A magyarországi kivándorlás főbb motivációinak, valamint az Európai Unión belüli célországoknak, illetve ezek változásának vizsgálata a Brexit hatására

Gábor Anna Zsófia (2020) A magyarországi kivándorlás főbb motivációinak, valamint az Európai Unión belüli célországoknak, illetve ezek változásának vizsgálata a Brexit hatására. Külkereskedelmi Kar.

	PDF SZAKDOLGOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat a szakdolgozat státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (641kB)

Absztrakt (kivonat)

A magyarok migrációs szándéka mögött rejlő motivációkról az elmúlt néhány évtized során egyre több kutatás készült. Ehhez csatlakozva, azonban a korábbiaktól némileg eltérően szerettem volna én is foglalkozni a témával. Azokat a külföldre költöző, de az Európai Unió területén belül maradó magyarokat szerettem volna megvizsgálni, akik 2018-2019 folyamán költöztek el Magyarországról. Kíváncsi voltam, hogy a szakirodalomban említett jövedelemegyenlőtlenség valóban a magyarok első számú motivációja-e, a magasabb bérek reményében költöznek nyugatra, vagy esetleg más tényezők mozgatják a folyamatot. A célcsoportom szűkítésének egyik fő oka, hogy feltételeztem, a célországválasztásban nagy szerepet játszanak az uniós állampolgároknak nyújtott jogok (más, harmadik országból érkezőkkel szemben), mint például a szabad mozgás joga vagy a kedvező munkavállalási és letelepedési lehetőségek. Éppen ezért csak az EU területén belüli célországokat vettem figyelembe. Az időbeli elhatárolás, azaz a 2018-2019 közötti időszak egy eddig kevésbé vizsgált összefüggést és újdonságot adott hozzá a kutatásomhoz: Azt kívántam feltárni, hogy a Brexit hogyan hatott a magyarok kivándorlásra és célországválasztására. A szekunder és primer (kérdőíves megkeresés) kutatások eredményeiből kiderült, hogy valóban a munkavállalási célú migráció a legjellemzőbb a magyar lakosságra, ami a nyugati, magasabb bérekkel, jobb munkakörülménnyel, kedvezőbb karierrlehetőségekkel magyarázható. Ezt követte a tanulási célú migráció, ami természetesen a fiatalabb, leginkább 25 év alatti korosztályra volt jellemző. A célországokkal kapcsolatban szinttén hasonló eredményre jutottam a kérdőívem alapján, mint amit a szakirodalom is feltárt: A három fő célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság az EU-n belül. A brexit hatása szignifikánsan nem érzékelhető. Bár a szekunder kutatások során találkoztam olyan forrással, amiben voltak utalások, hogy az ide irányuló kivándorlás mértéke csökkeni fog, de ezt a saját eredményeimmel nem tudtam teljes mértékben alátámasztani. Ezzel a témakörrel kapcsolatban minden kétséget kizáróan további kutatásra lesz szükség néhány év múlva, amikor a brexittel kapcsolatos tárgyalások teljesen lezárulnak és az ezzel járó bizonytalanság megszűnik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Brexit, Európai Unió, Magyarország, jövedelemegyenlőtlenség, kivándorlás, migráció, motiváció, személyek szabad mozgása
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 29. 19:55
Utolsó módosítás:	2020. Nov. 29. 19:55

Actions (login required)

Tétel nézet