Oroszország és Kína geogazdasági és geopolitikai dilemmái: Kazahsztán esete

Bagosi Lívia (2020) Oroszország és Kína geogazdasági és geopolitikai dilemmái: Kazahsztán esete. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Bagosi_Livia_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF nyilvanossagi_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (299kB)

Absztrakt (kivonat)

Oroszország és Kína geogazdasági és geopolitikai dilemmái: Kazahsztán esete Szakdolgozatom soraiban Közép-Ázsia felett kifejtett az orosz és kínai befolyást kívántam vizsgálni. A régió geopolitikai jelentőségére magyarázatot adhat az, hogy több más országgal együtt részese Eurázsiának, aminek a fontosságát az angol közgazdász, Sir Halford John Mackinder a következőképpen foglalta össze: „Aki uralkodik a világszigeten, kormányozza a világot.” Közép-Ázsia kiemelt szerepét az adja, hogy ennek a „világszigetnek” a szívében helyezkedik el, ezáltal egyfajta hídként, átjáróként szolgálhat a gazdaságilag tehetősebb, nagyra vágyóbb országok számára. Ráadásul a közvetlen szomszédságában helyezkedik el két ország is: Oroszország és Kína. A két nagyhatalom pedig kész lépeseket tenni, hogy befolyást szerezzen, vagy a már meglévőt fenntartsa. Dolgozatomban megvizsgáltam, hogy a két ország milyen módokon igyekszik befolyást gyakorolni és ezek mennyire sikeresek. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy Szovjetunió idei teljes orosz befolyásból mennyire maradt és hogy Kínának sikerült-e átvenni a domináns szerepet Oroszországtól a régióban. Annak érdekében, hogy jobban el tudjak merülni a témában azt vizsgáltam, hogy gazdaságpolitikai és külkereskedelmi szemszögből mennyire fontos az oroszokkal és kínaiakkal való kapcsolat. A régió országai közül pedig Kazahsztánra koncentráltam, mivel a kereskedelem terén kiemelkedő: a régiónak a fő export cikkei a nyersanyagok.  Ezekből az egyik legértékesebb az olaj és a földgáz, amivel Kazahsztán rendelkezik a legnagyobb mértékben. Ezen kívül a 90-es években zajló Új Nagy Játszmában résztvevő nem közép-ázsiai országok Kazahsztán gazdaságát támogatták a leginkább. Továbbá a régió országai közül Kazahsztán GDP mutatója messze meghaladja a többi országét, ami összetettebb és diverzebb kereskedelemre utalhat, ezért úgy vélem érdekesebb, hogy a befolyás és dominancia szerzése is ebben nagyobb kihívást jelent és összetettebb helyzetekhez vezethet. Sorra vettem a fontosabb orosz dominanciájú szervezeteket, amik a Szovjetunió szétesése után jöttek létre és a Kazah állam is a tagja. Kazahsztán képviselői ezekben többségében proaktívan vettek, vesznek részt, az integráció mélyítése fontosnak mutatkozik számukra. De különböző okból kifolyólag ezen szervezetek sose tudtak igazán sikert elérni a közös integrációban. A kínaiak eleinte csak azt akarták, hogy béke legyen a régióban. Kazahsztánnal folytatott kereskedelmük a 90-es években elhanyagolható volt, de a későbbiekben egyre nagyobb százalékban vettek részt a kazah áru- és szolgáltatáskereskedelemben. Kazahsztán számára a kereskedelemben, mind export és import terén Oroszország és Kína a legfontosabb partner. Egyik sem tekinthető jelentősebbnek a másiknál. 2018-ban Kazahsztán legfontosabb exportpartnere Kína volt, míg legnagyobb részben orosz cikkeket importált. Szolgáltatások terén a kínaiak nyújtották a legtöbbet a kazahoknak, és az orosz szolgáltatásokat részesítették előnyben.  Ugyanez azonban nem mondható el a tőkebefektetésekről, ugyanis itt se orosz se kínai dominancia nem figyelhető meg ki- és a beáramló tőke esetében. A Kazah Nemzeti Bank adatai alapján legalább 2005 óta 10% alatt volt a kazah gazdaságba áramló orosz és kínai tőke aránya és a két nagyhatalom gazdaságába fektetett kazah tőkéé. Ezek közül egyedül orosz gazdaságba áramló kazah tőke ért el nagyobb százalékot néhány évben. Máskülönben e téren Kazahsztán számára a nyugat-európai országok a meghatározóak, úgymint Hollandia és az Egyesült Királyság. Kína 2013-as Egy Út Egy Övezet kezdeményezésének Kazahsztán fontos eleme, mivel a közép-ázsiai régió jelenti a kaput a távol-keleti ország számára Európa felé. Főként infrastrukturális projekteket kiviteleznek a Kazah állam területén, de ezeket sok esetben kazah forrásokból, illetve nemzetközi hitelintézetek által nyújtott hitelekből finanszírozzák. Tehát feltehetően Kazahsztán nem fog Kínával szemben adósságspirálba keveredni, ami növelni tudná a nagyhatalom befolyását az országban. Összességében az nem mondható, hogy Oroszországtól Kína átvenné Kazahsztán feletti befolyását a kereskedelem és a gazdaságpolitika terén. Sőt a közép-ázsiai állam kiterjedt gazdasági partnerhálót kezdett el kiépíteni, és ha esélye adódik, a világ távolabbi része felé nyit. 

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Kazahsztán, Oroszország, gazdaságpolitika, kína, külkereskedelem, Ázsia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:38
Utolsó módosítás:	2020. Dec. 05. 14:38

Actions (login required)

Tétel nézet