KKV KONTRA NAGYVÁLLALAT Adózási formák, különbségek, lehetőségek

Helfenbein Krisztina Katalin (2020) KKV KONTRA NAGYVÁLLALAT Adózási formák, különbségek, lehetőségek. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF NyilasneHelfenbeinKrisztina_AXDHRF_PU_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF NyilasneHelfenbeinKrisztina_AXDHRF_osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (394kB)

Absztrakt (kivonat)

<p>Összefoglalás</p><p><br /></p><p>Azzal mindenki egyetért, hogy az adófizetés nem kellemes, de szükségszerű kötelezettség, amelyet minden adóalanynak meg is kell tennie. Meg kell értenünk, hogy adófizetés nélkül nem működik az állami költségvetési újraelosztás, ezáltal nem működik a gazdaság. Mindezek jobb átláthatósága érdekében szakdolgozatom legelején az adó fogalmával, jellemzőivel foglalkoztam, majd bemutattam Magyarország adórendszerének lényegét, az adófizetés menetét.</p><p><br /></p><p>Dolgozatom fő célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljam a kis- és középvállalatok számára 2013-ban bevezetett új, egyszerűsített adózási forma, a kisvállalati adó (KIVA) valójában mennyi könnyítést, megtakarítást jelent a vállalkozások számára, illetve hogy ezzel párhuzamosan a nagyvállalatok milyen kedvezményekkel, adócsökkentési lehetőségekkel tudnak élni. Ehhez első körben szükséges volt bemutatni kis- és középvállalatok jellemzőit, besorolási feltételeit, illetve meg kellett határoznom, hogy mely vállalkozások milyen feltételek mellett választhatják a kisvállalati adó hatálya alatti adózást. </p><p><br /></p><p>A kisvállalati adót olyan zártkörűen működő részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, közkereseti társaságok választhatják, amelyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladja meg az 50 főt, éves nettó árbevételük és mérlegfőösszegük nem haladja meg az 1 milliárd forintot. Vizsgáltam, hogy a kisvállalati adó milyen változásokon ment keresztül az évek során, illetve, hogy ezek a módosítások, könnyítések hogyan vonzották be a vállalkozói réteg egyre nagyobb százalékát. Vizsgáltam, hogyan nő évről évre a kisvállalati adó alatt adózók száma, és ezzel a növekedéssel egyidőben változik-e a KKV szektor termelékenysége, hozzáadott értéke. </p><p><br /></p><p>Ahhoz, hogy megértsük az egyes adózási formák működését, létjogosultságát, szükséges volt részletesen bemutatni az érintett adónemeket, az azokat érintő 2020. évi változásokat. Ily módon dolgozatom III-VII. fejezeteiben a társasági adó, a kisvállalati adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és az iparűzési adó feltételeit, jellemzőit ismertettem, majd a záró fejezetben bemutattam a jelenleg hatályban lévő, átmeneti módosításaikat is.</p><p><br /></p><p>Ezt követően a kis- és középvállalatokat (KKV) vizsgáltam, bemutattam a 2004. évi XXXVI. törvény hatályos rendelkezéseit. Ahhoz, hogy Magyarországon egy vállalkozás a KKV szektorhoz tartozzon, foglalkoztatói állományi létszáma nem haladhatja meg a 250 főt, vagy éves nettó árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A KSH adattábláit használva kimutatásokat készítettem a KKV szektor számának, éves árbevételének, hozzáadott értékének arányáról a magyar gazdaságban. Ennél az elemzésnél meglepő eredményt kaptam. A magyar KKV szektor teszi ki a teljes gazdaság több mint 99%-át, míg a nagyvállalatok száma nem éri el az 1%-ot. A kis- és középvállalatok nagy számának némiképp ellentmond az a statisztika, amely szerint mind az árbevétel, mind pedig a hozzáadott érték tekintetétben a nagyvállalatok képviselik a többségi arányt. Ami a foglalkoztatottságot illeti, a kis- és középvállalatok közel 65%-ot képviselnek, ami magasnak számít. Ebből az aspektusból érthető, hogy az Állam próbálja védeni, támogatni a szektort, hiszen a munkaképes felnőttlakosság jelentős része kis- és középvállalati alkalmazásban áll.  </p><p><br /></p><p>Ezt követően összehasonlító elemzéseket végeztem annak érdekében, hogy kiderüljön, a TAO vagy a KIVA hatálya alatt gazdaságosabb-e adózni, megéri-e a társasági adóról áttérni a kisvállalati adó szerinti adózásra. Az elemzéseket 6 példán keresztül mutattam be, különböző gazdasági helyzeteket szimulálva, mint például beruházás, elhatárolt veszteség felhasználása, alacsonyabb és magasabb dolgozói létszám, illetve a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás kedvezményeinek kihasználása. Az eredmény elég meggyőző lett. 5 esetben az bizonyosodott be, hogy a KIVA jobb választás, jelentős megtakarítást eredményez a vállalkozásnak, ha a hatálya alatt adózik. </p><p><br /></p><p>Ezt követően a nagyvállalatok tekintetében vizsgáltam meg az árbevétel, hozzáadott érték és a foglalkoztatás arányait. Mivel esetükben nem opció a kisvállalati adó választása, számba vettem a társasági adó által igénybe vehető kedvezményeket, valamint vizsgáltam, milyen további könnyítések, lehetőségek állnak rendelkezésre nagyvállalati környezetben. Így jutottam el a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás kedvezményeihez, amelyeken keresztül az Állam némiképp kompenzálhat a nagyvállalatok felé. </p><p><br /></p><p>A nagyvállalatok száma rendkívül alacsony Magyarországon, ennek ellenére árbevételük és hozzáadott értékük aránya éves szinten 50% felett van. A nagyvállalatok termelékenységét nagyban befolyásolta, hogy a Magyar Állam éveken át jelentős támogatásokat nyújtott számukra, amelyekből beruházásokat, fejlesztéseket hajthattak végre, és amelyek lehetővé tették termelékenységük fokozását. </p><p><br /></p><p>Nagyvállalati környezetben magas (250 fő feletti) állományi létszámmal kell számolni, ezért az ő esetükben rendkívül fontos volt alaposan vizsgálni a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó által nyújtott kedvezményeket, könnyítéseket. Dolgozatom ezen szakaszában azt vizsgáltam, hogy ha a vállalat akkreditált képzőhelyként részt vesz az elméleti és gyakorlati oktatásban, akkor mekkora megtakarításokat érhet el adózási oldalon, és milyen egyéb előnyei származnak belőle termelési, működési oldalon. A bemutatott példa alapján megállapítást nyert, hogy a társasági hatálya alatt adózó nagyvállalatok jelentős megtakarítást érhetnek el a szakképzési hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó tekintetében. </p><p><br /></p><p>Dolgozatom XI. és XII. fejezetében az általános forgalmi adóval foglalkoztam. Először bemutattam magát az adót, majd az Áfakulcs változásokat egy, a turisztikai szektorban működő vállalkozás vonatkozásában szemléltettem. Az általános forgalmi adó alapesetben nem jelenthetne megtakarítást a vállalkozásnak, hiszen egy továbbhárított adóról van szó, amelyet teljes egészében a fogyasztó fizet meg. Mivel azonban a vállalkozások számára a törvénymódosítás nem írta elő kötelezően a fogyasztói árak csökkentését, ezt a nem is tették meg, így az alacsonyabb áfakulcs számukra magasabb nettó árbevételt jelentett, amely jelentősen megnövelte az eredményüket. </p><p><br /></p><p>A dolgozatomban bemutatott másik általános forgalmi adóval kapcsolatos példa az export ÁFA-val foglalkozott. A 2007. évi CXXVII. törvény 89.§-a értelmében a külföldre számlázott termékek és szolgáltatások után az általános forgalmi adót a vevő fizeti meg a székhelye szerint illetékes ország adókulcsa szerint. Ez azon cégek számára jelent óriási adómegtakarítást, amelyek árbevétele szinte teljes egészében külföldről származik, viszont költségei Magyarországon merülnek fel. </p><p><br /></p><p>Dolgozatom legvégén elengedhetetlen volt, hogy a kialakult járványügyi veszélyhelyzetben hozott adókönnyítésre vonatkozó Kormányrendeletről is szóljak néhány szót, hiszen azok nagy része pont a szakdolgozatomban bemutatott adónemekkel volt kapcsolatos. A Kormány a veszélyhelyzet idejére rengeteg új intézkedést hozott, amelyekkel a koronavírus miatt bajba került vállalkozásokat igyekezett segíteni. Az összes igyekezet ellenére több tízezer ember vált a járvány hatására munkanélkülivé, nagyon sok vállalkozás pedig tönkrement. A hosszú távú gazdasági következmények beláthatatlanok, ha minden jól megy, dolgozatom leadásával egyidőben az ország rálép a válságból kivezető útra</p><p><br /></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, kis- és középvállalkozás - KKV, kiva, nagyvállalat, tao
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:43
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:09

Actions (login required)

Tétel nézet