Felhőalapú működés integrálása nagyvállalati környezetbe

Korponyai Márk (2020) Felhőalapú működés integrálása nagyvállalati környezetbe. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Korponyai_Mark_TVKICR_Gazdasaginformatikus_Levlezo_Szakdolgozat_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Korponyai_Mark_Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (349kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>Dolgozatom során azon hipotézisek helytállóságát vizsgálom, miszerint a felhő és ehhez <br>kapcsolódóan a DevOps módszertanok működése hatékonyabb és profitábilis működést von <br>maga után, valamint, hogy hagyományos munkaállomásokat kiválthatják-e idővel a virtuális <br>számítógépekkel való munka. <br>Munkám során magam is egy ilyen változás kezdetébe kapcsolódtam be, aminek tanulási <br>folyamatához ez a kutatás/dolgozat nyújt egyfajta kezdeti segítséget, technológiához való <br>felzárkózást. Tovább örülök, hogy belülről tapasztalhatok meg egy ilyen mértékű <br>átalakulást/modernizálódást. <br>A változás során használt eszközökre, technikákra, és felhőalapú környezetekre egy biztosító <br>nagyvállalat által használt és kidolgozott rendszerek példáit fogom bemutatni és megvizsgálni. <br> <br>A felhő valamilyen formában már egy ideje jelen van a hétköznapi életünkbe, de nagyvállalati <br>szinten alkalmazások, rendszerek, és az ezekhez tartozó infrastruktúra működését csak <br>nemrégiben kezdték el kiterjeszteni a technológiában élen járó vállalatok. <br>A legnagyobb három felhőszolgáltató napjainkban az Amazon (AWS), Microsoft (Azure), Google <br>(GCP) hármas, amik közül leginkább a Google hétköznapi megoldásaival találkozhatunk, például <br>gmail és gdrive formályában, vagy ott van még a Microsoft Office 365 előfizetése, ami <br>segítségével egy távoli szerveren futó formában. elérhetőek az alkalmazások egy távoli <br>szerveren futó formában is. <br> <br>A felhő különböző szolgáltatás modellekre épül, attól függően, hogy milyen mértékben van a <br>bérelt infrastruktúra feletti irányítás a kezünkben, és mennyire a szolgáltató cégében. <br>A három alapmodell a IaaS, PaaS, és a SaaS. <br>IaaS esetében ugyan a hardverrel a szolgáltató rendelkezik, de onnantól kezdve szoftveresen <br>szabad kezet kapunk a konfigurálásba, használatban. A PaaS egy alkalmazás futtatókörnyezetet <br>kínál, ahol azokat és adatainkat magunk kezelhetünk, míg SaaS esetén csak a felhasználói felület <br>irányítása a miénk. <br>Ennek velejárója, hogy minél több irányítás van a kezünkben, annál személyre szabottabb <br>élményt kapunk, ám annál nagyobb felelősség és teher hárul ránk. <br> <br>Elérhetőség szempontjából a felhő lehet: privát (csak mi használjuk a hardvert), publikus (több <br>felhasználó ugyanazon hardveren), virtuálisan privát (majdnem publikus, csak logikailag vagyunk <br>elkülönítve), hibrid (privát és publikus egyidejű használata), közösségi (olyan privát felhő, amit <br>több azonos tevékenységű cég közösen használ és üzemeltet).  <br> <br>Az általam vizsgált biztosító hibrid többfelhőst megoldást használ, ami azt jelenti egyszerre két <br>szolgáltatótól vesz igénybe szolgáltatást, ezek pedig az Amazon és a Microsoft. <br> <br>Felhőt használni azért előnyös, mert ezzel csökkentjük egy a használt infrastruktúrának <br>üzemeltetésével járó terheket és költségeket. Minél inkább kiköltözünk a felhőre, annál kevésbé <br>méretes saját szerparkot kell fenntartanunk, ami kevesebb hibalehetőséggel, fejlesztési és <br>üzemeltetési költséggel, valamint kevesebb szükséges szakember alkalmazásával jár. <br>Már a legnagyobb erőforrás invesztációt igénylő IaaS esetében sem kell egy teljes szerver <br>szobát vásárolnunk és fenntartanunk, hanem csupán bérelnünk és használnunk azt. <br>Noha ezen bérletiköltségek nem alacsonyak, de mint egy autó lízing vagy hitel esetében sem <br>kell egyszerre nagy összeget költenünk, illetve a felszabaduló erőforrásaink használatával, <br>valamint a technológia egyéb előnyivel összeségében megtérül ez a részletfizetéses módszer. <br>Továbbá egy megnyitja a kaput számunkra az ezen technológiára épülő modern eszközök <br>használatához. <br> <br>Ilyen eszközök például az a biztosító egyik környezetének alapját képző Red Hat Openshift, mint <br>konténer futtatókörnyezet, és a Cloud Foundry, ami futtatóin túl, egy fejlesztői <br>keretrendszert/környezetet képvisel. <br>Ezen eszközök segítségével automatizálhatóvá tehetünk olyan folyamatokat, mint például az <br>alkalmazásunk kódjának közös tárházba töltése, onnan programmá építése, telepítése, frissítése, <br>tesztelése, ezek folyamatos, valós idejű monitorozása, valamint az ehhez szükséges erőforrások <br>kezelése. <br>Az egységes fejlesztői környezet segítségével újrahasználható keretrendszereket teremthetünk, <br>ha minden nekünk fejlesztő cég az általunk elvárt környezetet használja, egymással <br>kompatibilissá válnak fejlesztéseik, a konténerek segítségével bárki implementálhatja őket saját <br>belső rendszerének milyenségétől függetlenül. <br>Az alkalmazások a konténerek belsejében egy izolált környezetbe kerülnek minden saját <br>futásukhoz szükséges függőségükkel együtt, majd a futtatókörnyezet segítségével használjuk <br>azt, ezért nem szükséges ezen alkalmazásokat mindenkinek a saját rendszereihez testreszabni, <br>mivel így egyfajta szabványt hozunk létre. <br>Mindezen technológiák legfontosabb jelszavai: a gyorsaság, rugalmasság, automatizálhatóság, <br>egyszerű kevesebb képzettséget igénylő kezelhetőség, és folyamatos megfigyelés lehetősége. <br> <br>Ezen eszközök és a hozzájuk tartozó folyamatok egy újonnan a biztosítónál bevezetett, <br>immáron felhős alkalmazás implementálásának példáján kerülnek bemutatásra. <br> <br>A felhős működést kiegészíti egy többnyire ezen előnyök kiaknázására épülő módszertan, a <br>DevOps, ami az üzemeltetők és fejlesztők szoros együttműködését célozza meg, mely fontos <br>részét képzi egymás területeinek, ezáltal igényeinek megismerése, ami gördülékenyebb <br>folyamatokat és kevesebb félreértést és hibát eredményez. <br>A DevOps különböző agilis módszereket is alkalmaz, mint a srcum, kanban, canary tesztelés. <br>Célja a folyamatok nagymértékű gyorsítása és az automatizálás minél nagyobb mértékű <br>kialakítása a Countinous Integration és Delivery segítségével. <br>   <br>A hipotézis másik fele pedig, hogy mennyire állja meg a helyét egy távoli szerveren futó virtuális <br>munkaasztal (VM), a hagyományos helyi hálózaton futó számítógépek használatával szemben. <br>Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy összeállításra kerül a felhasználó számára személyre szabott <br>konfiguráció egy image fájlba, ahonnan bejelentkezés után elindításra kerül. <br>Ez a VM elérhető olyan eszközökről is, amik nem alkalmasak programok helyi futtatására, mint <br>példádul a vékonykliensek, valamint nem szükséges eszközünk a céges hálózatra kapcsolódnia <br>hozzá, ami majd a VM-en keresztül történik. <br>Hasonló szolgáltatást kínál nekünk például az MS Azure is, ahol szintén általunk összeállított <br>különböző felhasználási kategóriájú VM-okat bérelhetünk havidíjért cserébe. <br> <br>Végigjárva a témákat arra a megállapításra jutottam, hogy a versenyszférában tevékenykedő <br>nagyvállalatok számára előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a felhő és DevOps használata , ha <br>lépést szeretnének tartani a piac változásaival. <br>Továbbá úgy vélem, hogy az ezek által biztosított előnyök ellensúlyozzák majd a kezdeti <br>nehézségeket, költségeket, és hatékonyabb/modernebb működést fognak eredményezni. <br>Noha vannak még bizalmatlanságok a szolgáltatás folyamatosságával, teherbírásával és <br>legfőképp biztonságával kapcsolatban, az ebből fakadó az óvatos, kisebb lépésekben, ésszerűen <br>történő implementáció, és ezek utólagos részletes tanulmányozása segítségével <br>minimalizálhatók lesznek, és idővel kikristályosodik, hogy mire és milyen formában van <br>szükségünk az optimális működéshez, és előnyök kiaknázásához. <br>A szolgáltatók minden esetleges hibalehetőségre rendelkeznek vészforgatókönyvvel, és <br>törekednek azok megelőzésében, <br>Tehát a felhő és a DevOps módszertanok fokozatos bevezetését elengedhetetlennek tartom, az <br>erre már érett vállalatok számára. <br> <br>A VM bérlés kicsit más kérdés, ugyanis költséges mivolta végett inkább speciális esetekben lehet <br>célszerű olyan mértékben használni, hogy ezzel nagyrészt, vagy akár teljesen kiválthassuk a <br>hagyományos munkavégzést. Amennyiben megéri a cég számára kényelmi díjat, vonzó lehet a <br>technológiával járó mobilitás, plusz biztonság, és egyszerű központosított kezelhetőség. <br> <br>Összességében tehát az új technológiák ésszerű használata számos módon hozzájárul a <br>vállalatok hatékonyabb működéséhez, amennyiben az adott cég megengedheti magának a <br>változás anyagi vonzatait, és sikeresen felkészíti/éretté teszi rá az infrastruktúráját, úgy <br>mindenképp érdemes elindulni a változás felé vezető úton.  <br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	devops, felhő, gazdaságinformatika, integráció, nagyvállalat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:15
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:57

Actions (login required)

Tétel nézet