A hazai kis- és középvállalkozások digitális megjelenése és a digitális megoldások használatának fejlődési lehetőségei

Krebsz Rebeka Mónika (2020) A hazai kis- és középvállalkozások digitális megjelenése és a digitális megoldások használatának fejlődési lehetőségei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Krebsz Rebeka_C478BP_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Krebsz Rebeka_C478BP_Szakdolgozat Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (332kB)
	PDF Krebsz Rebeka_C478BP_Nyilatkozat saját munkáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (112kB)

Absztrakt (kivonat)

A HAZA KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK DIGITÁLIS MEGJELENÉSE ÉS A DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK HASZNÁLATÁNAK FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEIMagyarországon a munkaerő termelékenysége jelentősen elmarad az Európai Uniós szinttől, melynek következményeit és gazdasági hatását eddig mérsékelte a régiós viszonylatban alacsonynak számító bérszínvonal. A jelenlegi alacsony munkanélküliség és a munkaerő hiány következtében feltörekvőben lévő munkabérek azonban hazánk ilyen jellegű versenyelőnyének megszűnését eredményezhetik közép, illetve hosszú távon. A termelékenységbeli lemaradás kifejezetten igaz a hazai kkv szektorra, ahol az egy munkavállalóra levetített hozzáadott érték átlagosan közel 50%-kal alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál. Ennek következményeképp a hazai kkv szektornak az elkövetkezendő években mindenképp arra kell törekednie, hogy ezt a differenciát csökkentse. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon és versenyképességük javuljon a digitalizáció lehet a kulcs. Ezen a területen azonban a magyar kkv szektor kifejezetten nagy kihívások előtt áll, hiszen ők azok, akik jelenleg kevésbé fejlettek a digitális megjelenés és digitális megoldások használata terén. Éppen ezért a változó piaci környezet adaptációs kihívást jelenthet számukra, tekintve, hogy újra kell gondolniuk meglévő üzleti modelljeiket és ezzel együtt az alkalmazott technológiákat is. Kutatásom fő célja a magyar mikor-, kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a digitális megjelenés és digitális megoldások területén. Primer és szekunder adatok segítségével részletes elemzést végeztem azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások hogyan tudják értékesítési csatornáik körét szélesíteni az e-kereskedelembe való belépéssel, a közösségi média lehetőségeinek kihasználásával, illetve hatékonyságukat növelni olyan digitális megoldásokkal, mint a felhő, a Big Data, az elektronikus számlázás és az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek. A szektor fejlődési lehetőségeit öt dimenzió mentén vizsgáltam: 1. E-kereskedelem (online értékesítés három e-kereskedelmi csatornán keresztül) 2. Export online értékesítés (EU-n belüli és EU-n kívüli online értékesítés) 3. Valós időben történő online kapcsolattartás (közösségi médián és online fizetett hirdetéseken keresztül) 4. Advanced Analytics / Adatelemzés a döntéshozatalban (Big Data elemzés és felhő alapú megoldások használata) 5. Folyamatok optimalizálása és automatizálása (B2B szektoron belüli elektronikus számlák küldése, automatikus feldolgozása és ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek használata) A szekunder vizsgálat közben a magyar kkv szektort a Digitális Éllovas országok és az Európai Uniós tagállamok hasonló szektorával, illetve a nagyvállalatokkal vetettem össze. A vizsgálatból tisztán látszik, hogy a hazai kkv-k szinte minden területen jelentősen el vannak maradva a digitálisan fejlett, úgynevezett Digitális Éllovas országok csoportjától és bár kisebb különbségekkel, de az EU-s átlagtól is. A kutatásból az is kiderült, hogy a kkv-k még mindig nem használják ki a digitális gazdaság adta lehetőségeket olyan mértékben, mint a nagyvállalatok. Ez igaz az olyan fejlett diszruptív technológiák alkalmazására, mint a Big Data elemzés vagy a felhő alapú megoldások, de megfigyelhető a közösségi média, az e-kereskedelem, az elektronikus számlázás és az ügyfélkapcsolat kezelés területén is. A szekunder kutatás mellett kvantitatív típusú primer kutatást is végeztem, melynek keretei közt online kérdőíves megkérdezéssel gyűjtöttem a kutatásomhoz releváns, számszerűsíthető és statisztikailag értékelhető adatokat a magyar kkv szektor szereplőitől. Kutatásom alapvető célja volt, hogy adatgyűjtés segítségével elemezzem és szekunder statisztikai adatokkal összevessem a válaszadó kkv-k digitális megjelenési formáit, az alkalmazott digitális megoldások körét és jövőbeni alkalmazásukra vonatkozó terveit. Ezen belül az egyes alcéljaim az alábbiak voltak: Ø C1: Megvizsgálni a vállalkozások digitális megjelenési formáit és ezzel kapcsolatos rövidtávú terveit Ø C2: Annak vizsgálata, hogy a vállalkozások milyen mértékben használják ki a közösségi média adta lehetőségeket Ø C3: Megvizsgálni a vállalkozások e-kereskedelemben és export értékesítésben való részvételét és rövidtávú terveit Ø C4: Az egyéb elérhető digitális megoldások - mint a felhő szolgáltatások, e-számlázás, ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek - alkalmazásának vizsgálata A 49 kitöltőtől kapott válaszok összesített eredményeit az alcéloknak megfelelően elemeztem és mutattam be. Ezek bár a szekunder adatoknál valamelyest pozitívabbak voltak – főképp a saját weboldal, webshop és a közösségi média használatának területén – összességében alátámasztották a statisztikai adatokat. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a kkv-k nagy része már megtette az első lépéseket a digitalizáció útján. Többségükre azonban igaz, hogy csak a kezdetleges megoldásokig jutottak, így az elkövetkezendő évek nagy kihívása lesz még a teljes digitális átállás. Probléma lehet ebben, hogy a vállalkozások rövidtávú céljait nézve nem terveznek nagy változásokat a digitális megjelenésük bővítésében és a digitális megoldások használatának fejlesztése terén. Fontosnak tartom, hogy a hazai kkv-k minél hamarabb elkezdjék lekövetni a világban a digitalizáció okozta változásokat és átültetni üzleti modelljükbe az új megoldásokat, annak érdekében, hogy csökkentsék az Európai viszonylatban mért lemaradásukat. Véleményem szerint ennek legfőbb módja az, ha a kkv vezetők tudomást vesznek a digitális megjelenés és digitális megoldások adta lehetőségekről és elkötelezik magukat és vállalkozásaikat a digitális fejlődés iránt. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő évek mindenféleképp hatalmas változást fognak hozni a hazai vállalkozások életében hiszen működésük megújítására kényszerülnek. Azok a vállalkozás, amelyek nem tudnak élni a technológia és digitalizáció adta lehetőségekkel és lépést tartani a megváltozott vevői igényekkel hamar elveszíthetik versenyképességüket és elsőkből rövid időn belül akár sereghajtókká válhatnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Dr. Brávácz Ibolya

Belső

főiskolai docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

bravacz.ibolya@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitalizáció, digitális megjelenés, digitális megoldások, e-kereskedelem, export értékesítés, kis- és középvállalkozás - KKV, közösségi média
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Dec. 05. 14:13
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 09:33

Actions (login required)

Tétel nézet