Ipar 4.0 alapú üzleti modell innováció

Birkás Evelin (2020) Ipar 4.0 alapú üzleti modell innováció. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Birkás Evelin Ipar 4.0 alapú üzleti modell innováció szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (12MB)
	PDF Kérdőív.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF BA_TO_birkás_evelin_s1aw2f.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (382kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjaink versenypiaci környezetbencsak azok a magyar termelő ipari vállalkozások tudják majd megőrizni ésfejleszteni piaci pozícióikat, amelyek Ipar 4.0 technológiai eszközöketintegrálnak a gyártási folyamataikba. A negyedik ipari forradalomkövetkezményeként nemcsak a gyártást, hanem a logisztikai folyamatokat isteljesen át kell alakítani, az eddig alkalmazott elkülönült folyamatok helyettegy széles körűen integrált, magas fokon automatizált-robotizált ésköltséghatékonyan optimalizált, intenzíven koordinált autonóm termelésiegységet kell alkotniuk egyrészt az egyes gyárakon belül, másrészt azegyüttműködő gyárak között. Ezeket a folyamatokat gyártásirányítási és termeléstervezési(MES) informatikai rendszerrel szükséges vezérelni, integrálva egyvállalatirányítási (ERP) rendszerrel a vállalati folyamatok vezetői szintűmenedzseléséhez és a valós idejű döntéstámogatáshoz. Az így digitalizált vállalatirendszerek hatására hatékony módon meg kell változtatni a kapcsolatot agyártók, a beszállítók és a megrendelők között. Az új, digitalizált kapcsolati ésegyüttműködési szintre emelten kollaboráló vállalatok így kapcsolódni tudnakglobális értékláncokba integrálódni és ezek az értékláncok fognak versenyezniegymással, nem úgy, mint jelenleg, az egyes értékláncok egyes vállalataiként. A megrendeléseken alapulóanvezérelt „okos” gyár önmaga alakítja flexibilisen a gyártástervezést ésirányítja a gyártási folyamatokat, s az Ipar 4.0 technológia eszközein és avállalatirányítási  rendszerekenkeresztül létre kell hozni a teljes ellátási és értékláncban együttműködővállaltok közötti horizontális integrációt. A horizontális integrációlétesítéséhez szükség van az „okos gyár” kiber-fizikai rendszeréneklétesítésére is, amelyben ember-gép és gép-gép kommunikációk eredménye révén,továbbá a termelési rendszerből kapott és feldolgozott adatok és folyamatokdigitális leképeződése útján vertikális integrációt kell kialakítani. Az értékláncot alkotó vállalatokfizikailag ugyan egymástól távol is lehetnek, de az Ipar 4.0 technológiaeszközei révén integrálódásuk horizontálisan és vertikálisan is létre kellhozni a magyar termelő feldolgozóipari vállalkozások magas hozzáadottértékénekés a versenyképességének biztosítására.A vállalatok jövőbeniversenyképességének kialakításához az Ipar 4.0 digitális gyártás, iparidigitalizáció intenzív fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi versenyhátrányleküzdéséhez. A referenciaként választott német példa látványosanreprezentálja, hogy a magyar feldolgozóipari vállalatok versenyképességét azegyre magasabb szinten fejlesztett ipari digitalizáció megvalósítása tudjaelősegíteni.A magyar termelő feldolgozóiparivállaltoknak a vevői és megrendelői igényeken alapuló, a hozzáadott értéketjelentősen növelni tudó innovatív termék-, és Ipar 4.0 alapú technológiaifejlesztéseket szükséges megvalósítaniuk a hosszútávú versenyképességükmegalapozására. Ennek kialakításához hatékony támogatást nyújthat apartnereiktől adaptálható technológiai transzferek beépítése a gyártásifolyamataikba, továbbá a K+F+I fejlesztéseket lehetővé együttműködésekkialakítása.A hazai feldolgozóipari vállaltokversenyképesség növelő eszközei az „okos” gyártástechnológiai folyamatok,amelyek bevezetéséve révén hatékonyság növelés és költségmegtakarítás érhetőel. A digitalizált termelést magasszintre emeli vállalatirányítási, továbbá a gyártástervezés és termelés ütemezésIT rendszerek bevezetése és használata, mert ezek segítségével eredményesenösszehangolhatók a vevői megrendelések, s ezt támogatandóan általuk avállalatok képesek megosztani a gyártási és termék információs adatokat abeszállítói és megrendelői partnereikkel. A hatékonyan tervezett gyártásifolyamatokat támogatni tudják a szükséges karbantartási műveleteket előrejelzőmódon szenzoros méréseken és adatfeldolgozó algoritmusok eredményein alapulóprediktív karbantartási rendszerek, csökkentve így a szükséges javításiállásidőket és a növelve a gyártósorok kapacitás kihasználását. A versenyképesség növelésecéljából kiemelkedően fontos a megrendelőkkel történő digitalizáltadatkapcsolat tartás és integrált logisztikai rendszerek kialakítása és/vagyfejlesztése. A vállalatok vevői és amegrendelői részéről egyre nagyobb igény fog mutatkozni egyedi, kis sorozatútermékeknek tömeggyártás szintű hatékonysággal és költségszinttel megköveteltelőállításával, így ezek teljesítéséhez elengedhetetlen az értékláncokbaintegrálódott működés és az Ipar 4.0 digitális gyártástechnológiák bevezetése ajövőbeni versenyképesség biztosításához.Szakdolgozatom keretében onlinekérdőíves kutatást végeztem arra irányulóan, hogy milyen érettségi szintenvalósítottak meg az Ipar 4.0 fejlesztéseket ipari digitalizáció területén. Az elvégzett szakirodalmi ésszakmai forrásanyagok értékelése azt mutatta, hogy a célcsoport vállalatokesetében termelési folyamatok során viszonylag alacsony a keletkező hozzáadottérték és a termelékenység színvonala, ennek következményeként a vállalatoktermelési folyamatai nincsenek optimalizálva, hiányzik a gyártási folyamatokipari digitalizációja és automatizációja, továbbá az IT alapú irányításirendszerek.Mivel a szekunder forrásokfeldolgozása azt vetítette elő, hogy a magyar termelő feldolgozóipari vállaltokjelentős elmaradásban vannak az ezen a területen tevékenykedő hasonló németvállaltokkal szemben, így felállítottam hipotéziseimet, majd erre acélcsoportra célzottam 188 vállalatnak küldtem meg kitöltésre az Ipar 4.0kompetenciáikat felmérő kérdőívemet, melyre válaszként 27 cég küldte visszakitöltve azt. Az online kérdőívem kérdéseit nemcsak a hipotéziseim alátámasztása vagy megcáfolása céljából állítottam össze,hanem az azokra kapott válaszokat tartalmazó adatokkal az üzleti innovációsmodellek közé sorolható CANVAS és VDMA üzleti modellek felállítása ésértékelése céljából. Az üzleti modell elemzést azértkészítettem, mert meglátásom szerint, ha egy vállalat a kettő közül bármelyiketaz eleimeinek megfelelő módon összeállítja akkor nagyobb esélye van arra, hogynövelni tudja a célközönségét, illetve a versenyképessége javuljon és aversenytársaival szemben előnyösebb piaci pozícióhoz jusson, így a kapottadatok alapján elvégzett modellek felállítás és értékelése helyzetképet tudadni a válaszadó célcsoport vállatok ezirányú kompetenciáiról.A CANVAS és VDMA üzleti modellekfelállításának, továbbá a statisztikai elemzés keretében elvégzet onlinekérdőív adatfeldolgozásaim - melyeket a szakdolgozatom „Kutatás elemzése”fejezetében mutattam be - eredményei igazolták és alátámasztották a szekunderkutatás területén levont következtetéseimet.A magyar termelő feldolgozóiparivállalatoknak a jövőbeni versenyképességük megteremtéséhez az Ipar 4.0digitális gyártás és ipari digitalizációs technológiák intenzív fejlesztéseelengedhetetlenül szükséges, amely a kulcsa magasabb hozzáadott értékelőállításának, a termelés egyedi tömeggyártás szintű költséghatékonyságranövelésének és az ipari digitalizáción alapulóan szerveződő nemzetköziértékláncokba integrálódásnak, melyet a stratégiailag jól felépített üzletimodell bevezetése is támogathat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	feldolgozóipar, ipar 4.0, ipari digitalizáció, ipari forradalmak, üzleti modellek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:44
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:15

Actions (login required)

Tétel nézet