A bér és béren kívüli juttatások szerepe napjainkban

Kovács Lilla (2020) A bér és béren kívüli juttatások szerepe napjainkban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Kovács_Lilla_QSBMU2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (650kB)
	PDF BA_TO_Kovács_Lilla_QSBMU2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (135kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Összességében arra a következtetésre jutottam a témával kapcsolatban, hogy a munkaviszony típusának megválasztása és a vállalatra vonatkozó adóvonzatok jelentősen befolyásolják a béreket és a cafeteria-rendszer kialakítását. Az állandó szabályváltozások útvesztőiben nem könnyű eligazodni, sokszor a cégek is a témában jártas szakember segítségét kérik, hogy személyre szabottan valósíthassák meg a saját juttatási rendszerüket és annak stratégiáját az adott évben. A juttatási rendszer sokkal összetettebb, egymásra épülő elemekből áll, melynek folyamatait átlátva könnyebb helyes döntéseket hozni.</p> <p> </p> <p>A bérjövedelemhez kapcsolódóan biztosítási jogviszony keletkezik, mellyel az állami egészségügyi- és nyugdíjellátásra szerezhetünk jogosultságot. A munkavégzés a meghatározott esetekben tehát beleszámít a szolgálati időbe is, amit a nyugdíjszámításnál fognak majd figyelembe venni, természetesen a majdani számítási módszert szem előtt tartva.</p> <p> </p> <p>A bérekhez való jogosultság nem csak általános munkaviszony alapján keletkezhet, hiszen a különböző igények miatt (többek közt a rugalmas munkaidők kihasználásával) az újabb és újabb foglalkoztatási formák kialakulása még több lehetőséget adtak arra, hogy a kifizetések megtörténjenek. Például beszélhetünk önfoglalkoztatásról, megbízási jogviszonyról, egyszerűsített foglalkoztatásról és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásról. A jogszabályi háttér mindegyiknél különböző, ezért egyenként kell ezeket értelmezni és célnak megfelelően használni.</p> <p> </p> <p>Időben és térben a munkavégzés eltérhet a megszokott heti munkarendtől, vagyis a napi nyolc órás meghatározott időtartamtól és a telephelytől vagy székhelytől. Említhetjük itt többet között az alkalmi- és idénymunkákat (egyszerűsített foglalkoztatáson belül), vagy a megbízási jogviszonyból származó munkavégzést, ahol a megbízott fél saját belátása szerint határozhatja meg a munkakörülményeket.</p> <p> </p> <p>Figyelembe kell venni a belső és külső környezeti elvárásokat, hiszen mindkettő meghatározó szerepet tölt be a vállalatok életében. A munkavállalói elégedettség, a versenytársak jelenlegi helyzete és startégiája, illetve a kormányzati döntések egyaránt meghatározók a döntéshozatali szempontokból. Az állam jelentős szerepe miatt néha olyan elhatározások szükségesek, amelyek a törvényi szabályokhoz alkalmazkodva szolgálják ki a vállalkozói és vállalati érdekeket.</p> <p> </p> <p>Beigazolódott, hogy a munkabérek adóvonzata és a munkajogi szabályok szoros kapcsolatban vannak egymással. Nem tekinthetünk el attól, hogy az emberi tényezők fontos szerepet játszanak egy rendszer kiépítésében. A munkavállalói érdekek figyelembevétele sokszor megkönnyíti a dolgot, mivel már tudjuk, hogy milyen preferenciák az elvártak és ehhez hozzá tudjuk igazítani a saját érdekeinket egy olyan megoldáson törekedve, amely minden fél számára kedvező lehet.</p> <p> </p> <p>Az adózási törvények keretet szabnak az adómentes és az alacsonyabb adóterhű béren kívüli juttatásoknak, mivel csak bizonyos értékhatárig juttathatók kedvezményesen. A munkáltató eldöntheti, hogy a három nagy csoport melyikéből szeretne cafeteriát biztosítani a munkavállalóknak, míg azok a meghatározott keretösszegig választhatnak saját helyzetüknek megfelelően. Fontos meghatározni, hogy a kialakított juttatási rendszer nem azonos a Cafeteria-rendszerrel, hanem magába foglalja azt egy kisebb részhalmazként.</p> <p> </p> <p>A Cafeteria-rendszer megjelenésével együtt az arra vonatkozó szabályokat is ki kellett alakítani. A kifizető által nem elhanyagolható tényező a juttatási rendszert alkalmazó felek tájékoztatása a jelenlegi rendszer adta lehetőségekről, például milyen jogaik vannak az abban szerepet játszóknak, milyen személyhez fordulhatnak a felmerülő problémákkal kapcsolatosan.</p> <p> </p> <p>A számviteli szabályozásnak megfelelően kell eljárni a juttatási rendszerek általi kifizetések elszámolásakor, tisztában kell lenni az aktuális jogi következményekkel és nem teljesülő feltételek esetében a hiba kijavítására törekedni. A vonatkozó járulékfizetéseket az időrendben meghatározottak szerint kötelező teljesíteni. Számviteli megközelítésből is törekedni kell a szabályszerűségre, hiszen a bérköltségek elszámolásának meg kell egyeznie a munkaszerződésben foglaltakkal, a bérszámfejtők által kapott bérjegyzék számadatainak meg kell egyezni a könyvelt tételekkel. Az esetleges hibás utalásokról, nem egyezőségekről tájékoztatni kell az ügyfelet. A mérlegben az elszámolószámlák adatait, míg és az eredménykimutatásban az összes felmerült költséget szerepeltetni kell. Ezek összeállításakor biztosítani kell a nyomonkövethetőséget, az arra kijelölt kategóriákban kell megjeleníteni a bérből adódó elszámolásokat, költségeket. A beszámoló felhasználóinak elegendő információhoz kell jutni annak adataiból. A vezetés esetében fontos információkat tartalmazhat a következő évek stratégiájának kialakításához.</p> <p> </p> <p>A jelenleg alkalmazott könyvviteli és egyéb számítógépes szoftverek nagy segítségre vannak az adatok minél hatékonyabban történő rendszerezésében. Legyen szó akár a bérszámfejésre használt programokról vagy egyszerű könyvelőprogramról, a hatékony és gyors munkavégzés elengedhetetlen hozzávalói.</p> <p> </p> <p>Az ügyvédi iroda adatai alapján elvégzett kutatásból kiderült, hogy a korábban legnépszerűbbnek tartott elemek még mindig nagy népszerűségnek örvendenek. Széleskörű felhasználhatóságuk és beválthatóságuk miatt a SZÉP kártya kedvezményesebb és a készpénz kifizetés kedvezőtlenebb adóterhei ellenére, a munkáltatók által leggyakrabban nyújtott, utóbbi míg a munkavállalók által leggyakrabban választott juttatási formák közé tartozik. Kisvállalati mivolta, illetve a kedvező juttatások körének leszűkítése miatt sem tudott széles palettát kiépíteni. </p> <p> </p> <p>A kisvállalatok juttatási rendszere is kiépülhetne annyira, hogy abból a munkáltató és az alkalmazott is profitálni tudjon. A vizsgált évek alapján kijelenthetjük, hogy a közterhek aránya megközelítőleg csak nyolcad része volt a vállalatnál felmerült összes bérköltségnek, ami véleményem szerint nem számít magasnak. Ez az arány azonban nem a juttatási rendszer megfelelő elemeinek kiválasztásával érte el.</p> <p> </p> <p>A dolgozat elkészítése során számos új információra tehettem szert, összefüggéseiben sokkal átláthatóbb lett a feldolgozott téma és az aktuális jogszabályok alkalmazása is könnyebbé vált. A hétköznapi életben is hasznosítható ismereteket szereztem, mely részben a jogszabályi hátterek tanulmányozása, részben a gyakorlati tapasztalat megszerzése volt segítségemre.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bér - bérezés, bérek, bérelszámolás, béren kívüli juttatás, bérfizetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:16
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:05

Actions (login required)

Tétel nézet