Digitális aláírások szerepe és funkciója a 21. században

Halupka Balázs (2020) Digitális aláírások szerepe és funkciója a 21. században. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Digitális aláírások szerepe és funkciója a 21. században.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Halupka_Balázs_Y36TQ3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (350kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>2019 év elején kezdtem dolgozni egy Digitális Aláírásokkal foglalkozó cégnél, így ez a téma tűnt a leg logikusabbnak a választásomat illetően.<br>A digitális térhódításnak köszönhetően jöhetett lehetővé ez a szolgáltatás is és a jelenlegi helyzetet illetően elmondható, hogy a digitális aláírásra most van a leginkább szükség. A koronavírus járvány okozta vészhelyzeti intézkedések idején sokkal egyszerűbb dolga lenne mindenkinek az ügyei intézésében, ha rendelkezne mindenki megfelelő ismerettel, digitális hátérrel, elektronikus aláírással és ténylegesen elkerülhető lenne szinte minden személyes interakció.<br>A digitális aláírásának terjedését nagymértékben segítette az EU is és így megteremtésre kerülhetett az egységes digitális piac is. Az unió segítségével az áruk szabadon áramolhatnak, a személyek kényelmesen utazhatnak az Európai Unión belül. És az EU tette lehetővé azt is, hogy a digitális szolgáltatások is átnyúlhassanak a tagállamok között egy uniós rendelet segítségével, az eIDAS segítségével.<br>Az EU nagy figyelmet fordít az adatok biztonságára (pl. GDPR), ezért további intézkedéseket is tettek. A rendszerek biztonsága, üzemeltetése és az incidensekre történő reakciót illetően az uniós Közös közleménye foglalkozik a digitális biztonság érdekében. Ezek mind szükséges lépések, hogy az ügyfél nagyobb biztonságban tudhassa az adatait még akkor is, ha egy másik ország kezeli azokat, hiszen rendeleti szinten van szabályozva, hogy a tagállamok miként kezeljék. A CEF is központi szerepet tölt be az unión belüli egységes digitális megvalósításért.<br>Magyarország még azonosítás szempontból hátrányban van, de a koronavírus miatt most új lehetőséget teremtett egy Kormányrendelet, legalábbis átmenetileg biztos. A bizalmi szolgáltatók működését az Eüt törvény szabályozza.<br>Alapvetően három digitális szint lehetséges, ezek pedig a minősített, minősítetten alapú fokozott és a fokozott aláírás, melyek közül a legmagasabb joghatással a minősített aláírás rendelkezik, ez már EU-s szinten is saját kezű aláírással egyenértékű.<br>A szakdolgozatban kitértem a digitális aláírások alapjára is, mert a minimális alap összefoglalását szükségesnek tartottam. Így ismertetésre került, hogy milyen matematikai alapokon nyugszik, és hogy milyen paraméterekkel rendelkeznek a függvények, algoritmusok.<br>Egy ősi titkosítási problémára a kettős kulcsú titkosítás ad megoldást. Viszont így másik probléma jelentkezett, amire a PKI (nyilvános kulcsú infrastruktúra) adott megoldást a kulcsok birtoklásának kérdését. A folyamatba egy harmadik, megbízható fél lett bevonva, a hitelesítés szolgáltató azért, hogy igazolást adjon ki a személy által bemutatott publikus kulcsról, ez a szabványosított tanúsítvány. Egy hitelesítés szolgáltató hatóságilag felügyelt és szabályozottan működik. Itt fontos megjegyezni PKI szempontjából, hogy a jog is elismerte, azaz így a digitális dokumentum jogi erővel is rendelkezhet.<br>Megismerhettük a digitális aláírás folyamatát, ellenőrzését és a titkosítását, a digitális aláírások típusaival, formátumaival és szintjeivel. A digitális aláírás terjedésének segítségében szintén nagy szerepet játszik az EU Bizottság 2015/1506 végrehajtási határozata, ami beemeli a jogrendben az ETSI szerinti eIDAS formátumokat, vagyis a XAdES, PAdES, CAdES, és ASIC formátumokat, így ezeket a hivataloknak kötelezően el kell fogadniuk.<br>Az ötödik fejezetben egy korábban már lezárt, de hasznos projektet vettünk újra elő, hogy bemutassunk egy PKI alapokon működő fizeti megoldást. A projekt alapötlete az volt, hogy hogyan lehetne megkönnyíteni az e-számlák, proforma e-számlák kifizetését. A terv szerint az elektronikus aláírás képben került volna elhelyezésre egy link és/vagy egy QR kód, ami egyből a kártyás fizetési felületre irányítja böngészőből vagy mobil applikáció segítségével. Végül a projekt nem lett több okból se megvalósítva. Az egyik ok, hogy nem volt stabil jogi szabályozás, nem létezett az azonnali fizetési rendszerszer, illetve hogy megjelent olyan HSM a piacon, ami lehetőséget nyitott egy jövedelmezőbb és nagyobb volumenű minősített felhőalapú szolgáltatás megvalósításához, aminek fejlesztése jelenleg is zajlik. A projekt felülvizsgálása közben kiderült az is, hogy már nem éri meg.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	banki informatika, banki rendszerek, digitális aláírás, digitális identitás, digitális technológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:44
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:16

Actions (login required)

Tétel nézet