A lakáspiac statisztikai elemzése

Szekeres Zsófia (2020) A lakáspiac statisztikai elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szekeres Zsófia_szakdolgozat_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Szekeres_Zsófia_UTZ5OI.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (282kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>A lakáspiac egy örökké aktuális téma, hiszen egy alapvető emberi szükséglethez köthető. A gazdasági környezet folyamatos változása hatással van az ingatlanpiacra, ezért szükséges annak állandó vizsgálata. A kiadott új építési engedélyek száma jelentősen növekedett a válság óta, a tavalyi éves mennyisége meghaladta a 35 ezret, ebből feltételezhető, hogy 2020-ban is magas szinten marad a lakásépítések száma. A világválság az átadott lakások számában is jelentős visszaesést okozott, azonban az elmúlt években fellendülés tapasztalható, emellett azonban növekedtek az építési költségek is. Tavaly 97 négyzetméter volt az új lakások átlagos alapterülete, 38,1 százalék volt a 100 négyzetméternél nagyobb lakások megoszlása. 2015-ről 2019-re 17 százalékkal nőtt a vállalkozások aránya az építtetők szerinti megoszlásban, a növekvő kereslet magával hozta az ingatlanpiac fellendülését. 2019-ben az új lakások közel felét, 49,3 százalékát Budapesten és Pest megyében vették használatba. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át, a hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente ugyanennyi lakás építésére lenne szükség. A lakáspiaci árindex 2019 első negyedévében volt a legmagasabb, utána visszaesett. A négyzetméterárak még mindig Budapesten és Pest megyében a legmagasabbak. A régiók szintjén a megyeszékhelyek a legdrágább településtípusok, azonban a lakások ára minden régióban gyorsabban növekedett a városokban, mint a legkisebb településeken. A családi házak ára emelkedett a legkevésbé .Az elmúlt években az állami támogatású lakácskölcsönök súlya folyamatosan csökkent, mely együtt járt a piaci alapon kínált hitelkonstrukciók bővülésével. Mind a hitelek száma, mind azok szerződésértéke nőtt az államilag nem támogatott hitelek esetében. A kormány a gyermekvállalási kedv fellendítését célozva indította el a Családi Otthonteremtési Kedvezmény programját mellyel az ingatlanpiacot is támogatta. A CSOK pozitív hatásait azonban kérdőre vonták, Plöchl (2018) úgy találja, hogy a CSOK érdemben nem változtatott a keresleti portfólió összetételén. Kérdéses, hogy a kétségtelenül tapasztalható árváltozás a CSOK következménye-e, vagy az ingatlanpiaci fellendülés természetes következménye. Másik jelentős beavatkozás volt az ingatlanok bizonyos meghatározott körét érintő vásárlások esetében az ÁFA-kulcs 5 százalékossá tétele. Ez az ÁFA érték az Unió által engedélyezett legalacsonyabb érték. Balogné (2019) megállapítja, hogy az áfacsökkentésnek nem volt érdemleges hatása az ingatlanpiaci árak alakulására, de az építőipar aktivitására pozitív hatással volt. Kutatásomban a budapesti használt lakáspiacot elemeztem egy általam gyűjtött minta segítségével. Célom egy olyan regressziós modell felállítása volt, mellyel leképezhető a lakás tulajdonságinak hatása az ár alakulására. A vizsgálatot nehezítették az olyan tényezők, mint az adatok elérhetősége, a hirdető szubjektivitása, a minta nagysága. A lakás árának szóródását végül 78,3 százalékban sikerült magyaráznom. A regressziós modellbe olyan tulajdonságok kerültek bele, mint az nalapterület, a kerület besorolása, állapot vagy a távfűtés. A modell az esetek körülbelül felében képes volt 20 százalékos hibahatáron belül megbecsülni a lakások árát. A modell sikerességét lehetett volna javítani például a minta növelésével és több tényező bevonásával. Összeségében elmondható, a válság okozta visszaesésből kezd kilábalni a magyar ingatlanpiac. A fellendülésben nagy szerepet játszott a CSOK és az 5 százalékos áfakedvezmény. A budapesti piac érzékenyen reagált, kinyílt az olló a tehetős és az alacsonyjövedelmű családok között. Mindezek figyelembevételével érdekes lesz megfigyelni, milyen irányba mozdul el magyar lakáspiac a közeljövőben.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ingatlan, lakásállomány, lakásépítés, lakáshitelezés, lakásstatisztika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:43
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:08

Actions (login required)

Tétel nézet