Kovács Lilla (2020) A bér és béren kívüli juttatások szerepe napjainkban. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szakdolgozat_Kovács_Lilla_QSBMU2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (650kB) |
|
PDF
BA_TO_Kovács_Lilla_QSBMU2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (135kB) |
Absztrakt (kivonat)
Összességébenarra a következtetésre jutottam a témával kapcsolatban, hogy a munkaviszonytípusának megválasztása és a vállalatra vonatkozó adóvonzatok jelentősenbefolyásolják a béreket és a cafeteria-rendszer kialakítását. Az állandószabályváltozások útvesztőiben nem könnyű eligazodni, sokszor a cégek is atémában jártas szakember segítségét kérik, hogy személyre szabottanvalósíthassák meg a saját juttatási rendszerüket és annak stratégiáját az adottévben. A juttatási rendszer sokkal összetettebb, egymásra épülő elemekből áll,melynek folyamatait átlátva könnyebb helyes döntéseket hozni. Abérjövedelemhez kapcsolódóan biztosítási jogviszony keletkezik, mellyel azállami egészségügyi- és nyugdíjellátásra szerezhetünk jogosultságot. Amunkavégzés a meghatározott esetekben tehát beleszámít a szolgálati időbe is,amit a nyugdíjszámításnál fognak majd figyelembe venni, természetesen a majdaniszámítási módszert szem előtt tartva. Abérekhez való jogosultság nem csak általános munkaviszony alapján keletkezhet,hiszen a különböző igények miatt (többek közt a rugalmas munkaidőkkihasználásával) az újabb és újabb foglalkoztatási formák kialakulása még többlehetőséget adtak arra, hogy a kifizetések megtörténjenek. Például beszélhetünkönfoglalkoztatásról, megbízási jogviszonyról, egyszerűsített foglalkoztatásrólés a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásról. A jogszabályi háttérmindegyiknél különböző, ezért egyenként kell ezeket értelmezni és célnakmegfelelően használni. Időbenés térben a munkavégzés eltérhet a megszokott heti munkarendtől, vagyis a napinyolc órás meghatározott időtartamtól és a telephelytől vagy székhelytől.Említhetjük itt többet között az alkalmi- és idénymunkákat (egyszerűsítettfoglalkoztatáson belül), vagy a megbízási jogviszonyból származó munkavégzést,ahol a megbízott fél saját belátása szerint határozhatja meg a munkakörülményeket. Figyelembekell venni a belső és külső környezeti elvárásokat, hiszen mindkettőmeghatározó szerepet tölt be a vállalatok életében. A munkavállalóielégedettség, a versenytársak jelenlegi helyzete és startégiája, illetve akormányzati döntések egyaránt meghatározók a döntéshozatali szempontokból. Azállam jelentős szerepe miatt néha olyan elhatározások szükségesek, amelyek atörvényi szabályokhoz alkalmazkodva szolgálják ki a vállalkozói és vállalati érdekeket. Beigazolódott,hogy a munkabérek adóvonzata és a munkajogi szabályok szoros kapcsolatbanvannak egymással. Nem tekinthetünk el attól, hogy az emberi tényezők fontosszerepet játszanak egy rendszer kiépítésében. A munkavállalói érdekekfigyelembevétele sokszor megkönnyíti a dolgot, mivel már tudjuk, hogy milyenpreferenciák az elvártak és ehhez hozzá tudjuk igazítani a saját érdekeinketegy olyan megoldáson törekedve, amely minden fél számára kedvező lehet. Az adózási törvények keretet szabnak az adómentes és azalacsonyabb adóterhű béren kívüli juttatásoknak, mivel csak bizonyosértékhatárig juttathatók kedvezményesen. A munkáltató eldöntheti, hogy a háromnagy csoport melyikéből szeretne cafeteriát biztosítani a munkavállalóknak, mígazok a meghatározott keretösszegig választhatnak saját helyzetüknek megfelelően.Fontos meghatározni, hogy a kialakított juttatási rendszer nem azonos a Cafeteria-rendszerrel,hanem magába foglalja azt egy kisebb részhalmazként. A Cafeteria-rendszer megjelenésével együtt az arra vonatkozószabályokat is ki kellett alakítani. A kifizető által nem elhanyagolhatótényező a juttatási rendszert alkalmazó felek tájékoztatása a jelenlegirendszer adta lehetőségekről, például milyen jogaik vannak az abban szerepetjátszóknak, milyen személyhez fordulhatnak a felmerülő problémákkal kapcsolatosan. A számviteli szabályozásnak megfelelően kell eljárni ajuttatási rendszerek általi kifizetések elszámolásakor, tisztában kell lenni azaktuális jogi következményekkel és nem teljesülő feltételek esetében a hibakijavítására törekedni. A vonatkozó járulékfizetéseket az időrendbenmeghatározottak szerint kötelező teljesíteni. Számviteli megközelítésből istörekedni kell a szabályszerűségre, hiszen a bérköltségek elszámolásának megkell egyeznie a munkaszerződésben foglaltakkal, a bérszámfejtők által kapott bérjegyzékszámadatainak meg kell egyezni a könyvelt tételekkel. Az esetleges hibásutalásokról, nem egyezőségekről tájékoztatni kell az ügyfelet. A mérlegben azelszámolószámlák adatait, míg és az eredménykimutatásban az összes felmerültköltséget szerepeltetni kell. Ezek összeállításakor biztosítani kell a nyomonkövethetőséget,az arra kijelölt kategóriákban kell megjeleníteni a bérből adódóelszámolásokat, költségeket. A beszámoló felhasználóinak elegendő információhozkell jutni annak adataiból. A vezetés esetében fontos információkattartalmazhat a következő évek stratégiájának kialakításához. A jelenleg alkalmazott könyvviteli és egyéb számítógépesszoftverek nagy segítségre vannak az adatok minél hatékonyabban történő rendszerezésében.Legyen szó akár a bérszámfejésre használt programokról vagy egyszerűkönyvelőprogramról, a hatékony és gyors munkavégzés elengedhetetlen hozzávalói. Az ügyvédi iroda adatai alapján elvégzett kutatásbólkiderült, hogy a korábban legnépszerűbbnek tartott elemek még mindig nagynépszerűségnek örvendenek. Széleskörű felhasználhatóságuk és beválthatóságukmiatt a SZÉP kártya kedvezményesebb és a készpénz kifizetés kedvezőtlenebbadóterhei ellenére, a munkáltatók által leggyakrabban nyújtott, utóbbi míg a munkavállalókáltal leggyakrabban választott juttatási formák közé tartozik. Kisvállalatimivolta, illetve a kedvező juttatások körének leszűkítése miatt sem tudottszéles palettát kiépíteni. A kisvállalatok juttatási rendszere is kiépülhetne annyira,hogy abból a munkáltató és az alkalmazott is profitálni tudjon. A vizsgált évekalapján kijelenthetjük, hogy a közterhek aránya megközelítőleg csak nyolcadrésze volt a vállalatnál felmerült összes bérköltségnek, ami véleményem szerintnem számít magasnak. Ez az arány azonban nem a juttatási rendszer megfelelőelemeinek kiválasztásával érte el. A dolgozat elkészítése során számos új információra tehettemszert, összefüggéseiben sokkal átláthatóbb lett a feldolgozott téma és azaktuális jogszabályok alkalmazása is könnyebbé vált. A hétköznapi életben ishasznosítható ismereteket szereztem, mely részben a jogszabályi hátterektanulmányozása, részben a gyakorlati tapasztalat megszerzése volt segítségemre.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bér - bérezés, bérek, bérelszámolás, béren kívüli juttatás, bérfizetés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Dec. 05. 14:16 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 11:05 |
Actions (login required)
Tétel nézet |