A életminőség vizsgálata Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban

Kontha Rebeka (2020) A életminőség vizsgálata Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Az életminőség vizsgálata_hpm1yk.pdf] PDF
Az életminőség vizsgálata_hpm1yk.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Az életminőség vizsgálata_Összefoglalás-hpm1yk.pdf] PDF
Az életminőség vizsgálata_Összefoglalás-hpm1yk.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (306kB)

Absztrakt (kivonat)

<p> </p><p></p><p>Szakdolgozatomban a hazai és az Európai Uniós tagállamok lakosainak életminőség vizsgálatával foglalkoztam. Úgy gondolom, hogy a háztartások életminősége mikro- és makroökonómiai szinten is jelentős és aktuális témakör, hiszen jóllétünket anyagi körülményeinken túl számos egyéb tényező is nagyban befolyásolja. Egy ország polgárainak szempontjából a foglalkoztatottság szintje, az oktatásban résztvevők aránya és az egészségi állapot, valamint a fizikai és gazdasági biztonságérzet is jól mutatja, hogy az adott tagállamban milyen az életkörülménye egy átlagos háztartásnak. A szakirodalmi áttekintés hozzásegített ahhoz, hogy jobban megismerjem az életminőséghez kapcsolódó témaköröket, az életminőség szubjektív és objektív mérésére vonatkozó különbözőségeket, az életminőség mérésére kidolgozott módszereket, amelyek a GDP kizárólagos használatával kapcsolatos kritikákra történő válaszként jöttek létre, az ENSZ által kitűzött fenntartható fejlődési célokat és a humán fejlettségi mutatót. Megismertem a hazai és az Európai Uniós tagállamok háztartásainak életkörülmény vizsgálatára vonatkozó statisztikai adatgyűjtések rendszerét. Bemutattam az Európai Unió jóllét mérésére kialakított statisztikai mutatószám rendszerét a „Quality of Life” adatgyűjtést, amely a további vizsgálatom kiindulási alapja lett.</p> <p>Az elméleti áttekintést követően vizsgálatomhoz a KSH és az Eurostat adatbázisából gyűjtöttem adatokat az életminőséggel összefüggésben. Ezen adatok segítségével bemutattam, hogy hazánk jólléti mutatói hogyan alakultak 2007 és 2018 között az Európai Uniós tagállamok átlagához viszonyítva. Főkomponens-analízis segítségével az életminőség dimenzióit egyszerű, jól elkülöníthető faktorstruktúrába rendeztem, annak érdekben, hogy megkönnyítsem az adatok elemzését és feltárjam a változók közötti kapcsolatrendszert.</p> <p>Ezt követően, az Európai Uniós tagállamok klaszterekbe sorolásával átfedésmentes, homogén csoportokat kaptam eredményül, amelyben a csoportok tagjai hasonló jellemzőkkel bírtak, de különböztek a létrejött további klaszterektől. A klaszteranalízis eredményének segítségével megvizsgálhattam, hogy melyek azok a tagországok, amelyek lakosaik életminősége alapján a leginkább hasonlítanak egymáshoz és melyek azok, amelyek a leginkább különböznek. A különböző időszakra vonatkozó adatok alapján lehetőségem volt áttekinteni az időbeli változásokat, illetve azt, hogy volt-e olyan tagország, amely háztartásainak életminőségét tekintve érintette a 2008-2009-es gazdasági világválság. </p> <p> </p> <p> </p> <p>Végül az Európai Uniós tagállamok reál GDP-je, humán fejlettségi mutatója és szubjektív elégedettsége közötti kapcsolatot vizsgáltam. Vizsgálatom során láthattam példát arra, hogy a szubjektív elégedettség szintje szinte teljesen megegyezett az egy főre jutó reál GDP értéke alapján felállított tagországok közötti rangsorral, illetve olyat is, amikor a élettel való elégedettség és a reál GDP szintje eltérnek egymástól.</p> <p>Kutatásomban kapott eredményeim alapján úgy gondolom, hogy egy ország gazdasági helyzete jelentős hatást gyakorol a benne élő lakosság életminőségére, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a többi, jóllétet befolyásoló dimenziót sem, így az életminőség méréséhez minden esetben szükséges objektív és szubjektív, valamint anyagi és társadalmi szempontokat együttesen vizsgálnunk. Kutatásom eredményeit értékelve továbbra is úgy gondolom, hogy a jóllétet definiálni nehéz feladat, valamint a jóllét elemeit sem lehet egyértelműen meghatározni. <b></b></p><br>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy mester szak (Levelező)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Oroszné Dr. Csesznák Anita
Belső
egyetemi docens, Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Európai Unió, életminőség, faktoranalízis, jóllét, klaszteranalízis
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Dec. 05. 14:14
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 10:36

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet