A NAFTA újratárgyalásának okai. Avagy mire számíthatnak a tagállamok a USMCA-től?

Kerekes Ádám (2020) A NAFTA újratárgyalásának okai. Avagy mire számíthatnak a tagállamok a USMCA-től? Külkereskedelmi Kar.

	PDF KEREKES ADAM NIO0FR - A NAFTA UJRATARGYALASANAK OKAI AVAGY MIRE SZAMITHATNAK A TAGALLAMOK A USMCA-TOL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Kerekes Adam NIO0FR Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (232kB)

Absztrakt (kivonat)

Donald Trump megválasztásával megváltozott az USA külkereskedelmi politikája, amely a regionális együttműködés irányából a bilaterális együttműködés irányába fordult. Trump többször kritizálta a globalizációt és az USA által korábban kötött külkereskedelmi egyezményeket, amelyek szerinte negatív hatással vannak országa gazdaságára és munkaerőpiacára. Ezek között szerepel a NAFTA is, amelynek hatásairól a mai napig számos vita van pártolói és ellenzői között. Donald Trump, a választási kampányának megfelelően, újra tárgyalta a tagországokkal a NAFTA-t, amely véleménye szerint a „történelem legrosszabb szabadkereskedelmi szerződése”. Az UMSCA tárgyalása során sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy külön-külön megállapodásokat kössön az egyes országokkal, amennyiben nem sikerül közös nevezőre jutnia a másik két országgal. A tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek, és jóval tovább elhúzódtak, mint ahogyan azt tervezte, de végül 2018. november 30-án aláírták az új szerződést. 2019 végén és 2020 elején a felek ratifikálták az UMSCA-t, és implementálták jogrendszerükbe a szükséges jogszabályi változtatásokat. Így a NAFTA az utolsó napjait éli, mert 2020. július 1-én hatályba lép az USMCA, amely helyettesíteni fogja.Az első fejezetben bemutattam a NAFTA-hoz vezető utat. Láthattuk, hogy mik voltak az előzményei, és miként jutottak el a felek a NAFTA létrehozásáig, amely a maga idejében egy rendhagyó szabadkereskedelmi egyezmény volt. A NAFTA-val létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete.A dolgozatban megvizsgáltam a NAFTA hatásait a különböző országokra, és azt, hogy teljesítették-e a hozzájuk fűzött reményeket. Az USA külkereskedelmi forgalma jelentősen nőtt a másik két országgal szemben, amelyekben azonban külkereskedelmi deficithez vezetett. A munkaerőpiaci helyzetet tekintve nem következett be az a masszív munkahely-áthelyezés Mexikóba, amelytől sokan tartottak. Kínának és a technológiai fejlődésnek sokkal nagyobb hatása volt a munkahelyek megszűnésére a feldolgozóiparban az USA-ban. A NAFTA az USA-ban a szakemberek többsége által megjósolt mérsékelten pozitív hatást gyakorolt az ország gazdaságára.Mexikó, mint az egyetlen fejlődő ország a résztvevők között, egy kicsivel többet várt az egyezménytől, de láthattuk, hogy a NAFTA egy lehetőséget kínált, amely megfelelő belpolitikai intézkedések híján nem tudott beteljesülni. Azonban Mexikó számára is a külkereskedelmi forgalom, valamint a beáramló közvetlen külföldi működőtőke tekintetében is jelentős növekedés következett be, amely kétségtelenül segítette az ország fejlődését. Sajnos ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy jelentősen javítson az ország helyzetén, mivel nem sikerült felzárkóznia az USA és Kanada gazdasági szintjéhez képest, azonban ezekért nem a NAFTA a felelős. Sőt, megállapíthatjuk, hogy valószínűleg Mexikó egy kicsit rosszabbul teljesített volna a NAFTA nélkül. Összességében Mexikóban is egy mérsékelt, de pozitív hatást tapasztalhattak a NAFTA-nak köszönhetően.Kanadának sikerült megtartania a pozícióját az USA-val való külkereskedelmi kapcsolatát illetően, azonban valamelyest hátrányosabb helyzetbe került 2001-től Kína és 2015-től Mexikó térnyerése következtében. Mexikóval szemben javultak Kanada külkereskedelmi mutatói, de az összexport és összimport arányát tekintve nem tekinthető jelentősnek. Kanada munkaerőpiacára - hasonlóan, mint az USA esetében - Kínának és a technológiai fejlődésnek nagyobb hatása volt a feldolgozóiparban megszűnő munkahelyekre, mint Mexikónak.Összességében azt mondhatjuk, hogy mindhárom ország esetében enyhén pozitív hatást hozott a NAFTA, és nem teljesültek sem a legborúlátóbb, sem a legmerészebb jóslatok.A harmadik fejezetben bemutattam az USMCA-hez vezető utat, a tárgyalások menetét és a legfontosabb változásokat a NAFTA-hoz képest. A szerződés újratárgyalásának elindításában legfontosabb szerepe Donald Trumpnak van, hiszen eleget téve a választási kampányában tett ígéretének, kezdeményezte az újratárgyalást. Az elsődleges okai között a külkereskedelmi deficit – amely szerinte a NAFTA miatt alakult az USA számára kedvezőtlenül - és a számos megszűnt munkahely szerepeltek. A tárgyalások fenyegetésekkel és feszültségekkel terhelten folytak, amelynek végén mindhárom országnak engednie kellett az előzetes elvárásaihoz képest. Trump bilateralizmus felé fordulását jól mutatja, hogy amikor szemtől-szemben maradt Mexikóval, gyorsan megállapodtak, és azzal fenyegette meg Kanadát, hogy nélküle is szerződést kötnek. Az a tény, hogy Mexikó és Kanada összefogott, és az USA különböző követeléseire egyeztetve reagáltak, eredményesnek bizonyult abban, hogy azok a követelések ne, vagy csak enyhébb változatban kerüljenek be az UMSCA-ba. A legfontosabb változások között vannak: a származási szabályok szigorítása, a szerződés-megszüntetési záradék, a digitális kereskedelem, a munkaügyi és a környezeti rendelkezések. Láthattuk, hogy az új szerződés alapját továbbra is a NAFTA adja, de valóban ráfért egy ráncfelvarrás, hiszen számos olyan dolgot aktualizáltak és illesztettek bele, amelyek mára már megváltoztak, vagy fontos részeivé váltak a külkereskedelemnek. Ilyen például a digitális kereskedelem, a de minimis értékének növelése, az online vámügyintézés, stb. A szerződés szerkezetét átalakították, és a TPP-hez hasonlóan állították össze. Így az egyezmény nem egy másolata a TPP-nek, de nem is egy teljesen újszerű szabadkereskedelmi megállapodás, szemben Trump állításával (Alschner, 2019).Az utolsó fejezetben az UMSCA várható hatásait mutattam be különböző tanulmányokon keresztül. Mivel a NAFTA-ban a külkereskedelem vám és nem vámjellegű akadályai le lettek már bontva, ezért nem várhatunk nagyon nagy változást a NAFTA-hoz képest. Az új szerződésben sok változás inkább kvalitatív, mintsem kvantitatív eltéréseket fog eredményezni. A legnagyobb mennyiségi hatások a származási szabályok szigorításai és a de minimis vámterhek határértékeinek növeléséből adódnak. Még sok a bizonytalanság a megvalósítás tekintetében, és szintén kérdéses az iparági képviselők reakciója a különböző változásokra, amelyek a későbbiekben más hatást eredményezhetnek, mint amilyeneket a tanulmányok vizionáltak. Az eredményeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy az USMCA esetében az elemzők minimális hatást várnak a gazdaságra. A szerződés vesztesének Mexikót tartom, mivel számukra hozza majd a legnagyobb változásokat, ezek teljesítése kihívás elé állíthatja az országot. Győztesnek Donald Trumpot kiálthatjuk ki. Ez a politikai győzelem önbizalmat adhat Trumpnak és a tárgyaló csapatának a későbbi tárgyalásokhoz más országokkal. Az a tény, hogy sikerült megállapodnia a feleknek, egy pozitív hír a világgazdaság számára, hiszen a szerződés megszűnése rengeteg bizonytalanságot hozott volna, amely biztosan negatív hatással lett volna a gazdaságra.Végül kijelenthetjük, hogy a NAFTA nem változtatta meg alapjaiban a résztvevő országok gazdaságát, ahogy előreláthatólag az USMCA sem fogja. Remélhetőleg hosszú távon pozitív hatással lesz az országokra, de a gazdasági környezetnek is fontos szerepe lesz abban, hogy mennyire valósulnak meg a szerződésben lefektetett változtatások. Jelenleg a COVID-19 okozta helyzetből történő kilábalás, ezt követő recesszió, vagy éppen fellendülés időtartama, és a járvány hatásai a mindennapi életünkre, a gazdaságra még kiszámíthatatlanok, de az már bizonyos, hogy negatív irányban rá fogja nyomni bélyegét az USMCA első időszakára, ahogyan a világgazdaság egészére is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Kanada, United States, szabadkereskedelem, világgazdaság, Észak-Amerika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 29. 19:43
Utolsó módosítás:	2020. Nov. 29. 19:43

Actions (login required)

Tétel nézet