Felhőalapú működés integrálása nagyvállalati környezetbe

Korponyai Márk (2020) Felhőalapú működés integrálása nagyvállalati környezetbe. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Korponyai_Mark_TVKICR_Gazdasaginformatikus_Levlezo_Szakdolgozat_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Korponyai_Mark_Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (349kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom során azon hipotézisek helytállóságát vizsgálom, miszerint a felhő és ehhez kapcsolódóan a DevOps módszertanok működése hatékonyabb és profitábilis működést von maga után, valamint, hogy hagyományos munkaállomásokat kiválthatják-e idővel a virtuális számítógépekkel való munka. Munkám során magam is egy ilyen változás kezdetébe kapcsolódtam be, aminek tanulási folyamatához ez a kutatás/dolgozat nyújt egyfajta kezdeti segítséget, technológiához való felzárkózást. Tovább örülök, hogy belülről tapasztalhatok meg egy ilyen mértékű átalakulást/modernizálódást. A változás során használt eszközökre, technikákra, és felhőalapú környezetekre egy biztosító nagyvállalat által használt és kidolgozott rendszerek példáit fogom bemutatni és megvizsgálni.  A felhő valamilyen formában már egy ideje jelen van a hétköznapi életünkbe, de nagyvállalati szinten alkalmazások, rendszerek, és az ezekhez tartozó infrastruktúra működését csak nemrégiben kezdték el kiterjeszteni a technológiában élen járó vállalatok. A legnagyobb három felhőszolgáltató napjainkban az Amazon (AWS), Microsoft (Azure), Google (GCP) hármas, amik közül leginkább a Google hétköznapi megoldásaival találkozhatunk, például gmail és gdrive formályában, vagy ott van még a Microsoft Office 365 előfizetése, ami segítségével egy távoli szerveren futó formában. elérhetőek az alkalmazások egy távoli szerveren futó formában is.  A felhő különböző szolgáltatás modellekre épül, attól függően, hogy milyen mértékben van a bérelt infrastruktúra feletti irányítás a kezünkben, és mennyire a szolgáltató cégében. A három alapmodell a IaaS, PaaS, és a SaaS. IaaS esetében ugyan a hardverrel a szolgáltató rendelkezik, de onnantól kezdve szoftveresen szabad kezet kapunk a konfigurálásba, használatban. A PaaS egy alkalmazás futtatókörnyezetet kínál, ahol azokat és adatainkat magunk kezelhetünk, míg SaaS esetén csak a felhasználói felület irányítása a miénk. Ennek velejárója, hogy minél több irányítás van a kezünkben, annál személyre szabottabb élményt kapunk, ám annál nagyobb felelősség és teher hárul ránk.  Elérhetőség szempontjából a felhő lehet: privát (csak mi használjuk a hardvert), publikus (több felhasználó ugyanazon hardveren), virtuálisan privát (majdnem publikus, csak logikailag vagyunk elkülönítve), hibrid (privát és publikus egyidejű használata), közösségi (olyan privát felhő, amit több azonos tevékenységű cég közösen használ és üzemeltet).   Az általam vizsgált biztosító hibrid többfelhőst megoldást használ, ami azt jelenti egyszerre két szolgáltatótól vesz igénybe szolgáltatást, ezek pedig az Amazon és a Microsoft.  Felhőt használni azért előnyös, mert ezzel csökkentjük egy a használt infrastruktúrának üzemeltetésével járó terheket és költségeket. Minél inkább kiköltözünk a felhőre, annál kevésbé méretes saját szerparkot kell fenntartanunk, ami kevesebb hibalehetőséggel, fejlesztési és üzemeltetési költséggel, valamint kevesebb szükséges szakember alkalmazásával jár. Már a legnagyobb erőforrás invesztációt igénylő IaaS esetében sem kell egy teljes szerver szobát vásárolnunk és fenntartanunk, hanem csupán bérelnünk és használnunk azt. Noha ezen bérletiköltségek nem alacsonyak, de mint egy autó lízing vagy hitel esetében sem kell egyszerre nagy összeget költenünk, illetve a felszabaduló erőforrásaink használatával, valamint a technológia egyéb előnyivel összeségében megtérül ez a részletfizetéses módszer. Továbbá egy megnyitja a kaput számunkra az ezen technológiára épülő modern eszközök használatához.  Ilyen eszközök például az a biztosító egyik környezetének alapját képző Red Hat Openshift, mint konténer futtatókörnyezet, és a Cloud Foundry, ami futtatóin túl, egy fejlesztői keretrendszert/környezetet képvisel. Ezen eszközök segítségével automatizálhatóvá tehetünk olyan folyamatokat, mint például az alkalmazásunk kódjának közös tárházba töltése, onnan programmá építése, telepítése, frissítése, tesztelése, ezek folyamatos, valós idejű monitorozása, valamint az ehhez szükséges erőforrások kezelése. Az egységes fejlesztői környezet segítségével újrahasználható keretrendszereket teremthetünk, ha minden nekünk fejlesztő cég az általunk elvárt környezetet használja, egymással kompatibilissá válnak fejlesztéseik, a konténerek segítségével bárki implementálhatja őket saját belső rendszerének milyenségétől függetlenül. Az alkalmazások a konténerek belsejében egy izolált környezetbe kerülnek minden saját futásukhoz szükséges függőségükkel együtt, majd a futtatókörnyezet segítségével használjuk azt, ezért nem szükséges ezen alkalmazásokat mindenkinek a saját rendszereihez testreszabni, mivel így egyfajta szabványt hozunk létre. Mindezen technológiák legfontosabb jelszavai: a gyorsaság, rugalmasság, automatizálhatóság, egyszerű kevesebb képzettséget igénylő kezelhetőség, és folyamatos megfigyelés lehetősége.  Ezen eszközök és a hozzájuk tartozó folyamatok egy újonnan a biztosítónál bevezetett, immáron felhős alkalmazás implementálásának példáján kerülnek bemutatásra.  A felhős működést kiegészíti egy többnyire ezen előnyök kiaknázására épülő módszertan, a DevOps, ami az üzemeltetők és fejlesztők szoros együttműködését célozza meg, mely fontos részét képzi egymás területeinek, ezáltal igényeinek megismerése, ami gördülékenyebb folyamatokat és kevesebb félreértést és hibát eredményez. A DevOps különböző agilis módszereket is alkalmaz, mint a srcum, kanban, canary tesztelés. Célja a folyamatok nagymértékű gyorsítása és az automatizálás minél nagyobb mértékű kialakítása a Countinous Integration és Delivery segítségével.    A hipotézis másik fele pedig, hogy mennyire állja meg a helyét egy távoli szerveren futó virtuális munkaasztal (VM), a hagyományos helyi hálózaton futó számítógépek használatával szemben. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy összeállításra kerül a felhasználó számára személyre szabott konfiguráció egy image fájlba, ahonnan bejelentkezés után elindításra kerül. Ez a VM elérhető olyan eszközökről is, amik nem alkalmasak programok helyi futtatására, mint példádul a vékonykliensek, valamint nem szükséges eszközünk a céges hálózatra kapcsolódnia hozzá, ami majd a VM-en keresztül történik. Hasonló szolgáltatást kínál nekünk például az MS Azure is, ahol szintén általunk összeállított különböző felhasználási kategóriájú VM-okat bérelhetünk havidíjért cserébe.  Végigjárva a témákat arra a megállapításra jutottam, hogy a versenyszférában tevékenykedő nagyvállalatok számára előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a felhő és DevOps használata , ha lépést szeretnének tartani a piac változásaival. Továbbá úgy vélem, hogy az ezek által biztosított előnyök ellensúlyozzák majd a kezdeti nehézségeket, költségeket, és hatékonyabb/modernebb működést fognak eredményezni. Noha vannak még bizalmatlanságok a szolgáltatás folyamatosságával, teherbírásával és legfőképp biztonságával kapcsolatban, az ebből fakadó az óvatos, kisebb lépésekben, ésszerűen történő implementáció, és ezek utólagos részletes tanulmányozása segítségével minimalizálhatók lesznek, és idővel kikristályosodik, hogy mire és milyen formában van szükségünk az optimális működéshez, és előnyök kiaknázásához. A szolgáltatók minden esetleges hibalehetőségre rendelkeznek vészforgatókönyvvel, és törekednek azok megelőzésében, Tehát a felhő és a DevOps módszertanok fokozatos bevezetését elengedhetetlennek tartom, az erre már érett vállalatok számára.  A VM bérlés kicsit más kérdés, ugyanis költséges mivolta végett inkább speciális esetekben lehet célszerű olyan mértékben használni, hogy ezzel nagyrészt, vagy akár teljesen kiválthassuk a hagyományos munkavégzést. Amennyiben megéri a cég számára kényelmi díjat, vonzó lehet a technológiával járó mobilitás, plusz biztonság, és egyszerű központosított kezelhetőség.  Összességében tehát az új technológiák ésszerű használata számos módon hozzájárul a vállalatok hatékonyabb működéséhez, amennyiben az adott cég megengedheti magának a változás anyagi vonzatait, és sikeresen felkészíti/éretté teszi rá az infrastruktúráját, úgy mindenképp érdemes elindulni a változás felé vezető úton.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	devops, felhő, gazdaságinformatika, integráció, nagyvállalat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:15
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:57

Actions (login required)

Tétel nézet