Egy carsharing vállalkozás üzemeltetési folyamatainak modellezése és elemzése a hatékonyságnövelés érdekében

Kázmér Imre (2020) Egy carsharing vállalkozás üzemeltetési folyamatainak modellezése és elemzése a hatékonyságnövelés érdekében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kázmér_Imre_S98D0Z_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (682kB)
	PDF Titkositás_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18.. Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy Budapesten működő autómegosztó vállalkozás operációs feladatai megszervezésének folyamatait vizsgáltam. Célom az automatizálás lehetőségének feltérképezése volt. Az autómegosztás rendszerek új módjai a mobilitásnak. Budapesten több szolgáltató is üzemeltet ilyen rendszert. A szolgáltatás legfőbb előnye, hogy a felhasználók a saját autó fenntartási költségeit megtakarítva egy megfizethető szolgáltatási díj ellenében élvezhetik a személyautós közlekedés előnyeit. Ezzel a rendszerrel nem csak a felhasználók és a szolgáltatók járnak jól, hanem a város is, mert a szolgáltatásban modern, biztonságos és környezetkímélő járművek állnak rendelkezésre és a rendszer elterjedése várhatóan csökkenteni fogja a városi parkolók túlzsúfoltságát is. A megfelelő minőségű szolgáltatási színt eléréséhez az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a flotta járműveit megfelelő számban, üzemkész állapotban, lehetőleg a felhasználói igények közelében elérhetőek legyenek. Ezt a feladatot az operátori részleg teljesíti. Ők töltik fel a lemerült autókat, hogy az ügyfelek minél nagyobb hatótávon tudják azokat használni. Valamint az ő feladatuk az is, hogy a lerakott autókat áthelyezzék a város olyan területeire, ahol várhatóan magasabb kereslet lesz a szolgáltatásra. Ez az operációs munka számos kihívást rejt magában és a hatékony megszervezése nem könnyű feladat. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az informatika és a megjelenő új technológiák segítségével, lehetséges-e a munkafolyamatok megszervezését automatizálni. Hipotézisemben azt állítottam, hogy: Az operációs munka megszervezésének automatizálása növelné a hatékonyságot. A téma feldolgozása során vizsgáltam ennek a közlekedési módnak és a problémának az aktualitását. Megnéztem a mobilitás fontosságát és a modern városok közlekedéssel kapcsolatos kihívásait és jövőképét. Az derült ki, hogy emberiség nagy része valamilyen módon kötődik a városokhoz, vagy ott él vagy ott dolgozik, és mobilitás a modern városi ember esetében ma már tömegigény. A technika fejlődésével és az ezzel járó új életvitel kialakulásával egyre többet és egyre rendszeresebben közlekedik, hogy szükségleteit és vágyait kielégíthesse. A megnövekedett igények új megoldásokat kívánnak meg a közlekedési rendszer fejlesztőitől. A modern város fejlesztésében már nem lehet egy-egy rendszert önmagában vizsgálni. A rendszerek összefonódnak, hatnak egymásra és ebből az integrálódásból magasabb színvonalú, átfogóbb megoldások születhetnek. A közlekedés fejlesztése, ma már nem képzelhető el az okos város koncepciójának ismerete nélkül. Az okos városok tulajdonképpen a rendszerek rendszerét jelentik, ahol összekapcsolódik az infrastruktúra, az eszköz, a személy, a szervezet az információtechnológián keresztül. Az ilyen smart city rendszert intelligens kommunikációs alrendszerek működtetik. Budapestnek is létezik már okos város jövőképe, ami egy stratégiai összegzés az egyes szakágak okos fejlesztési lehetőségeiről. Mindez a gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható és egyben élhetőbb város, valamint a növekvő jólét feltételeinek biztosítása céljából. A stratégiának természetesen van fenntartható mobilitást érintő része is, ami elsősorban a közlekedési eszközök összehangoltságának lehetőségeiről szól. Az okos Budapest elképzelésben szükséges az új technológiák felhasználási kőrének bővítése is. Valamint cél a digitális kompetenciák növelése, hogy a felhasználók minél jobban beépíthessék az életükbe a modernizáció eredményeit. Az okos városokban okos közlekedésre van szükség, aminek célkitűzése a mobilitási szokások megismerésén túl, azok befolyásolása. Ennek kulcseleme a kereslet és kínálat hatékony összehangolása. Az informatikának a közlekedésben már most is, de a jövőben még inkább egyre meghatározóbb szerep jut. A közlekedési informatika foglalkozik az információellátás és felhasználás lehetséges megoldásaival, szabályszerűségeivel. Megjelenik a közlekedés tervezésében, működtetésében és irányításában egyaránt. Célja a folyamatok optimális lebonyolításának elérése. Ehhez a korszerű közlekedés informatikai rendszerek a különböző tudományterületek eredményeit, valamint különböző technikai eszközöket használnak fel. Az információ kinyerése és feldolgozása értékteremtő folyamat, ezért az információnak mindig van költsége is, amivel számolni kell a fejlesztések során. A közlekedés fejlesztésének stratégiájában az okos városok koncepciója mellett az Ipar 4.0 technológiáit is alkalmazni kell. Az Ipar 4.0 egy olyan új szintje az életnek, ahol az információs technológia, az automatizálás, valamint a gyártási módszerek egyre szorosabban kapcsolódnak össze. Az új technológiák a machine to machine, a vehicle to vehicle, a Mesterséges intelligencia, a Dolgok internete, a Big data, valamint a Felhő alapú szolgáltatások. Ezek a technológiák teszik lehetővé a nagy mennyiségű adatok feldolgozását és az automatizálást, ami a közlekedési rendszerekbe is egyre inkább megjelenik. Az car sharing szolgáltatásban is a felhasználói igények jobb megértéséhez, a zónák célszerűbb kijelöléséhez, az operátorok munkájának segítéséhez és a folyamatok automatizálásához elengedhetetlen a nagymennyiségű adat gyűjtése és elemzése. Az Ipar 4.0 technológiáinak alkalmazásával a folyamatok minél nagyobb mértékű automatizálása érhető el, ami csökkenti az emberi hibák előfordulását és a költségeket, ezáltal még elérhetőbb szolgáltatást képes nyújtani. A közlekedés rendszerében megjelentek az intelligens közlekedési alrendszerek, amiket az Európai Uniós irányelvek is tartalmaznak. Az intelligens közlekedési rendszerhez kapcsolódó szolgáltatásokkal szembeni elvárások a biztonságos közlekedés, a forgalom hatékonyságának növelése, az üzemeltetés hatékonyságának növelése, a környezet védelem és az utazási kényelem növelése. A szolgáltatások színvonalának emelésével növelhető a közlekedésben szolgáltatást nyújtó vállalkozások versenyképessége, mivel egyre újabb felhasználói igényeket képesek kielégíteni. Az autómegosztó rendszerek ezeknek a szolgáltatásoknak nagy részét már biztosítják, de látható, hogy az igazi hatékonyságnövelést a rendszerek integrálásával lehet majd elérni. Az alternatív közlekedési módok megjelenéséhez kiemelkedően fontos, az intelligens közlekedési alrendszerek fejlődése. Főleg a Helymeghatározó rendszerek, a Flotta menedzsment rendszerek, az On-line monitoring rendszerek és az Elektronikus díjfizetés rendszere segítette az újszerű szolgáltatások megjelenését. A helymeghatározó rendszer a szabadon áramló autómegosztó rendszereknek is az alapja, hiszen a flotta foglalható járművei a kijelölt zónán belül bárhol lehetnek és a foglalást a járművek digitális térképen való megjelenítése teszi lehetővé. A helymeghatározó rendszer nem csak az autók helyzetét jeleníti meg, hanem a felhasználó helyzetét is, sőt a kettőjük távolságát is mutatja. Ezen felül számos szűrési lehetőség is elérhető. A flottamenedzsment rendszere főleg az üzemeltetési feladatokhoz nyújt információkat, de a vezetői döntések előkészítéséhez is használható rendszer. Az on-line monitoring a flotta járműveinek állapotát mutatja meg valós időben a távolban lévő felhasználó számára. Szintén elképzelhetetlen lenne az autómegosztó szolgáltatás az automatikus elektromos díjfizetési rendszer nélkül. Az újszerű mobilitási módok közül, mind szolgáltatási minőségben, mind szabályozottságban az autómegosztó vagy carsharing szolgáltatás látszik a legígéretesebbnek. Ennek egyik oka, a tőkeerős vállalati háttér, ami széles típusválasztékú és nagy darabszámú flottát tud a szolgáltatásában biztosítani. A legtöbb fejlesztést is ezektől a vállalatoktól várhatják majd a felhasználók a jövőben. A carsharing koncepciója abban új, hogy külön választja a jármű használatát a jármű tulajdonosától. Ezért lehet vonzó, költségmegtakarító megoldás azon felhasználók számára, akik nem függenek a saját tulajdonú személygépjárművektől, és csak alkalmanként használják a járműveket. A carsharing üzemeltetési modellje is többfél lehet. A legismertebbek az egyirányú rendszerek, ahol nem kell a járművet visszavinni a felvétel helyére. Az egyirányú rendszereken belül létezik az állomás alapú és a szabadon áramló rendszer. Az állomás alapú rendszerben adott helyen lévő állomásokon vehető fel és adható le a jármű, míg a szabadon áramló rendszerben a közforgalmi parkolókban tehetők le a járművek és onnan is vehetőek fel. Hazánkban ez utóbbi terjedt el. Az egyirányú autómegosztásban az jelenti az üzemeltetési problémát, hogy a felhasználók olyan helyeken teszik le az autókat, ahol nincs nagy kereslet a felvételükre. Az operátorok ezért áthelyezésekkel próbálják a megfelelő szintű elérhetőséget biztosítani. Az áthelyezéseknek egy másik lehetséges módja a felhasználók motiválása arra, hogy inkább magas keresetű helyeken rakják le az autókat. Mind az operátor alapú, mind a felhasználó alapú áthelyezések optimalizálási lehetőségeit kutatják a szakemberek. Sokféle megközelítés megtalálható a szakirodalomban, de egységes, a gyakorlatban is elfogadott és bevált módszer még nincs. Ennek oka, hogy maga az autómegosztó rendszer működési környezete rendkívül összetett és számos folyamatosan változó tényezőt kell figyelembe venni. Az állomásalapú rendszereknél az állomások telítettségének kiegyensúlyozása a cél. A felállított modelleket és szimulációkat azért érdemes tanulmányozni, mert a szabadon áramló rendszerekben is megjelennek állomás alapú szolgáltatások. Ilyen például egy reptéri szolgáltatás. A szabadon áramló rendszereknél sokkal bonyolultabb felállítani egy valós viszonyokat jó tükröző modellt, mert a felhasználói igények, az autók töltöttsége és a közlekedés zsúfoltsága valamint a szabad parkolók helye időben folyamatosan változik. Az operátori munka megszervezésének optimalizálásához és automatizálásához először meg kellene határozni a foglalási zóna különböző területeinek keresleti szintjét a különböző időintervallumokban. Ezután meg kellene határozni valós időben minden autó töltési vagy áthelyezési feladatának értékét, hasznosságát. Ezt még az is bonyolítja, hogy egy autót számos helyre lehet áthelyezni. Fel kellene állítani egy feladat érték rangsort, ami alapján meg lehetne határozni a prioritást. A MOL Limo operátori gyakorlatát tanulmányozva találtam egy kritikus elemet, ami akadályozná egy matematikailag akár jól működő modell adaptálását a valós tevékenységbe. A gyakorlatban a feladatok végrehajtásában van egy olyan elem, ami nagyon kötötté teszi a folyamatot. Ugyanis a feladatra váró autóhoz, valahogyan oda kell jutnia az operátornak. Ha töltésről van szó, akkor az operátor egy feltöltött autóval megy el a töltésre váróhoz és ott autót cserél. Így az áthelyezést csak a töltéstől teljesen különválasztva lehet elvégezni. Az áthelyezéshez az előző módszer nem használható, hiszen annak nincs értelme, hogy az áthelyezett autó helyére egy másik kerüljön. A gyakorlatban az áthelyezést úgy végzik el az operátorok, hogy egy autóba négyen-öten beülnek, és a sofőr kirakja a kollégákat az áthelyezésre váró autóknál. Ez azt is jelenti, hogy az áthelyezés mindig egymáshoz közel lévő autókat érint. A MOL Limo jelenleg alkalmazott operációs munkafolyamatait megvizsgálva azt láttam, hogy a cégnek jelen méretével nem célja bizonytalan kimenetelű kutatásokat és fejlesztéseket végrehajtani. A jelenleg alkalmazott folyamatai megfelelőek a kívánt szolgáltatási szint biztosításához, de érezhetően meg van az igény a fejlesztésekre. A vizsgálatok melléktermékeként láthatóvá vált számomra, hogy a megfelelő operátor munkatársak megtalálása komoly problémát okoz a cégnek, így a HR területén történő fejlesztések is fontosak lehetnek. Itt említeném meg azt is, hogy az automatizálással elvennénk az operátorok döntési lehetőségeit, ami lehet, hogy a fluktuáció növekedéséhez vezetne. Az is kiderült, hogy partnercégük a VULOG, akitől az alkalmazásukat vásárolták és a támogatást kapják, mind méretében, mind profiljában megfelelő lenne a kívánt kutatások és fejlesztések végrehajtásához. A MOL Limonak érdeke lenne az operációs folyamai fejlesztéséhez az igényeit megfelelően megfogalmazni és a VULOG-tól kérni a fejlesztéseket. Vizsgálatom végén arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy az szabadon áramló autómegosztó rendszerek operátori feladatainak megszervezésében az automatizálás technikailag megvalósítható lenne. De a rendszer túlzottan komplex, nagy elemszámú és az elemek közötti kapcsolat nagyon összetett. Az idő, mint befolyásoló tényező hatása jelentős és gyors változásokat eredményez. A sztochasztikus jellege miatt, jelentős részét csak valószínűségi változókkal lehet jellemezni. A változásokat az elérhető technológiával a rendszer tudná követni és folyamatosan újra optimalizálhatná az operátori munka megszervezését, de az operátorok ezt nem tudnák hatékonyan lereagálni, mert az ő munkavégzésük időciklusa túl hosszú a folyamatos módosításokhoz való alkalmazkodáshoz. Végeredményül meg kellett állapítanom, hogy a hipotézisem nem állta meg a helyét és el kellett vetnem. Jelen helyzetben nem az automatizálás fogja a hatékonyságot növelni. Viszont azt érzem, hogy munkám nem volt hiábavaló, mert meg tudtam mutatni bizonyos fejlesztési irányvonalakat. Még ha ezek csak részletekre vonatkoznak is, remélem néhány megfontolásra érdemes ötletet tudtam adni. Az automatizálás problémája továbbra is megoldásra vár és megítélésem szerint, a szakemberek még sokáig izgalmas kihívásként fognak tekinteni rá.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Sándor Ágnes

Belső

egyetemi tanársegéd, Gazdaságinformatika Tanszék, PSZK

Sandor.Agnes@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	alapelvek, alaptípusok, allokáció, Budapest, közlekedés, közlekedésszervezés, logisztika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:15
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:53

Actions (login required)

Tétel nézet