Augmented Reality mint Ipar 4.0 eszköz és hatása a szakképzettségre

Molnár Gergő (2020) Augmented Reality mint Ipar 4.0 eszköz és hatása a szakképzettségre. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Záródolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (770kB)
	PDF nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (941kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban szeretném megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy maga az AR technológia adta lehetőségek hogyan befolyásolják az ipari területen a munkavállalók egyes munkafolyamataihoz szükséges szakképzettségének nagyságát és mélységét, illetve, hogy milyen mértékben képes orvosolni a vállalkozások számára az egyes specifikus feladatkörökben fellépő váratlan munkaerőhiányt. Munkámban igyekeztem a teljességre törekedni, bár hangsúlyoznom kell, hogy eme technológia újszerűsége és sokszínűsége miatt még számomra is sok megválaszolatlan kérdést tartogat. Jelenleg ritka az olyan vállalat, ami mindennapi tevékenysége során alkalmazná ezt a technológiát, idővel nyilván nagyobb szakanyagból relevánsabb következtetéseket lehet majd levonni, megpróbálom az eddig szerzett tapasztalataim és ismereteim alapján bemutatni a témát. Az ipar már több területen hasznosítja, számos felhasználni lehetősége alakult ki. Megjelent a minőség-ellenőrzési területen, támogatja az emberek és robotok együttműködését, karbantartási és szerelési műveleteknél is jól hasznosítható, emellett jelentős potenciállal rendelkezik az oktatás és a tréningek területén. Erőssége abban rejlik, hogy képes tudásanyagot átadni a felhasználó számára, és olyan támogató rendszerré képes válni, ami a mindennapi tevékenységeink során egyre inkább nélkülözhetetlenné fog válni. Vannak bizonyos munkakörök és munkafolyamatok, melyekben a munkavállaló számára lehetőséget ad a biztonságos, pontos, gyors és minőségi munkavégzésre annak ellenére, hogy az illető nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel vagy munkatapasztalattal az adott tevekénységben. Ezzel csökkenti a vállalat számára a humán erőforrás problémáit. Azonban vannak a kiterjesztett valóságnak hátrányai is. Jelentős erőforrás befektetést igényel, hogy szerves részévé tegyük a vállalat mindennapi tevékenységének, befektetés esetén mindenképpen hosszú távú megtérülési idővel kell számolni. A technológia a munkában csak az előre definiált és leprogramozott tevékenységben tudja támogatni a felhasználót. Váratlan vagy új típusú hiba megoldásánál nem képes a támogató szerepét betölteni, ezért nem képes teljes mértékben kiváltani a szakképzett munkaerő szerepét. Ezért elsősorban csak olyan munkafolyamatoknál tudjuk alkalmazni, melyekben kevés új probléma léphet fel és általában előre meghatározott a munkalépések sorendje. Lehetőségként tudok számolni azzal, hogy egy csapatban, akik karbantartást végeznek, a tagok többsége AR felhasználó, míg a vezetőjük szakképzett egyén, aki megoldja az új vagy ismeretlen hibákat. Ezáltal nem egy teljes szakképzett csapatot kell tartanunk, akik akár más, nagyobb méretű tevekénységet tudnának végezni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	augmented reality, digitalizáció, ipar 4.0, kiterjeszett valóság, szakképzettség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:38
Utolsó módosítás:	2020. Dec. 05. 14:38

Actions (login required)

Tétel nézet