A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi szervezeti rendszere és egyes gazdasági vonatkozásai - Különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre

Lakatos Péter Levente (2020) A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi szervezeti rendszere és egyes gazdasági vonatkozásai - Különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Diplomadolgozat_Lakatos Péter Levente_EV3QEA_2020.05.23..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020május_LPL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (372kB)

Absztrakt (kivonat)

Diplomadolgozatom első fejezetével célom az volt, hogy alátámasszam: az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervrendszer kialakulásához a globalizáción, azon belül az európai integrációs és harmonizációs törekvéseken keresztül vezetett az út. Hangsúlyozom benne a globalizáció jelentőségét és kiemelek jelentős, kulturális- oktatási relevanciával bíró nemzetközi szervezeteket, amiknek szervezeti struktúrái, tagsági és működési mechanizmusai számos rokonvonást mutatnak a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetekkel. Részletesebben foglalkoztam az Európai Unió felsőoktatási politikájával, ezen keresztül az Európai Felsőoktatási Térség kialakulásával, amely elősegítette a felsőoktatás, és a felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetköziesedését Európában.             Ezt követően áttértem a szervezeti rendszer bemutatására, ám előtte tisztáztam a felsőoktatási minőségbiztosítás azon elvi kérdéseit, amelyek a szervezet céljainak és működésének megértéséhez elengedhetetlenek. Felvázoltam minőségbiztosítási elméleteket és módszereket, amik hatottak a felsőoktatás minőségbiztosítására – kitérve a kritikai megközelítésekre is – és bemutattam a felsőoktatási miniségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit. A szervezetek bemutatásakor ugyancsak az első fejezet logikája mentén „felülről” kezdtem, a világszintű szervezetekkel, ezt követően rámutattam az amerikai rendszer sajátosságaira, lévén, hogy azokból az európai szervezetek is nagyban merítettek. Az európai rendszer kapcsán tisztáztam a tagságok, listák és regisztrációk rendszerét, azokat táblázaton szemléltettem és próbáltam beazonosítani, hogy milyen kihívások, válaszutak vannak az egyes szervezetek, különösen az ENQA előtt, utalva a felsőoktatás átalakulására és arra, hogy első sorban a növekvő flexibilitás iránti igények miatt a szervezeteknek is meg kell újulniuk és ezzel egyetemben meg kell újítaniuk szervezeti felépítésüket és alapdokumentumaikat.             Álláspontom szerinte el kell kezdeni e körben a sztenderdek átdolgozását, amelyek jobban idomulnak az intézményi, ügynökségi és tagállami sokszínűséghez és a változó hallgatói igényekhez, valamint a felsőoktatás és a munkaerőpiac viszonyának rohamos átalakulásához és ezzel egyidejűleg a digitalizációs trendekhez. Az európai ernyőszervezeteknek tovább kell lépniük a múlt nehézségein és egymással együttműködve, egymással szoros partneri viszonyban közösen kell fellépniük a bürokráciacsökkentés, valamint a folyamatok letisztázása, egyszerűsítése érdekében. A kormányoknak – akik még nem tagok – csatlakozniuk kell az EQAR-hoz, és ezen túl a szakterület képviselőiből álló munkacsoportokat kell létrehozniuk a minőségpolitika határokon átnyúló harmonizálása, fejlesztése érdekében.   Az utolsó fejezetben a felsőoktatás és a felsőoktatási minőségbiztosátás általam leglényegesebbnek vélt kapcsolódási pontjait tártam fel a gazdasággal. Ezen belül elsősorban a világ legnevesebb egyetemi rangsorainak és az OECD éves jelentéseinek illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekeztem igazolni egyrészt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlődés között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutattam rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartom továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának  szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az).

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	európai felsőoktatási térség, felsőoktatás, minőségbiztosítási eljárások, minőségbiztosítási rendszer, oktatáspolitika, stakeholder(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 29. 19:43
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 14. 12:19

Actions (login required)

Tétel nézet