Comparaison des systemes de déclarations de la TVA : différences et paralleles en France, en Belgique et aux PAys-Bas

Freisleben Eperke Anna (2020) Comparaison des systemes de déclarations de la TVA : différences et paralleles en France, en Belgique et aux PAys-Bas. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of SZAKDOLGOZAT_FREISLEBEN_EPERKE_ANNA_HILA6X.pdf] PDF
SZAKDOLGOZAT_FREISLEBEN_EPERKE_ANNA_HILA6X.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of NYILATKOZAT_FREISLEBEN_EPERKE_HILA6X.pdf] PDF
NYILATKOZAT_FREISLEBEN_EPERKE_HILA6X.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Név: Freisleben Eperke Anna Szak: Nemzetközi gazdálkodás (francia nyelven) Specializáció: Külgazdasági vállalkozás   Comme j’ai fait mes études supérieures en français à la Faculté du Commerce extérieure, la décision de continuer à m’en servir mes connaissances économiques et celles du français était évidente. Lors de mon stage et mon travail quotidien je m’occupe des entreprises de l’activité et de tailles divers. Je suis chargée de la préparation des déclarations de la Taxe sur la valeur ajoutée de ces entreprises qui sont établies ou immatriculées en France, en Belgique et aux Pays-Bas. Ces entreprises exercent les transactions imposables dans les trois pays analysés dans mon mémoire. La langue française est une langue officielle dans deux pays parmi les trois, en France et en Belgique dont il était évident que je les incluse dans mon mémoire. En collectant plus d’information sur le system néerlandais, j’ai appris des connaissances si intéressantes qui m’ont encouragée d’élargir mon sujet et de présenter le système de tous les trois pays.  Dans mon mémoire, je présente les déclarations de la TVA et les déclarations Intrastat de la France, de la Belgique et des Pays-Bas en mettant l’accent sur la présentation des effets des transactions au balance final de la TVA des entreprises. Dans la première partie j’ai présenté l’arrière-plan théorique en appuyant sur les documents fournis par l’Union européen et sur mes connaissances théoriques que j’ai obtenu dans mon travail. Dans cette partie, afin de donner plus de détails et de pouvoir comparer les systèmes présentés aux ceux dans les autres pays de l’Union européen, j’ai présenté les différents types de taux de la TVA dans chaque état membre en énumérant les biens et services auxquels ils sont applicables. Même s’il y a des règles commune prise par l’Union européen, comme par exemple que le taux normal de la TVA ne peut pas être inférieure de 15%, des différences assez importantes peuvent être observé dans les différents états-membre. La partie pratique est basée sur mes connaissances que j’ai obtenu lors de mon travail en préparant les déclarations. Dans cette partie, je présente le contenu et les liaisons des déclarations de la TVA. Les chapitres des déclarations contiennent les différents types des transactions, mais certains points de vérification sont inclus dans le système afin d’être capable de réduire les erreurs possibles. Il faut aussi faire attention que la valeur déclarée dans les déclarations statistiques doit être égale à celui des grilles correspondantes dans la déclaration de la TVA. Dans le cas où les valeurs déclarée ne sont pas cohérentes, l’Authorités fiscale peut poser des questions afin de savoir, d’où vient la différence. Même si les déclarations statistiques dépendent plus de l’Union européen que les déclarations de la TVA, elles montrent aussi les différences. Les données à déclarer sont les mêmes, mais les états membre ont le droit de fixer les seuils différents et d’exiger autres informations additionnelles afin de préparer les statistiques économique et commerciales plus détaillées. Comme points commun, nous pouvons découvrir que dans tous les trois pays, le montant net et le montant de la TVA doivent être déclarer et nous pouvons voir que l’Union européen essaye d’homogénéiser les déclarations de la TVA et les déclarations Intrastat parmi les États membres, car il y a un minimum de diversification parmi les différents types de transactions même dans les déclarations les moins complexes. Pour conclure, j’ai l’objectif de présenter les différences et parallélismes dans les déclarations de la TVA française, belge et néerlandaise afin de comprendre mieux le système de la TVA dans l’Union européen et son application des états-membres.    Felsőfokú tanulmányaimat francia nyelven végeztem, így egyértelműnek tűnt, hogy nyelvtudásomat és gazdasági ismereteimet a jövőben, munkám során is kamatoztassam és elmélyítsem. Szakmai gyakorlatom és munkám során naponta találkozom és foglalkozom különféle profilú és méretű cégek áfabevallásaival. Ügyfeleink Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában folytatnak gazdasági tevékenységet, letelepedve vagy regisztrálva. Mivel a két ország közül kettőben, Franciaországban és Belgiumban is hivatalos nyelv a francia, így egyértelműnek tűnt, hogy beépítsem a szakdolgozatomba. Elmélyülve a holland rendszerben viszont olyan érdekességekről szereztem tudomást, amik miatt az eredeti terveim kibővítése mellett döntöttem, mivel mind a három ország ÁFA-rendszerét szerettem volna bemutatni. Szakdolgozatomban Franciaország, Belgium és Hollandia ÁFA bevallását és Intrastat bevallását mutatom be, hangsúlyt fektetve a különféle tranzakciók jelentésére és hatására a vállalat fizetendő vagy éppen visszaigényelhető ÁFA-kötelezettségére. Az első rész elkészüléséhez, melyben az elméleti háttér kerül bemutatásra, az Európai Unió által közzétett jogi dokumentumokra, valamint a munkahelyemen szerzett elméleti ismereteimre támaszkodtam. Ebben a részben az összehasonlíthatóság és bővebb ismeretek bemutatása érdekében az Európai Unió összes országában hatályban lévő ÁFA kulcsokról és a hozzájuk tartozó termékekről és szolgáltatásokról írtam. Mivel a szakdolgozatomban a fent említett országok ÁFA rendszerének hasonlóságait és különbségeit szeretném bemutatni, amik annak ellenére léteznek, hogy bizonyos tekintetben vannak az Európai Unió által előírt szabályok is az ÁFÁ-val kapcsolatban, például az, hogy a normál áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15%-nál. A gyakorlati rész, melyben az ÁFA-bevallások tartalmát és összefüggéseit mutatom be, a munkám során gyakorlati úton tapasztaltakon alapul. A bevallás különféle részei mind-mind eltérő tranzakciókat tartalmaznak, ám van köztük átfedés és bizonyos ellenőrző pontok is vannak, amellyel mind mi, mind a bevallás során használatban lévő felület képes ellenőrizni, hogy a bevallásban feltüntetett összegek jó helyre kerültek-e be. Érdekesség, hogy a bizonyos tranzakciók után jelentett összegek összhangban kell legyenek az Intrastat bevallásban jelentett összeggel. Eltérő esetben az adóhatóság vizsgálatot indíthat annak kiderítésére, hogy miért van eltérés a jelentett összegek között. Annak ellenére, hogy az Intrastat bevallások az áfabevallásoknál is jobban kötődnek az Európai Uniótóhoz, mégis van bennük eltérés a fenti országokban. Noha a jelentendő alap adatok megegyeznek, de a három országban eltér az összeghatár, mely felett bevallásra kötelezetté válik egy vállalat. Szintén különbség, hogy bizonyos országokban egyéb kiegészítő adatok jelentésére is szükség lehet a pontos gazdasági és kereskedelmi statisztikák elkészítése érdekében. A három vizsgált ország ÁFA bevallásaiban közös pontként felfedezhető, hogy a nettó és az ÁFA összegeket jelentjük, valamint megállapíthatjuk, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egységesítse a tagállamok között az ÁFA és Intrastat bevallásokat, hiszen még a legkevésbé komplexek esetében is felfedezhető egy minimális szintű diverzifikáció a különböző tranzakció típusok között, már ami a jelentési kötelezettséget illeti. Összességében a szakdolgozatomban bemutatom a francia, belga és holland áfa-bevallások hasonlóságait és eltéréseit, melyek által jobban érthetővé válik az Európai Unió és a tagországok együttműködése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás (francia)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Völler Viktória
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Béguin Olivier
NEM RÉSZLETEZETT
óraadó tanár, Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék, KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Belgium, Franciaország, Hollandia, adóbevallás(ok), ÁFA
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 29. 19:50
Utolsó módosítás: 2020. Nov. 29. 19:50

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet