Járfás Márk Imre (2020) Az autóipar értékesítés utáni piacának helyzete. Külkereskedelmi Kar.
PDF
BGE KKK Szakdolgozat 2020 Járfás Márk Imre.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (312kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban az autóipart és annak „aftermarket” azaz értékesítés utáni piacának helyzetét vizsgálom. Ez olyan tevékenységeket foglal magába, amely az összes járműalkatrész, kiegészítők és tartozék gyártásával, újra gyártásával, forgalmazásával, kiskereskedelmével és beszerelésével foglalkozik, miután az autót az eredeti termék gyártója eladta a fogyasztó számára. Ezt más néven másodlagos piacnak is nevezhetjük, ahol a fogyasztó által használatban lévő gépjárművek kötelező szervizeléseiből, amortizációjából adódó igény jelenik meg eredeti vagy után-gyártott cserealkatrészekre és egyéb kiegészítőkre. Ez az igény tartja fent az aktuális autógyártás mentén az értékesítés utáni piacot, amely mind az autógyártóknak, mind pedig azok beszállítóinak jelentős bevételi forrást jelent. Ahogy az autóipar egésze egy teljesen új innovatív irányzatra kényszerül a világ széndioxid kibocsátásnak csökkentése érdekében, úgy évről évre nagyobb teret nyernek maguknak az elektromos autók és egyéb alternatív megoldások. Ezek az új termékek már másfajta hajtáslánccal rendelkeznek, mint az eddigi életünkben megszokott hagyományos autók. Ennek következtében a gyártási folyamatok és annak fókuszpontjai is máshová tevődnek át. Ennek következtében a beépülő alkatrészek is csökkenek a járművekben. Mindezt figyelembe véve kijelenthetjük, hogy ez az a pont, amikor ez a folyamat már nem csak az autóipar jelenlegi gyártását, hanem az értékesítés utáni piacát is befolyásolja, mivel ezen termékek szervizelése és pótalkatrész igénye is egészen más dimenziókba tehető, mint a jelenlegi. Így körvonalazódik az a kérdéskör, amire jelen szakdolgozat hívatott válaszokat adni. Szakdolgozatom 3 alappillére helyezkedik, amikből az első az elméleti összefüggések kifejtése, valamint korábbi kutatások és az iparági elemzések vizsgálata a 2000-es évektől egészen napjainkig. Ezek különböző publikációkat és matematikai összegzéseket is magukba foglalnak. Emellett különböző példák szemléltetése segítségével kerül közelebb és válik érthetővé, hogy melyek egy adott vállalat „aftermarket” üzletág fókuszpontjai. Ezek alapján a továbbiakban a kutatási kérdések megfogalmazására kerül sor. A következő részben a kutatás módszertanát mutatom be. Amely a jelenlegi autóipar szereplőivel készített strukturált és fél-strukturált mély-interjúkat jelent. A szakdolgozat következő részében elemzem az interjúkat. Ebben a részben kifejtésre kerül, hogy a jövőbeni kihívások és változások fényében milyen megoldásokkal szolgálnak a vállalatok. A dolgozatomat javaslatok és az összefoglalás zárja. Az értékesítés utáni piac karakteréből adódóan négy különböző szintre osztható fel: Az első szinten az alkatrészgyártók helyezkednek, majd ez követi a disztribúciós szint, aztán a szerviz és végül az ügyfél szint. Az első három szinten megfigyelhető, hogy van a márka-képviseletek hivatalos csatornája és van egy független hálózat is, amik egymással versenyben állnak. Megfigyelhető, hogy a gépjárművek garancia idejük végéig márkaszervizekben vannak szervizelve, míg utána leginkább a független szolgáltatókhoz kerülnek. Az értékesítés utáni piac becsült nagysága 800 milliárd euró, egy 2017-es felmérés szerint. Ebből Észak-Amerika 270 milliárdot tesz ki, míg második helyen Európa áll 240 milliárddal. Kínában a folyamatosan növekvő üzletág 90 milliárd globális piaci részesedést jelent. Jövedelmezőségét tekintve egy igen virágzó üzletről beszélhetünk, például Németországban az autóipar 2007-es év folyamán a bevétel mintegy 24%-át képezte az „aftermarket” üzletág, míg a profit 54,4%-át tette ki. Egy tipikus autó körülbelül 2000 funkcionális komponenst, 30 000 alkatrészt és 10 millió sor szoftverkódot tartalmaz, tehát nem meglepő, hogy a tervezett elavulásnak köszönhetően magas profitot lehet elérni. Következésképpen egy fontos autóipari üzletágról van szó, amit a technológiai fejlődés folyamatos kihívások elé állít és óriási átalakulásra lehet számítani. A különböző technológiák integrálása következtében az autók egy újfajta dimenzióba kerül, mind közlekedés, mind gyártási és mind pedig „aftermarket” szempontból. A digitalizálódás hatására az autók a nemrég még utópikusnak tűnő autonóm járművek szintjére lépnek, amelyek még az összetett forgalmi helyzetekben sem igényelnek emberi beavatkozást. Mindezt az új irányelv az elektromos autó jegyében kiteljesedve. Ahhoz, hogy az ilyen nagy jelentőségű változásokat az autóipar szereplői, mind gyártó és mind beszállítói szinten kezelni tudják, új stratégiák kidolgozására van szükség. Ezek meghatározásaiban strukturált és fél-strukturált mély-interjú formájában volt segítségemre 6 interjúalanyom, akik a témában magasan képzettek és legtöbbjük már több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Az értékesítés utáni piac alapvető szerepét az a törvényi határozat szabja meg, amely kimondja, hogy minden legyártott járműnek legalább 15 évig biztosítani kell a pótalkatrész ellátását. Jó példaként a Saab cég megszűnése. Mind a mai napig működik az értékesítés utáni üzletága és nem szüntették meg az alkatrészek utánpótlását, holott autókat már rég nem gyártanak. Ezen felül a tervezett elavulás, másnéven élettartam optimalizálás is befolyásoló tényező. A szokásos 2 év garancia után az autóban 1 hónap múlva elromlik valami. Az ilyen élettartamokat megfelelő szakmai tudással be lehet állítani, ezzel befolyásolva az aftermarket piacát. Ezen felül a globális járműpark elöregedése is nagymértékben elősegíti az „aftermarket” fennmaradását, ugyan ezek az idősödő járművek általában a világ keleti régióiba vándorolnak. A fejlett világban a digitalizálódó járművek összekapcsolt kommunikációja a szervizhálózatokkal, előrejelzések és ajánlások automatikus küldésével fogja leegyszerűsíteni az értékesítés utáni tevékenységeket. Az értékesítés elindul az E-commerce irányába, autószalonok és kihelyezett képviseletek helyett online vásárlások lesz. A humán tőkét átkonvertálják az online értékesítés világába, így költségcsökkenést lehet elérni. Ennek következtében növelni kell az ügyfelek hosszú távú hűségét az „egyedi vevői élmény” és a „szolgáltatás kiválóságának” fenntartásával. Összegzésként kijelenthetjük, hogy kevesebb beépülő alkatrész az elektromos járművekbe, ezáltal újfajta értékesítés utáni szolgáltatások megjelenése, például: software update. Ennek következtében a gyártóknak és beszállítóiknak is frissíteni kell termékpalettájukat a digitalizált irányelv alapján. Az új irány az elektromos autó és a hozzá köthető technológiák lesznek. Így a beszállítói összetétel vizsgálata és a beszállítók portfólióváltása is szükségessé válik. Egy új világrend alakul ki az autóiparban, hiszen új piaci szereplők, nem tradicionális autógyártók fognak megjelenni. Ők azok, akik az elektromos hajtás eladhatóságával megreformálják az autógyártást és minden hozzátartozó üzletágat. Ennek következtében összeolvadások, akvizíciók lesznek és egy-két kézbe kerülnek a nagy márkák. Ezáltal konszernekre specializált szervizek és értékesítés utáni tevékenységek fognak megjelenni. Várhatóan 10 éves távlatban aranykor következhet az autógyárak számára a jelenlegi fejlődési ütemet tekintve. Azonban a kiteljesedése az elektromos autó és az önvezetés lesz egy hosszú távú jövőképben.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | aftermarket, autóipar, autóértékesítés, járműipar - gépjárműipar, másodlagos piac, önvezető |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Nov. 29. 19:55 |
Utolsó módosítás: | 2020. Nov. 29. 19:55 |
Actions (login required)
Tétel nézet |