A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és az adóék alakulásának vizsgálata

Timár Bence (2020) A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és az adóék alakulásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Timár Bence szakdolgozat FD7ERT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF nyilatkozat saját munkáról fd7ert.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (900kB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus FD7ERT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (310kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p><i>Az összefoglalás</i></p> <p>A kutatás témájának aktualitása, hogy a magyar adótörvény-rendszer rendeletei segítségével a munkavállalók jövedelméhez kapcsolódó közterhek sajátosságait mutatja be részleteiben. Az elméleti részben fény derül arra, hogy már az őskor óta alkalmazták a közösségi hozzájárulásokat, ahogyan a törzs tagjai önkéntes közreműködésként adóval járultak hozzá a törzsi közösség fenntartásához. Megtanulhattuk, ahogyan az ókori görög állam már ekkoriban is az igényeknek megfelelően manipulálta az adókkal és piaci árakkal a termelőket, arra kötelezve őket, hogy drágábban adják a terményt a szokásosnál, ennek következtében a megmaradt többlet az államkincstárba vándorolhatott. Az ókorban alapozódtak meg a mai adórendszerek működési vezérelvei. Ezen alapelvek fejlődését a magyar királyok példáin keresztül egészen a második világháború végéig színes példákon keresztül figyelhetjük meg.</p> <p>A rendszerváltás utáni, Magyar Köztársaság aktuális munkavállalóit és munkáltatóit terhelő adók és járulékok bemutatására sorban felépítve egyesével került sor. A beszámoló során sort kerítettem az újonnan bevezetett koronavírus járvánnyal kapcsolatos intézkedések közterhekre vonatkozó rendeleteire is. Ezek nyújtottak később alapot a hipotézis felállításához és a kutatás elkészítéséhez. A közterhek megismertetésén kívül kifejtésre került az adóék fogalma, mint összes közteher, és a munkáltató teljes bérköltségének hányadosa, ami később a kutatáshoz szükséges modell számítás alapjaként szolgált.</p> <p>A kutatás céljául vettem a 2020 márciusában életbe lépett közterhekkel kapcsolatos változtatások munkáltatókra és az államra való gazdasági hatásainak vizsgálatát. A kutatás fókuszában a 61/2020. kormányrendelet szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változtatás áll. A hipotéziseket alapvető adózási összefüggések alkalmazásával fogalmaztam meg. </p> <p>A kutatás hipotézise: A munkáltatók szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségének ideiglenes felfüggesztése eredményeként a munkáltatók kevésbé alkalmazzák a leépítéseket, a költségek csökkentése érdekében.</p> <p>A kutatás módszertanának bemutatása során a szekunder adatgyűjtési módszer alkalmazását választottam, mivel egy központi intézkedéseken alapuló, több vállalkozást és munkavállalót érintő általános témakörről van szó. A PESTEL modell elemei segítségével feltérképezésre kerültek a 2018-as évtől napjainkig a kutatás tárgyához leginkább kapcsolódó makro-környezeti tényezők. Az inflációs, GDP és munkanélküliségi adatsorokat nyílt statisztikai rendszerekből kinyerve felvázolásra került Magyarország gazdasági helyzete a koronavírus járvány gazdasági hatásainak figyelembevételével. Az adatok arra adtak következtetést, hogy a járványhelyzetből fakadó gazdasági hátrányok önmagukban nem károsították a Magyarországi munkáltatók helyzetét, viszont a vírus terjedése érdekében tett lépések némely nemzetgazdasági ágakra negatív, másokra pedig pozitív hatást gyakoroltak, attól függően, hogy korlátozás vagy kedvezmény került bevezetésre. </p> <p>Az egyik ilyen kedvezményt (61/2020. (III. 23.) kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról) a Citibank Europe Plc Magyarországi fióktelepének példáján keresztül vezettem le, persze először a cég hátterének bemutatásával kezdtem, majd a kiegészítő mellékletéből kinyert személyi jellegű ráfordításainak felvázolásával folytattam a kutatást. A cél az volt, hogy a meglévő 2018-as adatokból az inflációs növekedés és a nyugdíjjak kifizetésének növekedési ütemével arányosan egy 2020-as bruttó bérköltség becslést készítsek. Az előbbi két adatot minden más változatlansága nélkül vettem figyelembe. A kutatás eredményeképpen megkapjuk, hogy a 2020-as évre a szociális hozzájárulási adókötelezettség mentességének igénybevételével 22,4242%-kal kevesebb Szoho-t kell fizetnie a Citinek. </p> <p>A hipotézis alátámasztását illetően a Ksh 2020-as év eleji alkalmazásban állók létszámát összesítő adattáblázat segítségével szemléltettem, hogy a világjárvány hatására összességében nem került sor drasztikus méretű elbocsátásokra egyik szférában sem, a kormány gyors adópolitikai reakciójának köszönhetően, és mivel korona vírus gazdasági velejárói nem minden ágazatra voltak negatív hatással. Negatív hatásnak tudható be például az a kormányrendelet, ami a kereskedelem, vendéglátóipar és a rekreációs elfoglaltságokkal kapcsolatos szolgáltatásokat korlátozza a járvány terjedésének megelőzése érdekében. Megállapítottam, hogy azok a nemzetgazdasági ágazatok fogják a piac húzóerejét adni, amelyekre az ilyesféle korlátozások nincsennek hatással. Ilyen például az ipar, vagy a pénzügyi szolgáltatók. Ezen ágazatok továbbá a 62/2020-as kormányrendelet szociális hozzájárulási kedvezmény adómentességét is alkalmazhatják, ezzel tovább erősítve gazdasági húzóerejüket. </p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adótörvény(ek), adózás, állami pénzügyek, EU pénzügyei
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:45
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:17

Actions (login required)

Tétel nézet