A Hofstede-modell magyarországi eredményeinek érvényességi vizsgálata, elsősorban Budapesten élő X, Y, és Z generációra vetítve

Perák Krisztina (2020) A Hofstede-modell magyarországi eredményeinek érvényességi vizsgálata, elsősorban Budapesten élő X, Y, és Z generációra vetítve. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF MAszakdolgozat_Perák Krisztina_2020.pdf Download (9MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat Geert Hofstede hatdimenziós kulturális elméletével foglalkozik, annak keresztérvényességi vizsgálatát végzi. A holland kutató elmélete először 1991-ben jelent meg, amióta többször átdolgozták, és kibővítették, így meghatározva hat kulturális dimenziót, amelyek lehetővé teszik a nemzetek összehasonlítását: 1)    Hatalmi Távolság (PDI) – hatalom egyenlőtlen elosztásának elfogadása, és igénylése, 2)    Individualizmus-Kollektivizmus (IDV) – az egyének önállóak, vagy kölcsönösen függők, 3)    Férfiasság-Nőiesség (MAS) – az erő(szak) használatának elfogadottsága, 4)    Bizonytalanságkerülés (UAI) – egyének hogyan kezelik a kétértelműséget, 5)    Hosszú-és rövid távú orientáció (LTO) – a múlt, a jelen és a jövő viszonya, 6)    Elnézés-Visszafogottság (IVR) – egyének önnön korlátozásának mértéke, más kultúrákhoz való viszonyulás. A mű második és harmadik kiadásában már Magyarország is szerepelt a vizsgált országok között. A legtöbb ország esetében több ezres elemszámú, IBM dolgozói minta állt Hofstede rendelkezésére, hogy indirekt módszerekkel felállítsa a dimenzióit, és meghatározza azok pontszámait, míg hazánk esetében a dimenzionális eredmények egy csupán 98 elemű hallgatói minta alapján készültek, amelynek a reprezentativitása megkérdőjelezhető. Mivel Hofstede műve még ma is az egyik legnépszerűbb kulturális értékrendtanulmány, így a nemzetközi marketingben is gyakran alkalmazzák, mint kiindulási pontot egy-egy ország megítélésére. Kérdéses tehát, hogy helyes-e ez az alkalmazás országunk esetében is, a fent leírtak fényében.   A dolgozatnak két célja volt, az első, hogy a magyar kultúra pontszámainak validitását ellenőrizze, hiszen a fent leírtak alapján megkérdőjelezhetőek nemzetünk eredményei. Míg a második, hogy ellenőrizze megegyeznek-e a kulturális értékek a jelenleg gazdaságilag aktív generációk között: az X (41-55 év), az Y (26-40 év) és a Z (25-11 év) között[1]. A kultúrák generációs fejlődését már több kutató bizonyította, és Hofstede maga is úgy vélekedik, hogy az idő előrehaladtával egyes dimenziók pontszáma nő-vagy csökken minden nemzetre tekintve, míg az egymáshoz viszonyított sorrend változatlan marad. Hofstede az utóbbit néhány száz év leforgása alatt képzeli el, azonban én azt gondolom, hogy az elmúlt években végbe ment technológiai fejlődés nem csupán a kultúra látható elemeit változtatta meg a generációk között, hanem a legmélyebb réteget is: az értékeket[2]. A vizsgálat kvantitatív és kvalitatív eszközöket is felhasznált: Kvantitatív Kvalitatív Eszköz: Eszköz: 173 fős online kérdőíves megkérdezés, ahol a kitöltők direkt módon értékeltek különböző dimenziókhoz kapcsolódó állításokat (összesen 31 darabot), 1-5-ig terjedő skálán a számukra jelentett fontosság alapján. Hofstede által is használt makrogazdasági, társadalmi mutatók, jellemzők elemzése. pl.: egy főre jutó GNI, nemzetközi munkafelmérések, parlamenti képviselők nemi aránya Elemzéshez felhasznált módszerek: Eszköz: Állítások leíró statisztikai elemzése. 4 db (online) fókuszcsoportos interjú: 1) X, 2) Y, 3) Z, 4) Vegyes korosztály. Kapott Hofstede dimenziók leíró statisztikai elemzése. Témák: Kétmintás hipotézisvizsgálatok a sokasági átlagok és szórások összevetésére (X,Y,Z), állításonként és összesített dimenziónkként. A különböző Hofstede dimenziós eredmények megbeszélése. Korrelációs vizsgálatok állításonként és összesített dimenziónkként minden rendelkezésre álló demográfiai szemponttal. A kérdőívben a legnagyobb magyarázóerővel bíró állítások asszociációs, és mondatkiegészítős játéka. Faktoranalízis A kérdőívben a legmegosztóbb állítások megbeszélése. Társadalom és egyén viszonya. Mindezek alapján, megállapíthatóvá vált, hogy:   - A budapesti X, Y és Z generáció Hofstede indexei szignifikánsan eltérnek a Hofstede által publikált országos eredményektől (H1 teljesült);  - A budapesti X, Y és Z generáció Hofstede indexei a legtöbb esetben szignifikánsan eltérnek egymástól (H2 részben teljesült): o   az X generáció esetén magasabb, míg az Y és a Z generáció esetén alacsonyabb értéket ad a PDI (H2.1 javítás), o   továbbá az X és a Z generáció egyetért abban, hogy a hierarchia „szükséges rossz” (H2.2 javítás); o   az X generáció esetében a legalacsonyabb az IDV (H2.3 teljesült); o   az X generáció esetében a legmagasabb a MAS, míg a Z generáció  esetében a legalacsonyabb (H2.4 teljesült); o   az Z generáció esetében alacsonyabb az UAI, míg az X generáció esetében a legmagasabb (H2.5 teljesült); o   az Y és Z generáció esetében magasabb az IVR, mint az X generáció esetében (H2.6 teljesült).  - az LTO minden generáció esetében hasonló értékű (H3 teljesült). Véleményen szerint a dolgozat beteljesítette mindkét célját, bizonyítva, hogy nem feltétlenül helyesek országunk Hofstede eredményei, valamint, hogy az X, Y és Z generáció értékei között eltérés tapasztalható. [1] A generációs határvonalak meghúzásához McCrindle és Wolfinger által felállított születési intervallumokat használtam. A Z generáció esetében 17 év felettiek vettek részt a kutatásban. [2] A kultúra hagyma-modelljének rétegei kívülről befelé haladva: 1) Szimbólumok, 2) Hősök, 3) Szokások, 4) Értékek

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Magyarország, X generáció, Y generáció, Z gereráció, generációs fejlődés, generációs értékek, hofstede, kultúra
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:38
Utolsó módosítás:	2020. Dec. 05. 14:38
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27620

Actions (login required)

Tétel nézet