Katalónia külkapcsolati rendszere, valamint helye és szerepe az Európai Unióban

Kordováner Noémi Emma (2020) Katalónia külkapcsolati rendszere, valamint helye és szerepe az Európai Unióban. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of SZAKDOLGOZAT VÉGLEGES.pdf] PDF
SZAKDOLGOZAT VÉGLEGES.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of szakdolgozat_nyilatkozat_Kordováner Noémi0001.pdf] PDF
szakdolgozat_nyilatkozat_Kordováner Noémi0001.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (560kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom olyan témát érint, ami véleményem szerint több szempontból is aktuális. A választott témám Katalónia külkapcsolati hálójának és rendszerének vizsgálata az EU-n belül. A kérdés számomra egyrészt a tartomány nemzeti identitásának vonatkozásában érdemi, mely kérdés egyúttal összekapcsolódik a tartomány külkapcsolati hálójával is. A dolgozatban a nemzeti identitást annyiban érintem, amennyiben a külkapcsolatok szintjén lényeges, illetve annyiban, amennyiben hangsúlyos a kérdés a Közösségben és a katalánok érdekképviseletében. A főbb vonala a téma kifejtésemnek a külkapcsolatok és az ehhez szintén kapcsolódó külgazdaság. A külgazdaságot azért vizsgáltam, hogy ezen adatok megismeréséhez hozzá tudjam kapcsolni a katalánok EU-n belüli támogatási hátterét. Katalónia, mint a spanyol állam egyik kulcsfontosságú gazdasági szereplője, jelentős történelmi múltat tudhat maga mögött, mely történelem egyúttal külkapcsolati rendszerében is megfigyelhető. Igaz ez akkor is, ha az EU-n belül vizsgáljuk ezt a kérdést, gondolok itt például a francia és a német államra. A spanyol tartomány gazdasága a 2008-as válság során jelentős visszaesést produkált, ami egyúttal megmutatta azt is, hogy nem csak az EU-nak van szüksége a katalán gazdaságra, de ez fordítva is fennáll. Ezt a kérdést érintve a dolgozatban, kitértem az EU alapokból való támogatási háttérre és ennek főbb eredményeire mely alatt a Strukturális és a Kohéziós Alapot értem. A támogatásokból érkező források egyúttal megfelelnek annak a szemléletnek, amelyet maguk a katalánok is vélnek az EU-ban felismerni – értve ez alatt a gazdasági lehetőségeket. A történelmi múltra visszatekintő külkapcsolatokat vizsgálva jelentős szintű összefonódásokat találhatunk, ami egyúttal a katalán tartomány számára növekedő külföldi tőkebeáramlást eredményez. Amennyiben pedig ezt a helyzetet az elmúlt évek bontásában vizsgáljuk, akkor azt is láthatjuk, hogy a tőkebeáramlás az elmúlt években milyen jelentős segítséget nyújtott számukra a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Külkapcsolataiban jelentős az összefonódás a már említett EU tagállamok mellett Japánnal és Amerikával is, bármely régiót is nézzük. A külkapcsolatok elősegítését több szervezet munkája is segíti, láthatóan eredményesen. Ezek a szervezetek a következők, Centre d’Informacio i Assessorament Empresarial, Consorci de Promoció Comercial de Catalunya, ACC1Ó, mely utóbbi ügynökség egyesítette az előbbiekben említett két szervezetet. Az ACC1Ó munkája egyúttal a katalán külkapcsolati nyitottság erősítését is szolgálja. Ez utóbbi szervezet tevékenységének sikerét mutatja, hogy 2018-ban 20%-kal több beruházási projekt valósult meg Katalóniában, mint 2017-ben és a projektek értéke is magasabb, mint egy évvel korábban. A projektek azon felül, hogy gazdasági eredményt szolgálnak, fontos külkapcsolati összefonódást is mutatnak. További előrelépés a katalán tartomány számára a 2006. évi autonómiastatútum, ami szintén pozitív változásokat eszközölt a katalánok külkapcsolati hálózatában és ennek fejlődésében. Elsődleges jelentőséggel bír például az is a katalánok számára, hogy a statútumban rögzítésre került a két- és többoldalú együttműködési formák kombinálásának lehetősége, ami külkapcsolataikban is érzékelhető eredményt hozott számukra. A példák sorában kell említenünk, jelentőségénél fogva annak lehetőségét is, mely szerint az autonóm közösségnek lehetősége van együttműködési megállapodásokat, szerződéseket kötni olyan ügyekben, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartanak számot. Szintén jelentős a katalánok számára, hogy a Generalitat hatásköreiből következő nemzetközi cselekvőképessége is elismerésre került.Külkapcsolataik érvényesítésében a katalánoknak lehetősége van a Közösségben érdekképviselettel is jelen lenni. Ez azonban még számos kérdést felvet számukra, amire a jövőben várhatóan választ is kaphatnak az EU-tól, mindenesetre azt gondolom, hogy a katalánok részére előrelépésként könyvelhetjük el azt, ahogyan az érdekképviseletüket elláthatják a Közösségben. Az autonóm kormányzat már közvetlenül képviseltetheti magát a spanyol delegációban (tehát nem attól elkülönülve), ezen felül elláthatja az állam képviseletét is az EU-tanácskozásokon. Az autonóm kormányzatnak jogában áll továbbá részt vennie az állam álláspontjának kialakításában, valamint a hatáskörébe tartozó tárgykörökben kezelheti az európai alapokat is. Itt további igény a katalánok részéről a Közösség felé, hogy amennyiben az EU-tanácskozásokon a katalánokat is közvetlenül érintő kérdés merül fel, akkor az ő miniszterük is jelen lehessen. Ez az egyik kérdés tehát, ami válaszra vár a jövőben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Európai Unió, Katalónia, autónómia, gazdasági válság, külkapcsolati rendszer
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Nov. 29. 19:45
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 05. 15:25

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet