Politikája.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat a szakdolgozat státuszáról _korlátozott_nyilvános_bizalmas_2020-tavasz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (359kB)

Absztrakt (kivonat)

Szinopszis Korunkban a környezetvédelem kérdései, mint a klímaváltozás vagy az erőforrások fenntartható kiaknázása, egyre fontosabbá válnak. Azért választottam szakdolgozatom témájául Japán környezetvédelmi politikáját, mert Japán az USA és Kína után a világ 3. legnagyobb nemzetgazdasága, és a második világháború óta a mai napig a 10. legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója között van. Ez azt is jelenti, hogy óriási természeti erőforrás igénye van, és nagy hatással van Földünk környezetére. A szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy Japán valóban nevezhető-e egy vezető országnak a környezetvédelem terén. Azaz, hogy tényleg mindent megtesz-e azért, hogy érvényesítse a környezetvédelmet, vagy ez valójában csak egy retorika része, amivel jó színben akar mutatkozni a világ előtt. Megvizsgáltam, hogy alakult ki a japán környezetvédelmi politika, és milyen belső és külső befolyások voltak rá hatással. Ehhez először történelmi időrendben vettem végig a környezetpolitikát befolyásoló eseményeket, majd a második és harmadik fejezetben a környezetvédelmi politika egyes területein vizsgáltam meg Japán szerepét részletesebben. A következőket vontam le következtetésül. Japán környezetvédelmi politikája egy folyamat, amely számos külső és belső befolyás hatására öltötte fel azt a mai formáját, amelyben Japán egy vezető országként tűnik fel a környezetvédelem terén. Az 1990-es éveket megelőzően azonban nem, hogy a valós tevékenység szintjén, de még retorika szintjén sem lehetett a környezetvédelmi politikáját egy tudatosan előre felépített politikának nevezni. Japán csak reagáló magatartást mutatott a második világháborútól kezdve a 80-as évek végéig, és azt is sokszor megkésve, amiről tanúskodnak azok az elhíresült szennyezési esetek az 1950-es évekből, mint a minamatai vagy niigatai higanymérgezés, a tojamai kadmiummérgezés és a légszennyezés okozta tömeges asztma Jokkaicsiben, amelyek több ezer ember halálát okozták közvetve vagy közvetlenül. Japán volt a világ legszennyezőbb országa. A 70-es évek elején Japánban megtörtént a környezetvédelmi pálfordulás, és alig néhány hónap alatt a világ legszigorúbb környezetvédelmi szabályozásait vezették be az országban. Ennek főként nemzeti okai voltak, kezdve a tiltakozásoktól, az állam beperelésén át az önkormányzati változások elvesztéséig, de hozzájárult az is, hogy az USA ezzel egyidőben vezette be saját környezetvédelmi törvényét, ami Japán ellenes kritikákat szült. A megerősített szabályozások ellenére, a későbbiek folyamán több szabályozáson is enyhítettek. A 80-as évek végéig aztán annak ellenére, hogy Japán – a korábbi állapotokhoz képest – kizöldítette az országát, nemzetközi szinten ellenzett minden olyan egyezményt, amely korlátozta volna a kereskedelmét és a gazdaságát bármilyen szinten. A szakdolgozatomból kiderül, hogy az 50-es évektől a 80-as évek végéig tartó időszakban a környezetvédelmi politikára magasan a legnagyobb befolyással a Külkereskedelmi és Ipari Minisztérium (MITI) bírt, amely a gazdasági növekedést mindenek felettinek tartotta. A japán bürokrácia sajátosságaiból a minisztériumok olykor a miniszterelnöknél is erősebb befolyással bírnak, és a MITI volt a legerősebb az összes közül. Mivel a környezetvédelem és a gazdaság növekedése nem járt együtt a szemléletük szerint, így a tragédiák és a nemzetközi egyezményektől való elzárkózás vagy alkalmazásuk szabotálása is ehhez a minisztériumhoz köthető. Japán csak olyan környezetvédelmi egyezményekhez csatlakozott ebben az időszakban, amelyek nem korlátozták közvetlenül az ország gazdasági teljesítményét. A máig jellemző japán környezetvédelmi politikát a 90-es évek hozta el, amikor Japán elkötelezte magát amellett, hogy a világ vezető környezetvédelmi államává váljék. El kell ismerni, hogy a korábbi időszakhoz képest, az elmúlt harminc évben Japán kezdeményező országgá vált a környezetvédelem terén. De ez csak a korábbi helyzetéhez viszonyítva tűnik fel élesen. A valóság az, hogy igaz, hogy a 90-es éveket követően Japán többnyire felkarolta az éghajlatváltozás kérdését, és az első jelentős egyezmény is az ország nevéhez fűződik, azonban azt végül saját maga hígította fel annyira, hogy erősen kérdésessé válik, hogy valóban nem csak retorikáról van-e szó a környezetvédelem területén. Azaz, hogy Japán jó színben akar feltűnni a nemzetközi színtéren, miközben valós változásokat a tevékenységei nem eredményeznek. Ennek egyik tökéletes példája a hatalmas mennyiségű hivatalos környezetvédelmi fejlesztési támogatása, amely valószínűleg a felelőtlen ellenőrzés nélküli szétosztás miatt több kárt okozott, mint amennyit segített. A bálnavadászat kérdése továbbra is szégyenfolt a Nyugat szemében, habár ennek kérdése jóval inkább nézőpont kérdése, amelyet megvizsgálva Japán álláspontja is érthetővé válik. Jelentős kulturális, hozzáállásbeli és nemzeti érdekek közötti különbségek miatt Japán természetvédelmi képét folyamatosan támadások érik. De olyan szokások, mint a fapálcika használat vagy a fából építkezés is rossz fényt vet a japán környezetvédelemre, hiszen például évente több milliárd eldobható fapálcikát használnak fel úgy, hogy közben a saját erdőiket nem aknázzák ki, hanem importálják a faanyagot. A dolgozatom alatt végzett kutatásra alapozott véleményem szerint Japán rengeteget javult a környezetvédelmi hozzáállásában az elmúlt 70 év során, ami viszont elvárható a világ sokáig második, jelenleg harmadik legnagyobb gazdaságától. Nem hiszem azonban, hogy betöltetné azt a vezető szerepet a környezetvédelem területén, melyet a 90-es évek eleje óta magának szeretne tulajdonítani.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Japán, diplomácia, környezetszennyezés, környezetvédelmi politika, nemzetközi szerződések
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:39
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 05. 15:38

Actions (login required)

Tétel nézet