A visegrádi országok költségvetési fenntarthatóságának összehasonlító elemzése

Halász Zoltán Ádám (2020) A visegrádi országok költségvetési fenntarthatóságának összehasonlító elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Halász Zoltán Ádám_Diplomamunka_Pénzügy_MSc_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Halász Zoltán Ádám_Diplomamunka_összefoglaló_Pénzügy_MSc_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (315kB)

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Az állami költségvetéssel szemben manapság az egyik legfontosabb követelménye, hogy fenntartható legyen. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy ne növelje az államadósságot túlzott mértékben és kerülje el a fizetésképtelenséget. Ezt a kérdéskört jártam végig a kutatásom során. Ennek keretében bemutatom az állam által ellátott gazdasági funkciókat, vagyis az allokációt, redisztribúciót és stabilizációt, és az államháztartás felépítését. Kitérek az államadósság és az államok eladósodásának lehetőségére és költségvetési egyenlegek típusaira, mivel a fenntarthatóság szempontjából ez a legfontosabb makroökonómiai fundamentum, illetve magának a költségvetési gazdálkodás megítélésének is fontos indikátorai.</p> <p>Az állami működés, az államadósság és a költségvetés bemutatását követően szót ejtettem a költségvetési szabályokról. Ezek olyan állampénzügyi intézmények, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják oly módon, hogy a döntéshozók számára korlátozzák a költségvetési mozgásteret. Különböző makroökonómiai mutatóhoz szokták ezeket rendelni, például az államadósságot a GDP-hez viszonyított bizonyos szintjében maximalizálják. Ez a megoldás segíthet a költségvetési kockázatok kezelésében is. Az említett költségvetési kockázatokat a pénzügyi intézmények kockázataiból eredeztettem, mivel véleményem szerint sok a hasonlóság köztük. A kockázatok feltárása során kitértem a rövid és a hosszú távú kockázattípusokra is és bemutattam az azonosságokat és a különbségeket a pénzintézetekkel.</p> <p>Az alapok lefektetése után térhettem rá a főtémára, ami a költségvetési fenntarthatóság kérdése. A fogalom értelmezését több megközelítésből is bemutattam, valamint kitértem azokra a sajátosságokra, amelyek az állami működésből erednek. A költségvetési fenntarthatóságot végső soron úgy lehet definiálni, hogy az az állam fizetőképességének fenntartása úgy, hogy az ennek megőrzésére irányuló erőfeszítések belső indíttatásból fakadjanak, ne a piac által az államra kényszerített változtatásokból, illetve az államnak külső gazdasági segítségre se legyen szüksége. Ezt az elméleti koncepciót azonban úgy kellett formálni, hogy az a gyakorlatban is alkalmazható legyen, vagyis a fenntarthatóságot az elemzések során valahogy mérni lehessen, illetve előre jelezni. Ennek a feloldására fejlesztették ki a költségvetési korlát definícióját, aminek rövid algebrai levezetését is prezentáltam. A költségvetési korlátra építve több neves közgazdász is kidolgozott egyszerűbb vagy szofisztikáltabb módszereket a fenntarthatóság mérése érdekében. Öt ilyen módszert mutattam be, amiket aztán a saját elemzésem során is felhasználtam. Az első három Blanchard nevéhez kötődik, ezek az elsődleges költségvetési rés, valamint a közép- és a hosszú-távú adórés. Ezek közül a hosszú-távú adórésre vonatkozóan nem készítettem saját számítást. Croce és Juan-Ramon költségvetési fenntarthatóság indikátorát szintén figyelemre méltónak találtam és az elemzésemben fontos szerepet töltött be. Utoljára Bohn fiskális reakció függvényét hagytam, amit a legérdekesebb módszernek találtam és véleményem szerint nagy lehetőségek rejlenek még ebben a módszerben, ha sikerült megfelelően kiaknázni őket.</p> <p>Ezek után rátérhettem az elemzésre. Először fontosnak tartottam azonban ismertetni a visegrádi országok társadalmi és gazdasági helyzetét, ezek között a költségvetést érintő néhány fontos mutatószámmal együtt, hogy igazoljam az összehasonlíthatóságot. Valóban úgy találtam, hogy ezen négy állam nem tér el annyira egymástól a főbb faktorokban, hogy alkalmasak az összevetésre. Majd az elemzésbe bevont makromutatók rövid ismertetését követően előbb értékeltem, hogy a vizsgált országok költségvetései milyen kockázatokkal nézhetnek szembe. Ebből a szempontból Csehország szerepelt a legjobban és Magyarország a legrosszabbul. A további elemzés már a bemutatott módszerek alapján történt. 1999-től 2018-ig kiszámoltam a visegrádiak elsődleges költségvetési rését, közép-távú adórését és a költségvetési fenntarthatóság indikátorát. Ezek alapján – a szakirodalommal összhangban – nem találtam fenntarthatónak a költségvetési gazdálkodásukat az elmúlt 20 évre vonatkozóan.</p> <p>Ezután tovább mentem és a fiskális reakció függvénnyel is készítettem becsléseket. Több változóra is leteszteltem a szakirodalom alapján a reakció függvényt. Ezek eredménye a fenntartható fiskális politikát igazolta Csehország, Magyarország és Szlovákia esetében, míg Lengyelország esetében nem.</p> <p>Összességében az a kép alakult ki, hogy nem igazolható az a feltevés, hogy a visegrádi országok fenntartható költségvetési gazdálkodást folytattak volna. Ebben a tekintetben viszont Magyarország helyzete valóban hasonló, hiszen nem emelkedik ki a többiek közül, és nem teljesített rosszabbul a húsz éves időszakot nézve.</p> Végül az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéseit megtekintve és figyelembe véve az elmúlt időszak fejleményeit kifejtettem véleményem arról, hogy a következő években fenntartható marad-e a visegrádi országok költségvetése. A mostani válság ellenére valószínűleg nem fognak külső segítségre szorulni, a gazdasági visszaesés és ismét növekvő pályára álló államadósság egy sokkal jobb helyzetben és gazdasági környezetben éri ezen államokat.<br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami költségvetés, költségvetés, költségvetési gazdálkodás, költségvetési politika, közpénzügyek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet