Magyarország és Hollandia foglalkoztatáspolitikájának összehasonlítása, különös tekintettel a részmunkaidős foglalkoztatásra

Bodor Marcell (2020) Magyarország és Hollandia foglalkoztatáspolitikájának összehasonlítása, különös tekintettel a részmunkaidős foglalkoztatásra. Külkereskedelmi Kar.

	PDF szakdolgozat-bodor_marcell.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF nyilatkozat-bodor_marcell.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (39kB)

Absztrakt (kivonat)

„A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók.” [1] Számos más politikához is kapcsolódik, amelyek befolyásolják a foglalkoztatás egészét, ilyen például a gazdaságpolitika, a monetáris és fiskális politika, az oktatáspolitika, a jog. A foglalkoztatás az Európai Unió szintjén is az egyik legfontosabb terület, melynek fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítanak. A foglalkoztatási arány folyamatos növelése/emelése, a munkahelyteremtés, az életszínvonal növelése és más foglalkoztatást érintő kérdések szabályozása érdekében az EU érintett intézményei, felméréseken és vizsgálatokon alapuló javaslatokat, ajánlásokat tesznek a tagállamok részére. Ezek az irányelvek ugyan befolyásolhatják az adott nemzet munkajogi szabályait/foglalkoztatáspolitikáját, de végül a nemzetek maguk alkotják meg a foglalkoztatást érintő szabályaikat. A foglalkoztatáspolitikán belül, az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzőit, népszerűségét, előnyeit, hátrányait fogom vizsgálni. A közép-európai régió egyik fő bázisaként Magyarország a fejlettebb országokhoz képest jelentős mértékű munkaerő-piaci elmaradottsággal bír a rugalmas foglalkoztatási formák, azon belül is különösképpen a részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása tekintetében. Ugyan a Magyarországtól nyugatabbra és északabbra fekvő országok közül több ideális viszonyítási pontként szolgálna a hatékony részmunkaidős foglalkoztatásért tett sajátos intézkedések végett, mégis személyes kötődésem okán a választásom Hollandiára esett. 2015 szeptemberétől lehetőségem nyílt tanulmányi ösztöndíj keretén belül egy évet kint tölteni Hollandiában, ahol részese lehettem a magas színvonalú holland egyetemi képzésnek, figyelemmel kísérhettem az ottani felsőoktatási rendszer felépítését és működését. Az oktatáson kívül volt alkalmam közelebbről megismerni a holland társadalmat és kultúrát is, amiből következik, hogy a megfigyelésekből származó értékes észrevételek és következtetések nagymértékben elősegítik számomra a témabeli összefüggések megértését. Az első hosszabb külföldi tartózkodásom nagyban befolyásolta a témaválasztást, ugyanis a kint töltött idő alatt olyan impulzusok értek, amelyek az ország gazdasági, társadalmi és ipari jellemvonásainak behatóbb elemzéséhez vezettek, és amelyek miatt úgy határoztam, hogy Hollandiának előkelő helyet biztosítok a tanulmányomban. A személyes motivációból kialakult elhatározás mellett érdemes figyelmet szentelni Hollandia példaértékű gazdasági teljesítményére, a gazdasági fejlődésre irányuló támogató politikai intézkedéseire, illetve a rendkívül magas részmunkaidős foglalkoztatás arányára, melyek hozadéka egyebek mellett a munkanélküliség alacsony szinten tartásában és az európai viszonylatban magas bér- és életszínvonalban nyilvánul meg, ami a potenciális külföldi munkavállalók számára összességében felkapottá teszi a holland munkaerőpiacot. Véleményem szerint a hazai munkaerőpiac korszerűsítése a megfelelő változtatások beiktatásával időszerű lenne, hiszen a folyamatosan változó munkaerő-piaci trendekhez való igazodás állandó problémát jelent. Ezek alapján kutatásom két kérdésre keresi a választ, melyek a következőek: ·         Magyarország jelenlegi gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéből kiindulva adottak-e a feltételek a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növeléséhez?   ·         Érdemes-e a holland foglalkoztatáspolitikai intézkedések mintájára Magyarországon is szélesebb körben alkalmazni a részmunkaidős foglalkoztatást?   Annak érdekében, hogy átfogó képet tudjak nyújtani a kutatási kérdésekkel kapcsolatban, mindkét ország esetében érintőlegesen ki kell, hogy térjen a tanulmány a munkavállalókat, munkáltatókat terhelő adók, járulékok mértékére, a nyugdíjrendszerre, a különböző gyermektámogatási formákra és a munkanélküliek körére/munkanélküliségre is, hiszen ezek közvetett behatással vannak a foglalkoztatás arányára és összetételére, és ezáltal a gazdasági teljesítőképességre is. Az adók, járulékok vizsgálata során egy alapképet kaphatunk az adott országról, a nyugdíjrendszer, a gyermektámogatások, a munkanélküli segély áttekintésekor pedig a részmunkaidős foglalkoztatás terjedésében érdekelt potenciális rétegek munkaerő-piaci helyzetéről, arról, hogy lehet-e létjogosultsága köreikben a részmunkaidős állások terjedésének. Az országok foglalkoztatáspolitika helyzetének elemzésekor érdemes megvizsgálnunk bizonyos mértékig a történelmi vonalat/a kapcsolódó történelmi eseményeket is, hiszen a különböző válságok okozta gazdasági visszaesések megkövetelték a munkaerőpiac rugalmasságának kialakulását. Mindent egybevetve a már korábban említett kutatási kérdésekkel kapcsolatban felmerült szükséges változtatásokat a holland irányelvek mintájára kívánom kifejteni, méghozzá úgy, hogy az ott alkalmazott módszerek magyar foglalkoztatásba történő illeszkedésének elméleti valószínűségét vizsgálom meg. Magyarország és Hollandia kapcsolatának ilyesfajta leírására és jellemzésére csekély számú szakirodalom és szakmai folyóirat áll az érdeklődők rendelkezésére, amiből kifolyólag remélem, hogy a szokásoktól eltérő egyéni megközelítésem a jövőre nézve hasznosnak bizonyul mindazok számára, akik a szívükön viselik a magyar gazdaság sorsát, és akik szeretnének többet megtudni a hazai gazdaság felvirágoztatását segítő valamennyi lehetőség kiaknázatlanságáról. [1] https://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2225:12tetel&catid=282&Itemid=391

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Hollandia, Magyarország, foglalkoztatás - foglalkoztatottság, munkaerőpiac, részmunkaidő
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 29. 19:55
Utolsó módosítás:	2020. Nov. 29. 19:55

Actions (login required)

Tétel nézet