Béndek József (2020) A kisvállalkozás társadalmi beágyazottsága. Családi vállalkozás. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
A kisvállalkozás társadalmi beágyazottsága. Családi vállalkozás..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Témavázlat és Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (232kB) |
Absztrakt (kivonat)
<p></p><p>A témám választásának a hátterében a családi vállalkozásaink állnak. Szüleim a munkájuk mellett párhuzamosan építgették a családi vállalkozásainkat is, mára pedig már teljes állásban vállalkozói tevékenységet folytatnak. Folyamatosan a részese voltam és vagyok a cégekkel kapcsolatos folyamatoknak gyerekkorom óta, így belelátásom nyílt egy kis családi vállalkozás mindennapjaiba. Ez volt a fő motivációm a téma választásakor.</p> <p>Dolgozatom elméleti részében a kisvállalkozások és családi vállalkozások hátterét tárom fel, valamint a számviteli szolgáltatást nyújtó cégek helyzetét a digitalizáció korában, különösképpen a magyar piacot tekintve.</p> <p>Több mint 700 ezer kis- és középvállalkozás van ma Magyarországon, hazánkban a KKV-k ágazati megoszlása szerint körülbelül a háromnegyedük a szolgáltatási szektorban tevékenykedik, így magasan ez a legelterjedtebb ágazat. Magyarországon a vállalatok 70 százaléka családi tulajdonban van ez körülbelül 30.000-34.000 vállalkozás jelent, bár nehéz erre vonatkozóan pontos adatokkal szolgálni a családi vállalkozás pontos meghatározása miatt.</p> <p>Bár jelenleg növekedés jellemző ebben a szegmensben, számos rizikófaktor van jelen. Egy tipikus kihívás, ami különösen a családi vállalkozásokra jellemző, az a generációváltás kérdése. A másik fő tipikus kihívás, amellyel szembe kell nézniük a családi vállalkozásoknak, a professzionalizáció kérdése.</p> <p>Ezt követően a fő veszélyeket és lehetőségeket mutatom be a kisvállalkozások esetében. A felsorolt elemek adott esetben hátráltató tényezők lehetnek egy sikeres vállalkozás esetében, azonban megfelelően menedzselve őket lehetőségekké alakulhatnak. Ilyenek a növekedéssel <span style="font-size: 0.9375rem;">járó problémák kezelése, az új dolgozók bevonása, a kereslet-kínálat helyes felmérése, a differenciálás, egy színvonalas arculat kialakítása, a folyamatos innováció, a megfelelő értékesítési/eladási stratégia kiépítése, a vállalatközi kapcsolatok és a potenciális fogyasztók elérése, a szakemberek bevonása és a folyamatos teljesítményértékelés.</span></p> <p>Ezt követően a számviteli szektorra térek ki. Magyarországon jelenleg megközelítőleg 50.000 bejegyzett könyvviteli szolgáltatást végző személy van. A könyvvitel folyamatosan reagál az információs igények változására és a mai napig jelentős változásokon megy keresztül. Ma a technikai fejlődés következő lépcsőjén állunk, ahol a könyvelést az elektronikai adatfeldolgozással lehet kombinálni. A digitalizáció megjelenésével a számviteli szolgáltatók is új kihívások elé néznek. A digitalizációnak rendkívül fontos szerepe van a mai világban az adatfeldolgozásban, adattárolásban és adattovábbításban, mert a különböző formában és helyszínen tárolt adatokat hasonló hatékonysággal lehet módosítás vagy beavatkozás nélkül felhasználni. A könyvelési és könyvvizsgálói munka manapság a legtöbb helyen már automatizált folyamatok révén valósul meg, mely csak informatikai eszközök használatával végezhető el, és ez a tendencia a jövőben is csak növekedni fog.</p> <p>A következő részben a szolgáltatásmarketing- és menedzsmentre térek ki. Említésre kerülnek a különféle csoportosításai és a jellegükből adódó csoportosítások. Bemutatásra kerül továbbá a HIPI-elv is, mint a szolgáltatásmarketing legfontosabb tétele, valamint a szolgáltatásminőség különböző megközelítési. A Rés-modell is bemutatásra kerül dolgozatomban. A Rés-modell egy többdimenziós kutatási modell, mely a fogyasztók potenciális elvárásait és igényeit hivatott kimutatni a szolgáltatásminőség öt dimenziója mentén. A modell alapján a vevőnek a szolgáltatással szemben támasztott elvárásai háromféle szempont alapján történnek: mások véleményéből, a vevő egyéni igényeiből és korábbi tapasztalataiból.</p> <p>A kutatási folyamat során primer kutatást alkalmaztam, mely során a vállalat ügyfeleinek küldtem ki elektronikusan kérdőívet, illetve a cég vezetőjével készítettem mélyinterjút. A kutatás célja a saját családi könyvelő iroda fenntarthatóvá tétele, hogy hogyan lehet működőképes a 21. század változó kihívásai közepette, és a felmérés eredményeinek tükrében javaslatok kidolgozása a cég továbbfejlesztésére. A kutatás során a vállalkozás ügyfeleit az elvárásaikkal, tapasztalataikkal kapcsolatban kérdeztem.<span style="font-size: 0.9375rem;"> </span><span style="font-size: 0.9375rem;">A kutatási kérdések kitértek általánosan az ügyfelek könyvelőirodával szemben támasztott elvárásaikra, illetve a családi könyvelőirodával való együttműködés során tapasztalt jelenségekre. </span><span style="font-size: 0.9375rem;">A vizsgálat tartalma szerint a cégvezetőtől konkrét tényeket, információkat szereztem, míg az ügyfelektől véleményeket, reakciókat gyűjtöttem, azaz két fázisból állt a primer kutatás. Első </span><span style="font-size: 0.9375rem;">része egy kvantitatív kutatás volt, tehát számszerű eredményekre voltam kíváncsi, a vállalat ügyfeleit kérdeztem, illetve kértem, hogy értékeljék, véleményezzék a könyvelőiroda különböző aspektusait, szolgáltatásait, melyeket statisztikai módszerekkel elemeztem. Az adatgyűjtés kérdőíves megkérdezés volt CAWI, azaz online formában.</span></p> <p>A primer kutatás második része kvalitatív jellegű volt. Jellegét tekintve egy mélyinterjú készült a cég vezetőjével. A cégvezetőnek feltett kérdésekben a véleményére voltam kíváncsi a cég helyzetét illetően, illetve arra irányultak a kérdések, hogy mélyebben megértsem a gondolkodásmódját és döntéseit a vállalatot illetően. Előre megtervezett irányított kérdések voltak, hogy biztosítsam az interjú folyamatosságát és az információszerzést, a válaszadás és a megkérdezési folyamat azonban kötetlen volt.</p> <p>A kutatási kérdések öt fő témakör köré csoportosultak: mik az ügyfeleink igényei, milyen trendek mutatkoznak meg, milyen követelményeket támaszt a digitalizáció, melyek a legfontosabb ügyfélelvárások, és milyen új üzleti modell életképes e téren. A kutatási elemzés többnyire a cégvezető és az ügyfelek által küldött válaszok közti hasonlóságokra/különbségekre fókuszál. A kutatás lezajlását követően a beérkező eredmények összegyűjtése, rendszerezése és elemzése következett.</p> <p>A kutatás konklúziójaként egyértelműen elmondható, hogy a vállalat általánosságban jó kapcsolatot ápol az ügyfeleivel, azok döntő részt elégedettek. Többnyire magánvállalkozásokból, családi vállalkozásokból áll az ügyfélkör, méretüket tekintve teljes mértékben vegyes a kép, az egészen kicsi egy-két főt foglalkoztató cégek mellett 50+ fős vállalatok könyvelését is folytatja a cég. Az ügyfélkört a könyvelőiroda folyamatosan építette fel, a kezdetektől a mai napig egy egyenletes növekedés tapasztalható az ügyfelek létszámát illetően. További növekedés várható, így kérdés, hogy mikor lesz szükség új munkatársak felvételére, hogy továbbra is magas szinten tudják ellátni feladataikat. <span style="font-size: 0.9375rem;">Főként szájról-szájra terjedő ismeretség útján jut újabb ügyfelekhez az iroda, ezt igyekeznek a jövőben fejleszteni az online jelenléttel, melynek első jelei már tapasztalhatóak. </span><span style="font-size: 0.9375rem;">Vannak persze olyan területek melyeket érdemes lehet fejleszteni, azonban színvonalat tekintve kiemelkedő minőségét nyújt a vállalat az ügyfelek visszajelzései alapján, ez tekinthető talán a cég fő erősségének. A megbízhatóságot tartják emellett az ügyfelek egyrészt a legfontosabb szempontnak egy könyvelőirodánál, illetve az iroda másik erősségének. Lévén a többi fő szempontot (segítőkészség, rugalmasság, kommunikáció) is magas színvonalúra értékelték az ügyfelek, általánosságban elmondható, hogy a könyvelőiroda magas színvonalú szolgáltatást nyújt. Apróbb hiányosságok, hibák azonban előkerültek a kérdőíves megkérdezés során, ezeket szükséges javítani, fejleszteni.</span></p> <p>A beérkező válaszok alapján is egyértelműen kiderült, hogy a számviteli szolgáltatások területét is elérte a digitalizáció, és lépések szükségesek minden vállalatnál, mely versenyképes kíván maradni.</p><br>
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Gazdálkodási és menedzsment (BA)
Konzulens(ek)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | családi vállalkozás(ok), kisvállalkozások, könyvviteli szolgáltatás, könyvviteli szolgáltatás - könyvelőiroda, üzleti modellek |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2020. Nov. 27. 04:43 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 11:12 |
Actions (login required)
Tétel nézet |