Egy carsharing vállalkozás üzemeltetési folyamatainak modellezése és elemzése a hatékonyságnövelés érdekében

Kázmér Imre (2020) Egy carsharing vállalkozás üzemeltetési folyamatainak modellezése és elemzése a hatékonyságnövelés érdekében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Kázmér_Imre_S98D0Z_szakdolgozat.pdf] PDF
Kázmér_Imre_S98D0Z_szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18..

Download (682kB)
[thumbnail of Titkositás_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf] PDF
Titkositás_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf] PDF
BA_TO_Kázmér_Imre_S98D0Z.pdf
Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. Május 18..

Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy Budapesten működő autómegosztó vállalkozás operációsfeladatai megszervezésének folyamatait vizsgáltam. Célom az automatizáláslehetőségének feltérképezése volt.Az autómegosztás rendszerek új módjai a mobilitásnak. Budapesten több szolgáltató isüzemeltet ilyen rendszert. A szolgáltatás legfőbb előnye, hogy a felhasználók a sajátautó fenntartási költségeit megtakarítva egy megfizethető szolgáltatási díj ellenébenélvezhetik a személyautós közlekedés előnyeit. Ezzel a rendszerrel nem csak afelhasználók és a szolgáltatók járnak jól, hanem a város is, mert a szolgáltatásbanmodern, biztonságos és környezetkímélő járművek állnak rendelkezésre és a rendszerelterjedése várhatóan csökkenteni fogja a városi parkolók túlzsúfoltságát is.A megfelelő minőségű szolgáltatási színt eléréséhez az üzemeltetőnek biztosítania kell,hogy a flotta járműveit megfelelő számban, üzemkész állapotban, lehetőleg afelhasználói igények közelében elérhetőek legyenek. Ezt a feladatot az operátori részlegteljesíti. Ők töltik fel a lemerült autókat, hogy az ügyfelek minél nagyobb hatótávontudják azokat használni. Valamint az ő feladatuk az is, hogy a lerakott autókatáthelyezzék a város olyan területeire, ahol várhatóan magasabb kereslet lesz aszolgáltatásra. Ez az operációs munka számos kihívást rejt magában és a hatékonymegszervezése nem könnyű feladat.Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az informatika és a megjelenő új technológiáksegítségével, lehetséges-e a munkafolyamatok megszervezését automatizálni.Hipotézisemben azt állítottam, hogy: Az operációs munka megszervezésénekautomatizálása növelné a hatékonyságot.A téma feldolgozása során vizsgáltam ennek a közlekedési módnak és a problémának azaktualitását. Megnéztem a mobilitás fontosságát és a modern városok közlekedésselkapcsolatos kihívásait és jövőképét.Az derült ki, hogy emberiség nagy része valamilyen módon kötődik a városokhoz, vagyott él vagy ott dolgozik, és mobilitás a modern városi ember esetében ma mártömegigény. A technika fejlődésével és az ezzel járó új életvitel kialakulásával egyre többet és egyre rendszeresebben közlekedik, hogy szükségleteit és vágyait kielégíthesse.A megnövekedett igények új megoldásokat kívánnak meg a közlekedési rendszerfejlesztőitől. A modern város fejlesztésében már nem lehet egy-egy rendszertönmagában vizsgálni. A rendszerek összefonódnak, hatnak egymásra és ebből azintegrálódásból magasabb színvonalú, átfogóbb megoldások születhetnek.A közlekedés fejlesztése, ma már nem képzelhető el az okos város koncepciójánakismerete nélkül. Az okos városok tulajdonképpen a rendszerek rendszerét jelentik, aholösszekapcsolódik az infrastruktúra, az eszköz, a személy, a szervezet azinformációtechnológián keresztül. Az ilyen smart city rendszert intelligenskommunikációs alrendszerek működtetik.Budapestnek is létezik már okos város jövőképe, ami egy stratégiai összegzés az egyesszakágak okos fejlesztési lehetőségeiről. Mindez a gazdasági és társadalmi szempontbólis fenntartható és egyben élhetőbb város, valamint a növekvő jólét feltételeinekbiztosítása céljából. A stratégiának természetesen van fenntartható mobilitást érintőrésze is, ami elsősorban a közlekedési eszközök összehangoltságának lehetőségeirőlszól. Az okos Budapest elképzelésben szükséges az új technológiák felhasználásikőrének bővítése is. Valamint cél a digitális kompetenciák növelése, hogy afelhasználók minél jobban beépíthessék az életükbe a modernizáció eredményeit.Az okos városokban okos közlekedésre van szükség, aminek célkitűzése a mobilitásiszokások megismerésén túl, azok befolyásolása. Ennek kulcseleme a kereslet és kínálathatékony összehangolása.Az informatikának a közlekedésben már most is, de a jövőben még inkább egyremeghatározóbb szerep jut. A közlekedési informatika foglalkozik az információellátásés felhasználás lehetséges megoldásaival, szabályszerűségeivel. Megjelenik aközlekedés tervezésében, működtetésében és irányításában egyaránt. Célja a folyamatokoptimális lebonyolításának elérése. Ehhez a korszerű közlekedés informatikairendszerek a különböző tudományterületek eredményeit, valamint különböző technikaieszközöket használnak fel. Az információ kinyerése és feldolgozása értékteremtőfolyamat, ezért az információnak mindig van költsége is, amivel számolni kell afejlesztések során. A közlekedés fejlesztésének stratégiájában az okos városok koncepciója mellett az Ipar 4.0 technológiáit is alkalmazni kell. Az Ipar 4.0 egy olyan új szintje az életnek, ahol azinformációs technológia, az automatizálás, valamint a gyártási módszerek egyreszorosabban kapcsolódnak össze. Az új technológiák a machine to machine, a vehicle tovehicle, a Mesterséges intelligencia, a Dolgok internete, a Big data, valamint a Felhőalapú szolgáltatások. Ezek a technológiák teszik lehetővé a nagy mennyiségű adatokfeldolgozását és az automatizálást, ami a közlekedési rendszerekbe is egyre inkábbmegjelenik.Az car sharing szolgáltatásban is a felhasználói igények jobb megértéséhez, a zónákcélszerűbb kijelöléséhez, az operátorok munkájának segítéséhez és a folyamatokautomatizálásához elengedhetetlen a nagymennyiségű adat gyűjtése és elemzése. AzIpar 4.0 technológiáinak alkalmazásával a folyamatok minél nagyobb mértékűautomatizálása érhető el, ami csökkenti az emberi hibák előfordulását és a költségeket,ezáltal még elérhetőbb szolgáltatást képes nyújtani.A közlekedés rendszerében megjelentek az intelligens közlekedési alrendszerek, amiketaz Európai Uniós irányelvek is tartalmaznak. Az intelligens közlekedési rendszerhezkapcsolódó szolgáltatásokkal szembeni elvárások a biztonságos közlekedés, a forgalomhatékonyságának növelése, az üzemeltetés hatékonyságának növelése, a környezetvédelem és az utazási kényelem növelése. A szolgáltatások színvonalának emelésévelnövelhető a közlekedésben szolgáltatást nyújtó vállalkozások versenyképessége, mivelegyre újabb felhasználói igényeket képesek kielégíteni. Az autómegosztó rendszerekezeknek a szolgáltatásoknak nagy részét már biztosítják, de látható, hogy az igazihatékonyságnövelést a rendszerek integrálásával lehet majd elérni.Az alternatív közlekedési módok megjelenéséhez kiemelkedően fontos, az intelligensközlekedési alrendszerek fejlődése. Főleg a Helymeghatározó rendszerek, a Flottamenedzsment rendszerek, az On-line monitoring rendszerek és az Elektronikusdíjfizetés rendszere segítette az újszerű szolgáltatások megjelenését.A helymeghatározó rendszer a szabadon áramló autómegosztó rendszereknek is azalapja, hiszen a flotta foglalható járművei a kijelölt zónán belül bárhol lehetnek és afoglalást a járművek digitális térképen való megjelenítése teszi lehetővé. Ahelymeghatározó rendszer nem csak az autók helyzetét jeleníti meg, hanem a felhasználó helyzetét is, sőt a kettőjük távolságát is mutatja. Ezen felül számos szűrésilehetőség is elérhető. A flottamenedzsment rendszere főleg az üzemeltetési feladatokhoznyújt információkat, de a vezetői döntések előkészítéséhez is használható rendszer. Azon-line monitoring a flotta járműveinek állapotát mutatja meg valós időben a távolbanlévő felhasználó számára. Szintén elképzelhetetlen lenne az autómegosztó szolgáltatásaz automatikus elektromos díjfizetési rendszer nélkül.Az újszerű mobilitási módok közül, mind szolgáltatási minőségben, mindszabályozottságban az autómegosztó vagy carsharing szolgáltatás látszik alegígéretesebbnek. Ennek egyik oka, a tőkeerős vállalati háttér, ami szélestípusválasztékú és nagy darabszámú flottát tud a szolgáltatásában biztosítani. A legtöbbfejlesztést is ezektől a vállalatoktól várhatják majd a felhasználók a jövőben.A carsharing koncepciója abban új, hogy külön választja a jármű használatát a járműtulajdonosától. Ezért lehet vonzó, költségmegtakarító megoldás azon felhasználókszámára, akik nem függenek a saját tulajdonú személygépjárművektől, és csakalkalmanként használják a járműveket.A carsharing üzemeltetési modellje is többfél lehet. A legismertebbek az egyirányúrendszerek, ahol nem kell a járművet visszavinni a felvétel helyére. Az egyirányúrendszereken belül létezik az állomás alapú és a szabadon áramló rendszer. Az állomásalapú rendszerben adott helyen lévő állomásokon vehető fel és adható le a jármű, míg aszabadon áramló rendszerben a közforgalmi parkolókban tehetők le a járművek ésonnan is vehetőek fel. Hazánkban ez utóbbi terjedt el.Az egyirányú autómegosztásban az jelenti az üzemeltetési problémát, hogy afelhasználók olyan helyeken teszik le az autókat, ahol nincs nagy kereslet a felvételükre.Az operátorok ezért áthelyezésekkel próbálják a megfelelő szintű elérhetőségetbiztosítani.Az áthelyezéseknek egy másik lehetséges módja a felhasználók motiválása arra, hogyinkább magas keresetű helyeken rakják le az autókat.Mind az operátor alapú, mind a felhasználó alapú áthelyezések optimalizálásilehetőségeit kutatják a szakemberek. Sokféle megközelítés megtalálható aszakirodalomban, de egységes, a gyakorlatban is elfogadott és bevált módszer még nincs. Ennek oka, hogy maga az autómegosztó rendszer működési környezete rendkívülösszetett és számos folyamatosan változó tényezőt kell figyelembe venni.Az állomásalapú rendszereknél az állomások telítettségének kiegyensúlyozása a cél. Afelállított modelleket és szimulációkat azért érdemes tanulmányozni, mert a szabadonáramló rendszerekben is megjelennek állomás alapú szolgáltatások. Ilyen például egyreptéri szolgáltatás.A szabadon áramló rendszereknél sokkal bonyolultabb felállítani egy valós viszonyokatjó tükröző modellt, mert a felhasználói igények, az autók töltöttsége és a közlekedészsúfoltsága valamint a szabad parkolók helye időben folyamatosan változik.Az operátori munka megszervezésének optimalizálásához és automatizálásához előszörmeg kellene határozni a foglalási zóna különböző területeinek keresleti szintjét akülönböző időintervallumokban. Ezután meg kellene határozni valós időben mindenautó töltési vagy áthelyezési feladatának értékét, hasznosságát. Ezt még az is bonyolítja,hogy egy autót számos helyre lehet áthelyezni. Fel kellene állítani egy feladat értékrangsort, ami alapján meg lehetne határozni a prioritást.A MOL Limo operátori gyakorlatát tanulmányozva találtam egy kritikus elemet, amiakadályozná egy matematikailag akár jól működő modell adaptálását a valóstevékenységbe.A gyakorlatban a feladatok végrehajtásában van egy olyan elem, ami nagyon kötöttéteszi a folyamatot. Ugyanis a feladatra váró autóhoz, valahogyan oda kell jutnia azoperátornak. Ha töltésről van szó, akkor az operátor egy feltöltött autóval megy el atöltésre váróhoz és ott autót cserél. Így az áthelyezést csak a töltéstől teljesenkülönválasztva lehet elvégezni. Az áthelyezéshez az előző módszer nem használható,hiszen annak nincs értelme, hogy az áthelyezett autó helyére egy másik kerüljön. Agyakorlatban az áthelyezést úgy végzik el az operátorok, hogy egy autóba négyen-ötenbeülnek, és a sofőr kirakja a kollégákat az áthelyezésre váró autóknál. Ez azt is jelenti,hogy az áthelyezés mindig egymáshoz közel lévő autókat érint.A MOL Limo jelenleg alkalmazott operációs munkafolyamatait megvizsgálva aztláttam, hogy a cégnek jelen méretével nem célja bizonytalan kimenetelű kutatásokat és fejlesztéseket végrehajtani. A jelenleg alkalmazott folyamatai megfelelőek a kívántszolgáltatási szint biztosításához, de érezhetően meg van az igény a fejlesztésekre.A vizsgálatok melléktermékeként láthatóvá vált számomra, hogy a megfelelő operátormunkatársak megtalálása komoly problémát okoz a cégnek, így a HR területén történőfejlesztések is fontosak lehetnek. Itt említeném meg azt is, hogy az automatizálássalelvennénk az operátorok döntési lehetőségeit, ami lehet, hogy a fluktuációnövekedéséhez vezetne.Az is kiderült, hogy partnercégük a VULOG, akitől az alkalmazásukat vásárolták és atámogatást kapják, mind méretében, mind profiljában megfelelő lenne a kívántkutatások és fejlesztések végrehajtásához. A MOL Limonak érdeke lenne az operációsfolyamai fejlesztéséhez az igényeit megfelelően megfogalmazni és a VULOG-tól kérnia fejlesztéseket.Vizsgálatom végén arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy az szabadon áramlóautómegosztó rendszerek operátori feladatainak megszervezésében az automatizálástechnikailag megvalósítható lenne. De a rendszer túlzottan komplex, nagy elemszámúés az elemek közötti kapcsolat nagyon összetett. Az idő, mint befolyásoló tényezőhatása jelentős és gyors változásokat eredményez. A sztochasztikus jellege miatt,jelentős részét csak valószínűségi változókkal lehet jellemezni. A változásokat azelérhető technológiával a rendszer tudná követni és folyamatosan újra optimalizálhatnáaz operátori munka megszervezését, de az operátorok ezt nem tudnák hatékonyanlereagálni, mert az ő munkavégzésük időciklusa túl hosszú a folyamatosmódosításokhoz való alkalmazkodáshoz.Végeredményül meg kellett állapítanom, hogy a hipotézisem nem állta meg a helyét ésel kellett vetnem. Jelen helyzetben nem az automatizálás fogja a hatékonyságot növelni.Viszont azt érzem, hogy munkám nem volt hiábavaló, mert meg tudtam mutatnibizonyos fejlesztési irányvonalakat. Még ha ezek csak részletekre vonatkoznak is,remélem néhány megfontolásra érdemes ötletet tudtam adni.Az automatizálás problémája továbbra is megoldásra vár és megítélésem szerint, aszakemberek még sokáig izgalmas kihívásként fognak tekinteni rá.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: alapelvek, alaptípusok, allokáció, Budapest, közlekedés, közlekedésszervezés, logisztika
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 05. 14:15
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 10:53

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet