A klímaváltozás gazdasági vonatkozásai

Hársfalvai Pálma (2020) A klímaváltozás gazdasági vonatkozásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hársfalvai_PálmaUQ4KV.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF BA_TO_hársfalvai_pálma_uq4kv2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (878kB)

Absztrakt (kivonat)

<p></p><p>Dolgozatom fő eleme, ami köré épültek az egyes fejezetek, korunk egyik legnagyobb problémája, a klímaváltozás. Ám a kutatásaim rávilágítottak arra, hogy ez a legnagyobb problémának csak egy eredménye, hatása, ez a probléma pedig a felelőtlen viselkedés, a jelen fenntarthatatlan gazdasága. Az elmúlt évszázadban kialakult gazdasági növekedés nem vette figyelembe a természet erőforrásainak végességét és azt, hogy ennek a visszafordítása lehetetlen, mérséklése pedig a legoptimálisabb szcenáriót véve legalább ugyanennyi vagy több időt venne igénybe.</p> <p>A dolgozat első pontjaként vizsgált klímaváltozással kapcsolatos kutatásom nem mutatott pozitív fejlődési vonalat: 1950-től kezdve csak nőtt az összkibocsátás, igaz egyes területeken az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg, ám ha figyelembe vesszük a nemzetközi szállításokat, a legnagyobb exportőr, Kína szén-dioxid kibocsátásának exponenciális növekedését, akkor nem mondható, hogy egyes területek, országok vagy egyének kevésbé felelősek a folytonos növekedésért. Ezzel a növekedéssel egyenesen arányosan nőtt a népesség és a kereslet, amit nem tudott a világ kezelni, egyre több területet használtak ki és használtak túl, aminek következtében a természet reprodukciós képessége eltűnt.</p> <p>A nagyvállalatok pedig pont ekkor, amikor nagyütemben kezdtek nőni az üvegházhatású gázok a légkörben, körülbelül 70 évvel ezelőtt, az 1950-es, 1960-as években váltak a kormányokat átívelő multinacionális vállalatokká, a gazdasági és üzleti élet vezetőivé. A felelős vállalati működés, a vállalati társadalmi felelősség eszménye, fogalmának és alapelveinek megfogalmazódása is ebben az időben kezdődött meg, és azóta nagy fejlődésen ment át, ám a terület egyes elemei még mindig meghatározatlanok - ami a terület sokrétűségét és összetettségét is mutatja. A nagyvállalatok CSR tevékenysége több esetben a jótékonyságból már a működésbe és stratégiákba beépült felelősségvállalássá alakult és alakul át, de még leginkább az alakuló fázisában van, még hosszú az út egy olyan piaci, gazdasági élet kialakításáig, amiben minden szereplő felelősséget vállal saját tevékenységéért, és felelősen is viselkedik. Ehhez viszont szükség van egyrészt a társadalom értékrendjének és döntéseinek átalakítására, másrészt az innováció és technológia fejlődésének, kibontakozásának lehetőségére, harmadrészt pedig a változást támogató felekre. A határidő ennek a megteremetésére, viszont vészesen közeleg, hiszen a természet egyre nagyobb jeleket ad a fenntarthatatlan viselkedésünkre, az éghajlatváltozás következtében a különböző katasztrófákkal, a betegségek súlyosbodásával, az erőforrások kimerülésével, az egyenlőtlenségek növekedésével.</p> <p>Erre jött létre az ENSZ a 21. század alapokmányának is nevezett Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszere, ami erre, a fenntarthatatlan növekedés következtében kialakult problémára reagál és megoldásukat 2030-ra tűzte ki a 193 ország. A célok közt szerepel az éghajlatváltozással szembeni fellépés is, ami 5 évvel a célok kitűzése után, és 10 évvel a célok megvalósítása előtt nem mutat jelentős előrelépést, igaz például az EU-s üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 óta csökkenést mutat, ám pont az elmúlt 5 év során ez az érték stagnált. Kérdés, hogy a jelen helyzet, ami a koronavírus következtében alakult ki, hogy fogja befolyásolni a haladást a célok megoldásában, hiszen most még nem látható és érzékelhető gazdasági hatással kell szembenéznie az egész világnak. Az ENSZ főtitkára a Föld napján arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány egy példátlan figyelmeztetés, és a felépülést egy lehetőségnek kell venni egy fenntartható jövő és gazdaság építésére, amit hat pontban összeállított javaslatban foglal össze.<a href="#_ftn1" title="">[1]</a> Ugyanerre a gazdasági felépülésre hívják fel a civil szervezetek is a figyelmet, sőt, a Greenpeace-hez és a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek felé a Magyar Nemzeti Banktól felkérés érkezett konzultáció kezdeményezésére, ami a gazdaság felépülésének fenntarthatóságára irányult.<a href="#_ftn2" title="">[2]</a> Ezzel ismét megmutatkozott az, amit a dolgozatomban is tárgyaltam, hogy a civil szférának milyen jelentős szerepe van a problémák megoldásában és a helyzetek formálásában. Kutatásomban, amiben többek között ezt is mértem, ez az erőteljes hatás nem mutatkozik meg, sem a nonprofit szféra, sem a cégek CSR tevékenysége nem gyakorolt nagy hatást a kiöltőkre. A válaszok alapján jelenleg az egyéni felelősségvállalás és tudatosság nem jelenik meg a legtöbb esetben, annak ellenére, hogy a többség szerint a klímaváltozás a legfontosabb problémák közé tartozik.</p> <p>Összefoglalva, úgy látom, hogy az emberi mohóság elérte azt a szintet, ami már visszafordíthatatlan károkat okozott a földünknek és jelen helyzetben van a legnagyobb szerepe mind a vállalatoknak, mind az egyéneknek és minden piaci szereplőnek a felelősségvállalásban. A multinacionális vállalatoknak, akik naponta több milliárd ember életére vannak közvetlen hatással, a kormányoknak és az összes vezetőnek, hogy összefogva állítsanak olyan kereteket, amiben egy fenntartható gazdaságot lehet teremteni, és az egyéneknek, akik a jövő vezetői lesznek, akik a jövő vezetőire vannak hatással, akik a jövő vezetőit fogják megválasztani.</p> <div><br clear="all" /> <hr align="left" size="1" width="33%" /> <div> <p><a href="#_ftnref1" title="">[1]</a> <a href="http://ffcelok.hu/ensz-fotitkar-fold-napi-uzenete/">http://ffcelok.hu/ensz-fotitkar-fold-napi-uzenete/</a> Letöltve:2020.05.15.</p> </div> <div> <p><a href="#_ftnref2" title="">[2]</a><a href="https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7032/hogyan-zolditsuk-a-gazdasagot-a-jarvany-utan/">https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7032/hogyan-zolditsuk-a-gazdasagot-a-jarvany-utan/</a> Letöltve:2020.05.15.</p> </div> </div><br />

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	civil szféra, CSR, felelősségvállalás, klímaváltozás, SDG
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:45
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:17

Actions (login required)

Tétel nézet