A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és az adóék alakulásának vizsgálata

Timár Bence (2020) A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és az adóék alakulásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Timár Bence szakdolgozat FD7ERT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF nyilatkozat saját munkáról fd7ert.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (900kB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus FD7ERT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (310kB)

Absztrakt (kivonat)

Az összefoglalásA kutatás témájának aktualitása, hogya magyar adótörvény-rendszer rendeletei segítségével a munkavállalókjövedelméhez kapcsolódó közterhek sajátosságait mutatja be részleteiben. Azelméleti részben fény derül arra, hogy már az őskor óta alkalmazták a közösségihozzájárulásokat, ahogyan a törzs tagjai önkéntes közreműködésként adóvaljárultak hozzá a törzsi közösség fenntartásához. Megtanulhattuk, ahogyan azókori görög állam már ekkoriban is az igényeknek megfelelően manipulálta azadókkal és piaci árakkal a termelőket, arra kötelezve őket, hogy drágábbanadják a terményt a szokásosnál, ennek következtében a megmaradt többlet azállamkincstárba vándorolhatott. Az ókorban alapozódtak meg a mai adórendszerekműködési vezérelvei. Ezen alapelvek fejlődését a magyar királyok példáinkeresztül egészen a második világháború végéig színes példákon keresztülfigyelhetjük meg.A rendszerváltás utáni, MagyarKöztársaság aktuális munkavállalóit és munkáltatóit terhelő adók és járulékokbemutatására sorban felépítve egyesével került sor. A beszámoló során sortkerítettem az újonnan bevezetett koronavírus járvánnyal kapcsolatosintézkedések közterhekre vonatkozó rendeleteire is. Ezek nyújtottak későbbalapot a hipotézis felállításához és a kutatás elkészítéséhez. A közterhekmegismertetésén kívül kifejtésre került az adóék fogalma, mint összes közteher,és a munkáltató teljes bérköltségének hányadosa, ami később a kutatáshozszükséges modell számítás alapjaként szolgált.A kutatás céljául vettem a 2020márciusában életbe lépett közterhekkel kapcsolatos változtatások munkáltatókraés az államra való gazdasági hatásainak vizsgálatát. A kutatás fókuszában a61/2020. kormányrendelet szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változtatásáll. A hipotéziseket alapvető adózási összefüggések alkalmazásával fogalmaztammeg. A kutatás hipotézise: A munkáltatókszociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségének ideiglenesfelfüggesztése eredményeként a munkáltatók kevésbé alkalmazzák a leépítéseket,a költségek csökkentése érdekében.A kutatás módszertanának bemutatásasorán a szekunder adatgyűjtési módszer alkalmazását választottam, mivel egyközponti intézkedéseken alapuló, több vállalkozást és munkavállalót érintőáltalános témakörről van szó. A PESTEL modell elemei segítségével feltérképezésrekerültek a 2018-as évtől napjainkig a kutatás tárgyához leginkább kapcsolódómakro-környezeti tényezők. Az inflációs, GDP és munkanélküliségi adatsorokatnyílt statisztikai rendszerekből kinyerve felvázolásra került Magyarországgazdasági helyzete a koronavírus járvány gazdasági hatásainakfigyelembevételével. Az adatok arra adtak következtetést, hogy ajárványhelyzetből fakadó gazdasági hátrányok önmagukban nem károsították aMagyarországi munkáltatók helyzetét, viszont a vírus terjedése érdekében tettlépések némely nemzetgazdasági ágakra negatív, másokra pedig pozitív hatástgyakoroltak, attól függően, hogy korlátozás vagy kedvezmény került bevezetésre.Az egyik ilyen kedvezményt (61/2020. (III. 23.) kormányrendelet a szociálishozzájárulási adóról) a Citibank Europe Plc Magyarországi fióktelepénekpéldáján keresztül vezettem le, persze először a cég hátterének bemutatásávalkezdtem, majd a kiegészítő mellékletéből kinyert személyi jellegűráfordításainak felvázolásával folytattam a kutatást. A cél az volt, hogy ameglévő 2018-as adatokból az inflációs növekedés és a nyugdíjjak kifizetéséneknövekedési ütemével arányosan egy 2020-as bruttó bérköltség becslést készítsek.Az előbbi két adatot minden más változatlansága nélkül vettem figyelembe. Akutatás eredményeképpen megkapjuk, hogy a 2020-as évre a szociálishozzájárulási adókötelezettség mentességének igénybevételével 22,4242%-kalkevesebb Szoho-t kell fizetnie a Citinek. A hipotézis alátámasztását illetően aKsh 2020-as év eleji alkalmazásban állók létszámátösszesítő adattáblázat segítségével szemléltettem, hogy a világjárvány hatásáraösszességében nem került sor drasztikus méretű elbocsátásokra egyik szférábansem, a kormány gyors adópolitikai reakciójának köszönhetően, és mivel korona vírusgazdasági velejárói nem minden ágazatra voltak negatív hatással. Negatívhatásnak tudható be például az a kormányrendelet, ami a kereskedelem,vendéglátóipar és a rekreációs elfoglaltságokkal kapcsolatos szolgáltatásokatkorlátozza a járvány terjedésének megelőzése érdekében. Megállapítottam, hogyazok a nemzetgazdasági ágazatok fogják a piac húzóerejét adni, amelyekre azilyesféle korlátozások nincsennek hatással. Ilyen például az ipar, vagy apénzügyi szolgáltatók. Ezen ágazatok továbbá a 62/2020-as kormányrendeletszociális hozzájárulási kedvezmény adómentességét is alkalmazhatják, ezzeltovább erősítve gazdasági húzóerejüket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adótörvény(ek), adózás, állami pénzügyek, EU pénzügyei
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:45
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:17

Actions (login required)

Tétel nézet