Egyiptom társadalmi átalakulásának kihívásai az arab tavaszt követően

Biró Evelin (2020) Egyiptom társadalmi átalakulásának kihívásai az arab tavaszt követően. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_BiróEvelin.pdf] PDF
Szakdolgozat_BiróEvelin.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf] PDF
Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (249kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat témája, címe és hipotézise alapján, vizsgálatra kerültek Egyiptom az arab tavasztól kezdődően alakult főbb gazdasági mutatói, a kormány azon főbb intézkedései melyek jelentős formáló hatással voltak az ország társadalmi attitűdjének, valamint életszínvonalának kialakulásában.  Azonban a kutatási téma szűkebb annál, mintsem hogy a kutatási kérdéseket és a hipotézist szakszerűen értelmezzem, mivel a vizsgálódásom nem terjedt ki minden az országot formálható szempontra (kultúra, a vallás). A kutatás során előjöttek számos probléma körvonalazódott ki, melyek mind a társadalom átalakulásának akadályait képezik egészen napjainkig. Ezen problémák igen összetettek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az arab tavasz-t, mint ahogyan emlegetni szokták, a fiatalok forradalmát az rossz életszínvonal, a munkanélküliség, az alacsony bérek megelégelése robbantotta ki, arra azonban nem számítottak, hogy a forradalom, majd a Muzulmán Testvériség terrorcselekményeinek hatása, egészen a gazdasági összeomlás szélére fogja az országot sodorni. Abdul Fattah el-Szíszi kormányba lépésével megkísérelte azt, amit elődjei nem mertek, az állami szubszídiókat csökkenteni; az állami ártámogatások mértékét csökkenteni. A nemzetközi hitelcsomagok feltételei alapján elkezdte a gazdaságot megreformálni, és bár a főbb gazdasági mutatók elkezdtek egy stabilizáló gazdasági képet mutatni, a társadalom szintjén csak mélyültek a problémák, a mélyszegénység aránya. A kormány továbbá egy emberi jogokat sértő politikába kezdett, élve a korrupcióval, de mindvégig élvezve a katonaság támogatását, így pedig a pozíciója érinthetetlennek bizonyul. A nemzetközi folyamatok, akciók is a részét képezték a kutatásnak, épp csak súrolva ugyan, de még így is jól összefoglalható volt azon probléma, mely az egyre jobban globalizálódó világot, negatív hatással a szegényebb, fejlődő országokat, Egyiptomot is. A globalizációval tehát egyre nagyobb tért nyer a migráció, mely nem csupán Egyiptomot fenyegeti. Az e téren való fenyegetettség Európát is érinti, mint fő célállomást, így nemzetközi érdekeltséggel bír Egyiptom stabilizációja, konszolidációja. Tehát jól kivehető a problémák mátrixa, amelyben bárhova nézünk, azt tapasztalhatjuk, hogy minden tény, minden probléma, minden faktor összefüggésben áll egymással. Hogy mit jelent ez? Nem mondhatom azt ki, hogy a társadalmi átalakulás legfőbb akadálya a gazdasági helyzetben keresendő csak, vagy, hogy a genezise a kormány irányultsága, esetleg a társadalmi szinteken kell keresnünk a problémákat. Minden szegmensben jelen vannak, egymásba kapcsolódva. Éppen ezért, nem rövid távú arra a kutatási kérdésre a válasz, miszerint ha a hipotézis azt állítja, hogy a társadalmi átalakulás lehetséges, akkor mikorra datálható ennek a kezdete. Idő fog kelleni hozzá, hogy a társadalom saját magában is elkezdje észrevenni az átalakulás folyamatait, amennyiben a hipotézis állítása bekövetkezik.A hipotézisek nyomán feltett kutatási kérdések megválaszolásában már elhangzott azon egyik elmélet, ami alapján az elitesedett politikai réteg kinevelve egy saját következő generációt, megteremtheti azt a dolgozatban is elvárt átalakulást, melyre Egyiptom népe vágyik. Addig azonban, ha Szíszi el nem kezdi leépíteni, az amúgy szilárd hatalmi státuszát szolgáló korrupt, emberi jogi tipró politikai irányvonalát leépíteni, addig nem kezdődhet el a várt folyamat. Ennek nyomán lehet bármilyen mértékű az ország konszolidációja, ha a népe egy passzív polgári kultúrájú társadalom marad.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: diktatúra, gazdasági egyensúly zavarai, gazdasági teljesítmény, külföldi hitelek, politikai kultúra, társadalmi egyenlőtlenség
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 29. 19:54
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 05. 15:12

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet