Katalónia külkapcsolati rendszere, valamint helye és szerepe az Európai Unióban

Kordováner Noémi Emma (2020) Katalónia külkapcsolati rendszere, valamint helye és szerepe az Európai Unióban. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of SZAKDOLGOZAT VÉGLEGES.pdf] PDF
SZAKDOLGOZAT VÉGLEGES.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of szakdolgozat_nyilatkozat_Kordováner Noémi0001.pdf] PDF
szakdolgozat_nyilatkozat_Kordováner Noémi0001.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (560kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom olyan témát érint, ami véleményem szerint több szempontból is aktuális. A választott témám Katalónia külkapcsolati hálójának és rendszerének vizsgálata az EU-n belül. A kérdés számomra egyrészt a tartomány nemzeti identitásának vonatkozásában érdemi, mely kérdés egyúttal összekapcsolódik a tartomány külkapcsolati hálójával is. A dolgozatban a nemzeti identitást annyiban érintem, amennyiben a külkapcsolatok szintjén lényeges, illetve annyiban, amennyiben hangsúlyos a kérdés a Közösségben és a katalánok érdekképviseletében. A főbb vonala a téma kifejtésemnek a külkapcsolatok és az ehhez szintén kapcsolódó külgazdaság. A külgazdaságot azért vizsgáltam, hogy ezen adatok megismeréséhez hozzá tudjam kapcsolni a katalánok EU-n belüli támogatási hátterét. Katalónia, mint a spanyol állam egyik kulcsfontosságú gazdasági szereplője, jelentős történelmi múltat tudhat maga mögött, mely történelem egyúttal külkapcsolati rendszerében is megfigyelhető. Igaz ez akkor is, ha az EU-n belül vizsgáljuk ezt a kérdést, gondolok itt például a francia és a német államra. A spanyol tartomány gazdasága a 2008-as válság során jelentős visszaesést produkált, ami egyúttal megmutatta azt is, hogy nem csak az EU-nak van szüksége a katalán gazdaságra, de ez fordítva is fennáll. Ezt a kérdést érintve a dolgozatban, kitértem az EU alapokból való támogatási háttérre és ennek főbb eredményeire mely alatt a Strukturális és a Kohéziós Alapot értem. A támogatásokból érkező források egyúttal megfelelnek annak a szemléletnek, amelyet maguk a katalánok is vélnek az EU-ban felismerni – értve ez alatt a gazdasági lehetőségeket. A történelmi múltra visszatekintő külkapcsolatokat vizsgálva jelentős szintű összefonódásokat találhatunk, ami egyúttal a katalán tartomány számára növekedő külföldi tőkebeáramlást eredményez. Amennyiben pedig ezt a helyzetet az elmúlt évek bontásában vizsgáljuk, akkor azt is láthatjuk, hogy a tőkebeáramlás az elmúlt években milyen jelentős segítséget nyújtott számukra a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Külkapcsolataiban jelentős az összefonódás a már említett EU tagállamok mellett Japánnal és Amerikával is, bármely régiót is nézzük. A külkapcsolatok elősegítését több szervezet munkája is segíti, láthatóan eredményesen. Ezek a szervezetek a következők, Centre d’Informacio i Assessorament Empresarial, Consorci de Promoció Comercial de Catalunya, ACC1Ó, mely utóbbi ügynökség egyesítette az előbbiekben említett két szervezetet. Az ACC1Ó munkája egyúttal a katalán külkapcsolati nyitottság erősítését is szolgálja. Ez utóbbi szervezet tevékenységének sikerét mutatja, hogy 2018-ban 20%-kal több beruházási projekt valósult meg Katalóniában, mint 2017-ben és a projektek értéke is magasabb, mint egy évvel korábban. A projektek azon felül, hogy gazdasági eredményt szolgálnak, fontos külkapcsolati összefonódást is mutatnak. További előrelépés a katalán tartomány számára a 2006. évi autonómiastatútum, ami szintén pozitív változásokat eszközölt a katalánok külkapcsolati hálózatában és ennek fejlődésében. Elsődleges jelentőséggel bír például az is a katalánok számára, hogy a statútumban rögzítésre került a két- és többoldalú együttműködési formák kombinálásának lehetősége, ami külkapcsolataikban is érzékelhető eredményt hozott számukra. A példák sorában kell említenünk, jelentőségénél fogva annak lehetőségét is, mely szerint az autonóm közösségnek lehetősége van együttműködési megállapodásokat, szerződéseket kötni olyan ügyekben, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartanak számot. Szintén jelentős a katalánok számára, hogy a Generalitat hatásköreiből következő nemzetközi cselekvőképessége is elismerésre került.Külkapcsolataik érvényesítésében a katalánoknak lehetősége van a Közösségben érdekképviselettel is jelen lenni. Ez azonban még számos kérdést felvet számukra, amire a jövőben várhatóan választ is kaphatnak az EU-tól, mindenesetre azt gondolom, hogy a katalánok részére előrelépésként könyvelhetjük el azt, ahogyan az érdekképviseletüket elláthatják a Közösségben. Az autonóm kormányzat már közvetlenül képviseltetheti magát a spanyol delegációban (tehát nem attól elkülönülve), ezen felül elláthatja az állam képviseletét is az EU-tanácskozásokon. Az autonóm kormányzatnak jogában áll továbbá részt vennie az állam álláspontjának kialakításában, valamint a hatáskörébe tartozó tárgykörökben kezelheti az európai alapokat is. Itt további igény a katalánok részéről a Közösség felé, hogy amennyiben az EU-tanácskozásokon a katalánokat is közvetlenül érintő kérdés merül fel, akkor az ő miniszterük is jelen lehessen. Ez az egyik kérdés tehát, ami válaszra vár a jövőben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Martinez Madrigál Ágnes
NEM RÉSZLETEZETT
főiskolai docens, Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék, KKK
Dr. Domonkos Endre Ferenc
NEM RÉSZLETEZETT
Tud.fomunk., Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Európai Unió, Katalónia, autónómia, gazdasági válság, külkapcsolati rendszer
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 29. 19:45
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 05. 15:25

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet