Coaching, a felfedezésre váró vállalkozásfejlesztési eszköz

Konka Róbert (2020) Coaching, a felfedezésre váró vállalkozásfejlesztési eszköz. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Konka_Róbert_i8m91k.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (951kB)
	PDF SZTK_TO_Konka_Róbert_i8m91k.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (288kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatban a coaching, és azon alapuló vezetés KKV fejlesztésében való alkalmazásának lehetőségét jártam körül. A prekoncepcióim egyike, hogy a coaching nagymértékben hozzájárulhat a KKV vezetőinek személyes fejlődéséhez, ezáltal az általuk vezetett vállalkozások sikereihez, eredményes, hosszú távon fenntartható piaci működésükhöz.A szakirodalmi áttekintés során több szakmai publikációval találkoztam, amely következtetése, hogy kisebb méretű vállalkozás fejlesztésében a külső gazdasági környezet mellett igen erős sikerességi faktorként azonosítható a cégek belső erőforrásai, így többek között a vállalkozás első számú vezetője. Ezek a vállalati versenyképességi kutatások alátámasztották, hogy a kisvállalkozások esetében speciális vállalkozásfejlesztésre van szükség, amely során a termelő eszközök mellett a vállalkozás vezetőjét is fejlesztik.Bemutattam, hogy KKV kategória vállalkozásai a teljes vállalati szektor több, mint 99%-át alkotják, így tekintettel szektor nemzetgazdasági súlyára és a speciális vállalkozásvezetési problémáikra indokolt a vezetők fejlesztése. Az Európai Unió fontosságukat hangsúlyozandó évente jelentést készít róluk, ahol igyekszik feltárni növekedési lehetőségeik előtti akadályokat, amelyet nyilván már tagállami szinten kell kezelni. A jelentés az ún. SBA mutatókon keresztül méri, hogy az egyes tagállamok milyen eredményeket értek el vállalkozásfejlesztési területen. Magyarország több területen le van maradva az uniós átlagtól a szakdolgozatom témája szempontjából az egyik ilyen fejlesztendő terület a vállalkozó készségek, a KKV vezetők fejlesztési területe.A coaching történeti áttekintése során bemutattam, hogy a sport területéről származik és a II. világháború után az USA-ban a coachokat, mármint szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakembereket említik. A coaching az 1980-as években terjedt át az élet más területeire, így az üzleti világba. Kutatások ezrei ugyanis azt támasztották alá, hogy a sportolókhoz hasonlóan nagyobb teljesítmény érhető el, ha egy külső személy, egy „edző” támogatja az üzletvitelben, mintha minden küzdelemre csak önmagában készülne.Az áttekintett szakirodalmak alapján kijelenthető, hogy a coaching szakma konszenzusa, hogy a fejlesztő folyamat alapmodellje az ún. GROW modell. Ismertettem a négylépcsős modellt, amely mögött nincs pszichológiai háttér, ugyanis a coach nyitott kérdésekkel segíti a klienst. A modell és az általa leírt folyamatok minden magára szakmailag adó coach biztosítja azt a keretet, hogyan kell a sikeres, eredményes coachingot felépíteni.Bemutattam a dolgozatban, hogy a coaching nem egy egzakt jól lehatárolt vezetőfejlesztési terület, mert számos olyan tevékenység ismert, amely a coaching határterülete. Ismertettem, hogy a szakirodalmak legtöbbször a terápia, a tréning, a mentorálás és a tanácsadás tevékenységgel kapcsolják össze a coachingot, így röviden áttekintette, hogy ezek a hasonló tevékenységek milyen jellemzőkkel bírnak és hogyan határolható le a coaching folyamatról.A következőkben ismertettem, hogy a szakirodalom a coaching folyamatokra és a különböző irányzatokra milyen kategorizálási elvet használ. Részletesen bemutattam, hogy az egyes kategóriák arra adnak választ, hogy a fejlesztési folyamat egyes részeiben, a feldolgozandó témákhoz a coach mely elveket, kereteket, értelmezéseket, fókuszokat használ és milyen eszközöket alkalmaz. Bemutattam, hogy habár különböző irányzatok alakultak ki, de abban mindegyik közös hogy a fejlesztendő egyén, vagy egyének vannak a fókuszban és más fejlesztési módszerektől eltérően ebben az esetben a hangsúly azon van, hogy a kliens saját maga jöjjön rá, hogy min kell változtatni, tehát nem egy kívülről jövő tuti megoldást erőltet az ügyfélre, mint például a tréning esetben Többször felmerült a dolgozatban, hogy coachoktól nem elvárás, hogy az ügyfél szakterületéhez értsenek, mert így lehet biztosítani az üléseken a teljesen független külső nézőpont biztosítását.A szakirodalom feldolgozása során egyértelművé vált, hogy az üzleti területen nem meglepő módon először a nagyvállalatok felső vezetőiben merült fel az igény a külső „edzőhöz” hasonló szerepkört ellátó személyre. Egy ilyen vezetést támogató személynek ugyanis rendszerint könnyebben, hamarabb tudják a felsővezetők a problémáikat elmondani, megosztani anélkül, hogy aggódniuk kellene azért, hogy az elmondottak titokban maradnak-e vagy hogy gyengének látszódnak-e a megoldandó problémák jellege végett.A dokumentumelemzés arra is rávilágított, hogy a coaching elterjedése a gazdasági életben elsősorban nem a humánus (emberies) vezetés eszmének reneszánsza hanem pontos számítások alapján megtérülő befektetés a humán tőkébe. Az üzleti területen ugyanis számos pozitív hozadék érhető el, ha a munkavállalók elégedettek, jó érzik magukat. Ilyen hozadék lehet, hogy növekszik a kreatív ötletek száma, vagy termelési oldalon a kevesebb selejttel járó munkavégzés.A KKV kategóriába tartozó vállalkozások döntő hányada alacsony létszámmal, mindössze néhány fős szervezetből áll. Az ilyen vállalkozásoknál a coaching tevékenység döntő részben a társaság vezetőjét kell, hogy célozza, mivel rendszerint a vezető a szervezet egyetlen kulcs szereplője. Álláspontom szerint ezekben az esetekben speciális coaching tevékenységre lehet szükség, mert a célszemélyt egyszerre kell fejleszteni, mint munkatárs, mint közép és mint felsővezető. Esetükben legtöbbször ugyanis hiányoznak a vezetői készségek, rendszerint a vezetésben csak a saját vállalat vezetésében szerzett tapasztalattal rendelkeznek.A dolgozatban primer kutatásként tíz KKV vezetővel (felső, vagy középvezető, vagy vállalkozó) folytattam le interjút. Az összesen 21 kérdésből álló interjú egyaránt tartalmazott demográfiai adatokat, illetve a kutatási témával összefüggő kérdéseket. A nem demográfiai kérdések arra irányultak, hogy milyen piaci helyzetben lévő vállalkozás kapcsán érintett a válaszoló, stresszes helyzetekkel kapcsolatosan milyenattitűdökkel rendelkezik, illetve közvetlenül a coaching ismertségére és a kutatási prekoncepció vizsgálatára.A kutatás a legtöbb előzetes felvetésemet megerősítette, így a coaching alkalmas lehet vállalkozásfejlesztési eszköznek, de egyrészről még mindig alacsony az ismertsége és elismertsége. Ezzel kapcsolatosan megfogalmaztam javaslatokat, hogyan lehetne az ismertségét javítani. A coaching széleskörű alkalmazása kapcsán több gátló tényezőt is azonosítottam, amelyek feloldására szintén javaslatokkal éltem a szakdolgozatban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	coaching, kis- és középvállalkozás - KKV, mentorálás, vállalkozásfejlesztés, vezetőképzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:15
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:00

Actions (login required)

Tétel nézet